Budapest–Esztergom-vasútvonal

vasútvonal

A Budapest–Esztergom-vasútvonal a MÁV 2-es számú, Rákosrendező elágazás és Újpest, valamint Aquincum és Pilisvörösvár között kétvágányú, a többi szakaszon egyvágányú, villamosított budapesti elővárosi vonal. A Budai-hegység, a Pilis és a Gerecse között, a Solymári-völgyben és a Dorogi-medencében kanyargó vasútvonalon – a legmagasabban fekvő szakaszon – található Magyarország leghosszabb vasúti alagútja, a Kopár-hágói vasúti alagút.

Budapest–Esztergom-vasútvonal
Stadler FLIRT motorvonat Pilisvörösváron
A Budapest–Esztergom-vasútvonal útvonala
Vonal:2
Hossz:53 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:100 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Esztergom-vasútvonal témájú médiaállományokat.
0 Budapest-Nyugati pályaudvar
Ferdinánd híd
megszűnt kiágazás a raktári iparvágányok felé
Dózsa György út
iparvágány a Hun utcai honvédség felé
Róbert Károly körút
100a Szolnok, 142 Kecskemét felé
Szegedi út / Teleki Blanka utca
3 Rákosrendező
Rákos-patak
Magyar Vasúttörténeti Park felé
Körvasúti elágazás
70 Vác, 71 Vácrátót felé
üzemi vágány az Istvántelki Főműhely felé
6 Vasútmúzeum mh.
Körvasúti elágazás
Szent László út
iparvágány a Chinoin Gyógyszergyár és az Újpesti Erőmű felé
kiágazás az Angyalföld kocsiszínbe
Béke utca
7 Angyalföld
Újpalotai út
megszűnt Vizafogó vasútvonal
8 Újpest mh.
Váci út
Újpesti vasúti híd (Duna)
volt aquincumi delta az Óbudai Gázgyár felé
(Szentendrei út)
vonala
10 Aquincum
HÉV összekötővágány
iparvágány az Óbudai Fűtőműhöz
Aranyhegyi-patak
12 Óbuda
Pomázi út
Tégla- és Cserépipari Vállalat megszűnt iparvágánya
13 Aranyvölgy mh.
14 Üröm mh.
Aranyhegyi-patak
15 BudapestPest vármegye határ
Solymári bekötőút
19 Solymár mh.
21 Szélhegy mh.
volt iparvágány a pilisszentiváni szénbányák felé
22 Solymártelep (megszűnt)
Aranyhegyi-patak
22 Vörösvárbánya mh.
23 Pilisvörösvár
Fő utca
Tó utcai viadukt
25 Szabadságliget mh.
Őrhegy utca
a megszűnt pilisvörösvári dolomitvasút hídja
27 Őrhegy forgalmi kitérő
Kopár-hágói vasúti alagút
30 Pázmáneum mh.
31 Klotildliget mh.
Bajcsy-Zsilinszky út
32 Piliscsaba
34 Magdolnavölgy mh.
36 Pilisjászfalu mh.
38 PestKomárom-Esztergom határ
39 Piliscsév mh.
Kenyérmezői-patak
41 Leányvár
iparvágány a Preymesser telepe felé
megszűnt iparvágány a Dorogi Mészmű felé
46 Dorog
Esztergomi út
iparvágány a Dorogi hulladékégető felé
Tokod elágazás 4 Almásfüzitő felé
Kenyérmezői-patak
49 Esztergom-Kertváros
50 Esztergom-Tábor (megszűnt)
iparvágány a Suzuki autógyárba
Kincses-patak
53 Esztergom

A 2001-es népszámlálás szerint a főváros egyik legjelentősebb hivatásforgalommal rendelkező agglomerációs települései a vonal mentén találhatóak. A kibocsátott munkavállalók száma és aránya szerint csökkenő sorrendben Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsaba, Esztergom és Dorog voltak.[1] A vasútvonal több olyan települést is átszel, amely érintett az észak-budai térségben illetve a pilisi medencékben (Pilisvörösvári-árok, Dorogi-medence) kibontakozó szuburbanizációs fejlődésben. E településeken az 1990-es évek közepe óta a népesség gyors iramban gyarapodik, ezért szükség van a vasútvonal modern, elővárosi vasúttá történő kiépítésére. A vonal felújítása és átépítése 2012. május és 2015. augusztus között zajlott. 2018 áprilisában a korszerű villamos motorvonatok forgalomba állításával fejeződött be.

Története szerkesztés

A KenyérmezőBudapest vasútvonal megépítése 1893-ban kezdődött, megnyitása 1895-ben történt, eredetileg HÉV-ként (Budapest-Esztergom-Füzitői helyi érdekű Vasút Rt.).[2] Megépülésének elsődleges célja a budapesti gyárak és a lakosság dorogi szénnel való ellátása volt. (...előjog biztosíttatik egyúttal minden oly vasútvonalra, mely az Esztergom-vidéki kőszéntelepeket, akár önállóan, akár már létező vonalakhoz való csatlakozással Budapest irányába összeköttetésbe hozná., részlet az Országgyűlés 1893. XL. sz. törvényéből). Kenyérmező és az esztergomi végállomás közötti 4 kilométeres szakasz már 1891-ben elkészült az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal részeként. A 780 méter hosszú Kopár-hágói vasúti alagút a vonallal azonos időben készült el.[3] A Mária Valéria híd pedig már úgy épült meg, hogy később a vasútvonal keresztül vezethető legyen rajta Párkány-Nána vasútállomásig. Ez a terv azonban sosem valósult meg.

A MÁV tulajdonában szerkesztés

Az esztergomi HÉV 1931-ben, a nagy gazdasági világválság idején került a MÁV tulajdonába.[4] Megnyitása nagyban hozzájárult a környék fejlődéséhez (az azóta eltelt időszak alatt a vonal mentén fekvő települések össznépessége – Budapest nélkül – 28 000 főről 82 000 fő fölé emelkedett), ebben az időszakban kezdtek kiépülni a piliscsabai üdülőtelepek és a dorogi munkástelepek a vonal mentén, megindult a szuburbanizáció és az iparosodás. A vasút megépülte előtt ezer lelkes Dorog népessége a második világháború előtt meghaladta a 8000 főt. Az 1940-es évek elején már naponta 6-800 ember ingázott a budapesti munkahelyére (főleg az Óbudai Gázgyárba, az újpesti textilgyárba és bőrgyárba, az Egyesült Izzóba, a Váci úti csavargyárba és a Láng Gépgyárba, az Óbudai Hajógyárba és a kőbányai MÁVAG-ba). A háborús konjunktúra miatt megnőtt a kereslet a dorogi szén iránt, így a teherforgalom is nagy mértékben növekedett. 1944. december 24-én este szovjet csapatok felrobbantották az Esztergom és Budapest között közlekedő vonatot.[5]

A második világháború után szerkesztés

A második világháború végén felrobbantott újpesti vasúti híd újjáépítéséig, 1955-ig a vonatok Aquincumtól a Szentendrei (ma H5-ös) HÉV-vel közös pályán közlekedtek. A személyvonatok Buda-Császárfürdőig, a tehervonatok pedig előbb a jobb parti körvasúton át a Déli pályaudvarra, majd 1950-től a frissen átadott Árpád hídon át (Filatorigát teherpályaudvar – Szentendrei út – Árpád híd – VizafogóAngyalföld vasútállomás útvonalon) közlekedtek Pestre. Az 1956-os forradalom alatt népfelkelők felrobbantották a pályát Dorog és Leányvár között. A nagy teherforgalom miatt leromlott állapotú pályát az 1960-as években modernizálták.

1996-ban emléktáblát avattak az esztergomi vasútállomáson és a Nyugati pályaudvaron a vonal megnyitásának századik évfordulóján. Az eredetileg az Óbudai Gázgyár számára létesült Aquincum megállóhelyet – az átszállás megkönnyítése céljából – 2001-ben közelebb helyezték a Szentendrei úthoz, az Aquincumi Múzeum romkertje mellé. (2015-től pedig az út nyugati oldalára, a Szentendrei HÉV azonos nevű megállójához.) A MÁV 23 korszerű Siemens Desiro motorvonatot állított forgalomba 2003-ban és 2005-ben, valamint a görög vasutaktól átvett 8 motorvonatot 2010-ben, így jelenleg 31 ilyen típusú járművel rendelkezik. Az 53 km-es Esztergom–Budapest-távolságot a vonat másfél óra alatt tette meg általában, mivel az elavult pályán csak 60 km/h sebességgel lehetett közlekedni. Mivel a vonal egyvágányos volt, emiatt a vonatok keresztnél gyakran várakozni kényszerültek, de mindez a 2012-2015 közötti felújítással megszűnt. 2006 decemberében bevezették az ütemes menetrendet Esztergom és a Nyugati pályaudvar között.

Fejlesztése szerkesztés

2008-2009 között átépítették az Újpesti vasúti hidat, amely során az egész acélszerkezetet lecserélték, valamint a hídpilléreket megerősítették. A munkálatok befejezése óta 80 km/h-val haladhatnak a vonatok az addigi 30 km/h-s lassújel helyett. A személyvonatok ez idő alatt a második világháború utáni állapotnak megfelelően a H5-ös HÉV vonalán közlekedtek Margit híd állomásig.

A vonalon 3 év 2 hónapig, 2012. június 16-tól 2015. augusztus 19-ig felújítási munkák zajlottak, Pilisvörösvár és Esztergom között,[6] 2013. áprilisától pedig Budapest-Árpád híd autóbusz-állomás és Esztergom[7] (2013 decemberétől Piliscsaba) között vonatpótló autóbuszok közlekedtek.[8] Budapest-Nyugati pályaudvart, Újpest megállóhelyet, Rákosrendező, Angyalföld állomásokat és Vasútmúzeum megállóhelyet az autóbuszok nem érintették.

2013. december 12-én átadták az Esztergom-Pilisvörösvár között megújult egyvágányú, 32,7 km-es vasútvonalat, amely magába foglalja a 2 kilométeres Őrhegy forgalmi kitérőt a Terranova gyárnál. Piliscsaba és Esztergom között a sebesség a korábbi 60 kilométerről 70–100 kilométerre nőtt, ezzel a teljes szakaszon majdan 20 perccel csökken a menetidő. A vasúti forgalom 2013. április 2-ától december 14-ig szünetelt, majd 2013. december 15-étől indult meg. Az átadott szakaszon 11 helyszínen összesen 1170 P+R és 422 B+R parkoló épül. Dorog állomás mellett az átszállást megkönnyítendő buszfordulót alakítottak ki. Új megállóhely létesült Magdolnavölgynél. Új közúti aluljáró épült a Terranova gyár térségében és a 10-es főút forgalmának átvezetésére a pilisvörösvári állomás végében. Átépítették és biztonságosabbá tették Pilisvörösváron a Kálvária és az Őrhegy utcáknál található két felüljárót, a Piliscsabai úton és a Tó utcában lévő közúti aluljárókat is. Új gyalogos aluljáró vagy átjáró épült Szabadságligeten, Piliscsabán, Pilisjászfalun és Piliscséven. A Pilisvörösvár és Piliscsaba közötti vonalszakasz kivitelezője a Szemafor Konzorcium (A-Híd Építő Zrt., Vasútépítők Kft., H.F. Wiebe GmbH & Co. KG.), nettó 10,4 milliárd forint értékben. A Piliscsaba és Esztergom közötti vonalszakasz kivitelezője az Inflexió Konzorcium (Vasútépítők Kft., H.F. Wiebe GmbH & Co. KG, A-Híd Építő Zrt.) volt nettó 8,7 milliárd forint értékben.[9]

2015. augusztus 11-én megindult a 10 napos utasok nélküli üzem,[10] amelyet 2015. augusztus 20-án a teljes üzem indulása követett.[11] A 44,5 milliárd forintos projekt befejezése 2015. augusztus 20-a, azaz az eredeti határidőhöz mérten másfél év késéssel adták át a teljesen felújított vonalat.[12]

A villamosítás, valamint a rekonstrukcióhoz csatolt egyéb feladatok elvégzéséhez 2016. június 30-án kezdhettek neki a kivitelezők, a szerződés értéke 33,6 milliárd forint volt. A beruházás keretében elkészült az Angyalföld – Újpest közötti új, 2. vágány, illetve a teljes szakaszon kiépítették a kiegészítő biztosítóberendezéseket.[13] 2018 áprilisában üzembe helyezték az új D55 típusú biztosítóberendezéseket Leányvár, Esztergom-Kertváros és Esztergom állomásokon, így április 9-től már csak villamos vontatású FLIRT vonatok közlekednek,[14] amely miatt a korábbi 1 óra 28 perces menetidő 1 óra 9 percre csökkent.[15] A korábbi dízel motorvonatok és dízelmozdonyok ezzel eltűntek a vasútvonalról. Május 20-án pedig a vonatok jobb menetdinamikáját kihasználó zónázó menetrendet is bevezették. Az új  Z72 -es zónázó vonatok piliscsabai zónahatárral közlekednek. Piliscsabáig csak a jelentősebb állomásokon és megállóhelyeken állnak meg, onnantól Esztergomig mindenhol.

Pálya szerkesztés

Kezdőpont Végpont Hossz [km] Maximális sebesség [km/h][16]
Nyugati pályaudvar Angyalföld 6 80
Angyalföld Esztergom 47 100

Forgalom szerkesztés

Utasforgalom szerkesztés

A Budapest–Esztergom-vasútvonalat igénybe vevő utasok számát az alábbi táblázat tartalmazza, nem számítva a jogszabály alapján díjmentesen utazókat (65 év felettiek, 6 év alattiak, határon túli magyarok, díjmentesen utazó diákcsoportok), valamint a fővároson belül Budapest-bérletet használókat.[17]

Év Utasszám Változás Változás a 2011-es, felújítás előtti forgalomhoz képest
2001[18] 700 ezer
2002[18] 800 ezer +14%
2003[18] 900 ezer +12%
2004[18] 1,1 millió +22%
2005[18] 1,3 millió +18%
2006[18] 1,5 millió +15%
2007[18] 1,5 millió 0%
2008[18] 1,6 millió +6%
2009[18] 1,6 millió 0%
2010[18] 1,7 millió +6%
2011[18] 1,8 millió +6%
2012[18] 1,6 millió -12% -12%
2013[18] 1,1 millió -32% -39%
2014[18] 800 ezer -28% -56%
2015[18] 1,4 millió +75% -22%
2016[18] 2,9 millió +107% +61%
2017[17] 3,2 millió +10% +77%
2018[19] 3,9 millió +22% +116%
2019[20] 4,9 millió +25% +172%
2020[20] 3,2 millió -65% +77%

Teherforgalom szerkesztés

A vonalon a teherszállítás csak Esztergom és Esztergom-Kertváros között gyakori, a további szakaszon elenyésző. A tehervonatok nagy részét M44, a maradék vonatokat ÖBB 1116 sorozatú mozdony továbbítja.[forrás?]

Járművek szerkesztés

2022 januárjától emeletes Stadler KISS motorvonat is közlekedik a vonalon.

2018. április 9-étől 12, korszerű, villanyvontatású Stadler FLIRT motorvonatok közlekednek a teljes vonalon. Esztergom és Budapest-Nyugati Pályaudvar között óránként 2 vonatpár, egy gyorsított és egy zónázó közlekedik. Hétköznap napközben Piliscsaba és Angyalföld között óránként egy személyvonatpár közlekedik.

A motorvonatok mindegyike a MÁV-START 2014–2015-ben forgalomba állított 42 kék-sárga Stadler FLIRT motorvonata közül származnak.

2018 előtt hétköznaponként 25, hétvégenként 19 modern Siemens Desiro vonatpár közlekedett rajta, általában óránként Esztergomba, a reggeli és délutáni csúcsidőszakban félóránként Piliscsabán fordulva, melyeken mozgásukban korlátozott személyek utazása és kerékpár szállítása is megoldható volt. A Desirók előtt, 2002-től az orosz államadósság terhére beszerzett MÁV 6341 sorozatú dízel motorkocsik jártak a vonalon, korábban MÁV M41-es mozdony vontatta Bhv vagonos járművek. A villamosítás után a Desirók a Budapest–Lajosmizse–Kecskemét-vasútvonalra is kerültek, de 2019 áprilisában a Budapest–Pusztaszabolcs-vasútvonal felújított pályaszakaszának üzembe helyezésével ezek a motorvonatok váltották fel a Bzmotokat a Pusztaszabolcs–Székesfehérvár-vasútvonalon is.

Menetrendi struktúra szerkesztés

A 2019–2020-as menetrendi időszakban átalakult és bővült a menetrendi struktúra: hétköznaponként Esztergom és Budapest-Nyugati pályaudvar között óránként 2 vonatpár, egy gyorsított és egy zónázó, illetve Piliscsaba és Angyalföld között óránként két személyvonatpár közlekedik. Változott a vonatok megállási rendje is, mely struktúrájában alapvetően egy zónázó rendszer, amiben a Piliscsaba és Esztergom közötti, illetve innen Budapestre utazókat a zónázó és gyorsított vonatok, míg Piliscsaba és Budapest közötti utasokat a személyvonatok szolgálják ki, amelyek Piliscsabán túl nem mennek. A közvetlenül nem kiszolgált útvonalakhoz Piliscsabán a személy illette zónázó és gyorsított vonatok közötti átszállási idő jelentősen lerövidült, 8 percre csökkent. 2020-ban az Angyalföld-Piliscsaba járatokat a külső Körvasúton Rákosig hosszabbították.

Kritikák szerkesztés

A felújítás utáni menetrendi struktúrával szemben két nagyobb kritika is érkezett közlekedési szakemberek és az utasok által: egyrészt a személyvonatok alacsony utasforgalomra hivatkozva, felváltva kihagyták Óbuda állomást vagy Üröm megállóhelyet, illetve a zónázó és gyorsított vonatok ugyanezt tették Piliscsév és Magdolnavölgy megállóhelyeken, ezáltal 4 megállóhelyen is csak óránként egy vonatra lehetett felszállni. A másik kritika a menetrenddel szemben, hogy a személyvonatok csak Angyalföldig közlekedtek, ezáltal a személyvonattal utazók számára a Nyugati pályaudvar csak többletkiadással és metrózással, vagy hosszú angyalföldi átszállással volt elérhető.

Járatok szerkesztés

A lista a 2022–2023-es menetrend adatait tartalmazza.[21][22]

Vonat Útvonal
személyvonatok
 S72  Budapest-Nyugati – Piliscsaba – Esztergom
 Z72  Budapest-Nyugati – Piliscsaba – Esztergom
 S74  Komárom – Almásfüzitő – Süttő – Esztergom
 S76  Rákos – Óbuda – Pilisvörösvár

2020 októberétől a korábban Piliscsaba és Angyalföld között közlekedő S72-es személyvonatok Angyalföldtől a körvasúton át Rákos vasútállomásig közlekednek S76-os jelzéssel. A körvasúton Újpalota néven új megálló épült a 7-es buszcsalád Molnár Viktor utcai megállójától 350 méterre.[23][24]

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. A főváros és a megyei jogú városok munkaerő-forgalma nem, korcsoport, legmagasabb befejezett iskolai végzettség, összevont nemzetgazdasági ág és összevont foglalkozási főcsoport szerint, Budapest
  2. Kovács Lajos (szerk.): Dorogi füzetek 38., Dorog és a tudományok/ Leblancné Kelemen Mária: A városiasodás jelei Dorogon (XIX-XX. század), p. 46-60, Dorog, 2010, ISSN 1215-7872
  3. Archivált másolat. [2020. augusztus 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  4. Állomásról állomásra XIV. - Hol a régi hév? - Esztergom. [2011. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 29.)
  5. Amikor harckocsikon érkezett a karácsony Esztergomba - Helytörténet a vérgőzös időkről II.. szeretgom.hu. [2017. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. április 11.)
  6. Vonatpótló buszok járnak Pilisvörösvár és Esztergom között.. [2017. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
  7. Pályafelújítás Budapest és Esztergom között.. [2017. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
  8. Felújítási munkálatok a Budapest – Esztergom vasútvonalon. [2014. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. február 2.)
  9. A felújított vasúti pályán újraindul a személyszállítás Esztergom és Pilisvörösvár között. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., 2013. december 12. [2013. december 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 16.)
  10. Elindult a tíznapos sötétüzem a kettesen
  11. Nem reklámozza agyon magát a vasút
  12. Máth Dávid: 44 milliárdba kerül, akár másfél évet késhet. totalcar.hu (2014. szeptember 4.) (Hozzáférés: 2014. szeptember 9.)
  13. Jelentős mérföldkőhöz érkezik a Rákosrendező-Esztergom vasútvonal fejlesztése (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2019. március 22.)
  14. Flirtökkel indul a villamos üzem Esztergomig a 2-esen (magyar nyelven). IHO, 2018. április 5. (Hozzáférés: 2018. április 5.)
  15. Flirtökkel indul a villamos üzem Esztergomig a 2-esen (magyar nyelven). IHO, 2018. április 5. (Hozzáférés: 2018. április 5.)
  16. https://www.kapella2.hu/ehuszfelulet/vonalak?vonal_id=9786574&vonal_nev=2
  17. a b Új csúcs: 8,7 millió jegyet vettek az utasok idén a székesfehérvári vasútvonalon (magyar nyelven). MÁV-START Zrt., 2018. december 28. [2018. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. december 28.)
  18. a b c d e f g h i j k l m n o p Zónázó struktúrájú menetrendek a Budapest Esztergom vasútvonalon, a villamosítást követően. Földiák János - Dr. Kormányos László - PDF Free Download (angol nyelven). anzdoc.com. (Hozzáférés: 2019. március 10.)
  19. Székely Sarolta: 3,8 évet késtek itthon a vonatok tavaly (magyar nyelven). mfor.hu, 2019. február 6. (Hozzáférés: 2019. február 7.)
  20. a b November 2-től már a Budapest–Esztergom vasútvonalon is közlekedik a KISS (magyar nyelven). MÁV-csoport, 2021. november 2. (Hozzáférés: 2022. szeptember 30.)
  21. Archivált másolat. [2022. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 10.)
  22. Archivált másolat. [2022. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. december 10.)
  23. Ez már csomópont! Vasúti megállóhely épül a 7-es buszcsalád megállója mellé. IHO, 2020. február 12. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  24. Október 25-től új korszak kezdődik a külső körvasúton - Megnyílik Újpalota megállóhely, új járat Piliscsaba, Óbuda és Rákos között. MÁV-csoport, 2020. október 21. [2021. május 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 21.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Esztergom-vasútvonal témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés