11-es főút (Magyarország)

Magyarország egyik főútvonala

A 11-es számú főút Budapesttől Tátig tartó másodrendű főút, hossza 72 km. Budapesten a békásmegyeri Batthyány utcától indul. A Duna jobb partján észak felé haladva, többek között Szentendrén, Visegrádon és Esztergomon áthaladva jut el Táton a 10-es útig.

11-es főút
11-es főút a visegrádi várral
11-es főút a visegrádi várral
11 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
11 főút - térkép.png
Úttípus Másodrendű főút
Építkezés 1920-as évek
Hossza
elkészült72 km
épül0 km
tervezett0 km
Ország Magyarország
Tartományok
Mérnökségek Magyar Közút Kht.
Az út eleje Budapest 10 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Az út vége Esztergom 117 (Hu) Otszogletu zold tabla.svg
Időzóna közép-európai idő
A Wikimédia Commons tartalmaz 11-es főút témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A főút Szentendrei út néven Budapest III. kerületében, Óbudán kezdődik a Flórián térnél, a főútra az Árpád hídról, a Vörösvári útról és a Pacsirtamező útról lehet közvetlenül ráhajtani, később Csillaghegynél Rákóczi utca, majd Békásmegyernél Batthyány utca néven éri el a városhatárt, ahol azt alig elhagyva Budakalásznál az M0-s körgyűrű is becsatlakozik hozzá, ezt követően ér Szentendrére. Ezután lényegében a Szentendrei-Duna, majd a Duna partvonalát követi egészen Tátig. Az út Budakalász után egy egészen rövid szakaszon érinti Pomáz közigazgatási területét, majd Szentendrét, Leányfalut, Tahitótfalut, Dunabogdányt, Visegrádot, Dömöst, Pilismarótot és Esztergomot; Tát határában, a 117-es úttal találkozva ér véget. A Dunakanyarban a Duna jobb partján halad. Esztergomban a Mária Valéria híd felé lehet róla letérni a 11 326-os úton; ez az út Szlovákiában 63-as útként folytatódik egészen Pozsonyig.

TörténeteSzerkesztés

Az Budapest III. kerületében a Flórián tértől induló 11-es főút az 1970-es és az 1980-as években szélesedett ki a fővárosi szentendrei úti szakaszán a mai formájára és a kapott új, irányonként két forgalmi sávos nyomvonalat - a Dunakanyar gyorsabb megközelítése, valamint Békásmegyer, Budakalász és a Szentendre tehermentesítése céljából - a csillaghegyi Czetz János köz és a szentendrei Kalászi út, továbbá a Duna korzó déli vége és az Ady Endre út között. Szentendrén a Dunakanyar körút a történelmi belvárost és az addig főútvonalként funkcionált Duna korzót mentesíti az átmenő forgalom terhelése alól. A mai formájában a Szent László útig 1978-ra, az Ady Endre úti elágazásig - megközelítőleg - 1982-ig készült el.

A Szentendre HÉV-állomás környéke (Állomás tér) szintén az 1970-es évek végén nyerte el a mai formáját. 1978-ban az új Dunakanyar körút alatt a belváros felé vezető gyalogos aluljáró épült és a buszpályaudvar első ütemét is ekkor adták át.[1]

2006 és 2008 között az országban ezen a főúton történt átlagosan a második legtöbb baleset, vagyis minden 232-dik méterén.[2]

TelepüléseiSzerkesztés

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidakSzerkesztés

Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak
  (0) Budapest  
  (17) Szentendre
  (26) Leányfalu
  (32) Tahitótfalu
  (36) Dunabogdány
    (41) Visegrád
  (50,5) Dömös
  (52) Pilismarót
  (52,8) Zebegény 11 324
  (55,4) Szob 11 325
    (63,5) Esztergom
  (72) Tát  

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kameniczky Ákos – Vonnák Attila – Dr. Zsigmond Gábor: Az Oktogontól a Népligetig: Képes időutazás Volánbusszal. Budapest: PrintPix. 2017. ISBN 978-615-00-0582-9  
  2. https://index.hu/bulvar/2009/09/18/veszelyes_utak_statisztika/
  3. Hídlap - Bánomi áttörés: a lejtőn felfelé. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 19.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés