Főmenü megnyitása

Üröm (település)

magyar település

Üröm (németül: Irm avagy Erben, horvátul: Urma[3]) község Pest megyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban. Közvetlenül határos Budapest III. kerületének több városrészével, legfontosabb útvonala az 1108-as út.

Üröm
Üröm légifotója
Üröm légifotója
Üröm címere
Üröm címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásPilisvörösvári
Jogállás község
Polgármester Laboda Gábor (független)[1]
Jegyző Dr. Balogh Szilvia
Irányítószám 2096
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség7454 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség1084,08 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Üröm (Magyarország)
Üröm
Üröm
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 35′ 55″, k. h. 19° 00′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 55″, k. h. 19° 00′ 50″
Üröm (Pest megye)
Üröm
Üröm
Pozíció Pest megye térképén
Üröm weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Üröm témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Budapest közvetlen szomszédságában helyezkedik el, a várostól északnyugatra. További szomszédai észak felől Budakalász, nyugat felől pedig Pilisborosjenő, illetve közigazgatási területének délnyugati részén, egy kisebb szakaszon határos Solymárral is. Délnyugati határán húzódik a 10-es főút, a település legfontosabb közlekedési útvonala viszont a Szentendrétől, a 11-es főúttól induló, és a 10-es útig tartó 1108-as út.

Ebből az útból még két olyan út ágazik ki a település területén, amelyek országos közútnak minősülnek, mindkettő Pilisborosjenő központjába vezet. Az egyik a központban, lámpás kereszteződéssel nyugat felé kiágazó 11 105-ös út, települési neve Fő utca [ezt használják a Pilisborosjenőre járó buszok is], a másik pedig a község déli részén, Széchenyitelepen, a 1108-as 8,500-as kilométerszelvényénél északnyugat felé kiágazó, jóval kisebb forgalmat bonyolító 11 101-es út.

Az eddig említett útvonalakon felül Üröm kényelmesen megközelíthető a III. kerületből önkormányzati utakon is: Csillaghegy felől a strand közelében induló Ürömi úton, illetve Békásmegyer felől a Kőbánya utca folytatásában húzódó makadámúton.

Környékének földtani felépítéseSzerkesztés

A környék legidősebb, a felszínre is kibukkanó kőzetei a késő triász korban leülepedett fődolomit és a rá települő dachsteini mészkő. Ezek feltárásai a Péter-hegyen, a Róka-hegyen, a Kálvária-dombon, a Kő-hegyen, az Ezüst-hegyen, a Nagy- és a Kis-Kevélyen tanulmányozhatók. A dolomit porát súrolópornak használták, a mészkőből meszet égettek.

A triász karbonátkőzetek erodált felszínére (amint ez a Kő-hegy nyugati oldalán tanulmányozható) 173 millió éves üledékhézaggal az eocén kor priabonai korszakában lerakódott mészkövek (szépvölgyi mészkő) települnek, ezeket pedig a bennük szórványosan előforduló mohaállatokról elnevezett bryozoás márga fedi le. A falu régi lakói ezt a kőzetet „bunyikőnek” hívták, a benne nyitott kőfejtőket pedig „laposkő-bányának”, mivel a márga a réteglapok mentén lemezesen elválik.

Az eocén végén a tenger ismét visszahúzódott e területről, amit rövid üledékhézag jelez. Az újabb elöntésre már az oligocénban kerül sor; ennek hatására, oxigén-és életmentes, nyugodt tengerfenéken ülepedett le a Csókavár utca és a Róka-hegy közötti részen feltárt tardi agyag. Az egykor nagyobb területen összefüggő agyagtakaró elsöprő többsége a még az oligocén közepe előtti újabb, rövid (mindössze 1–2 millió éves) szárazulati időszakban lepusztult.

Az oligocén közepe utáni tengerelöntés terméke a partközelben lerakódott, durvaszemű, sok kvarckavicsot tartalmazó hárshegyi homokkő, amit sokáig fejtettek kisebb-nagyobb bányagödrökben, hogy őrlőköveket (főleg malomköveket) faragjanak belőle. Ezután a tenger kimélyült, és a homokkövet a 400–500 m mélyen lerakódott, téglagyártásra kiválóan alkalmas kiscelli agyag fedi le.

Miocén és pliocén korú kőzetek Üröm környékén nincsenek. A pleisztocén időszakban az akkor hegylábakon feltörő források alatti sekély tavakban többfelé édesvízi mészkő (travertino) rakódott le. A kor állatvilágáról a Kis-Kevély oldalában, Csobánka fölött nyíló Mackó-barlang ásatásaiból tudunk. A neandervölgyi ember (Homo neanderthalensis) pattintott kőeszközei mellett az ezelőtt 45–25 000 évvel lerakódott rétegekből az alábbi emlősök csontjai kerültek elő:

A jégkorszak hidegebb periódusaiban lerakódott lösz, homokos lösz főleg a Péterhegyi-nyeregben és környékén őrződött meg.

Nevének eredeteSzerkesztés

A falu nevének egyes vélemények szerint nincs köze a vele azonos alakban írt üröm növénynemzetséghez. 1212-ben, illetve 1214-ben írt oklevelek „EURIM” alakban említik, egy 1302-ből származó iratban „EWRWM” formában szerepel. Ezek helyes kiejtése örim, illetve örem. Ennek a türk szónak az eredeti értelme: őrölni. Báldi Tamás[4] szerint e nevet azért kaphatta, mert határában bányászhatták az elkovásodott, kvarcit jellegű, malomkőnek kiválóan alkalmas hárshegyi homokkövet. Más álláspont szerint az eredeti névalak megegyezik a csuvas arɨm (üröm) szóval.[5]

A 19. században alapvetően német ajkú lakossága „Irm” néven említette, ebből magyarosították az „Üröm” nevet.

Természeti kincseiSzerkesztés

NövényzeteSzerkesztés

Üröm a Bakonyicum flóravidék peremvidékén, a közép-dunai flóraválasztóhoz közel épült, ezért természetes növényzetében az Eupannonicum és a Matricum flóravidék elemei is feltűnnek.

NövénytársulásokSzerkesztés

A mészkő- és dolomithegyek domináns növénytársulásai a különféle típusú karsztbokorerdők, közülük is főképp a sajmeggyes – molyhos-tölgyes bokorerdő (Ceraso mahaleb – Quercetum pubescentis). Ennek egyetlen koronaszintje mintegy 4–5 m magasan fejlődik ki; benne a két névadó fajon kívül még a virágos kőris (Fraxinus ornus) gyakori. A tisztásokon és a réteken rendkívül változatos és fajgazdag sziklagyepek és lejtősztyeppek alakultak ki.

A karsztbokorerdőt sok helyen kiirtották, hogy szőlőt telepítsenek a helyébe, ezzel elszigetelték egymástól a természetes növénytakaró megmaradt foltjait (a karsztbokorerdő többhelyütt is a szőlők közötti mezsgyékre szorult vissza), ezért az egyes magaslatok növényzete mindinkább egyedi, szomszédaitól különböző jelleget ölt. A rendszerváltás után kezdett intenzív lakóparkosítás számos élőhelyet megsemmisített.

Üröm és környékének védett növényeiSzerkesztés

Egy 2005-ös felmérés[6] szerint:

Fokozottan védett növények:

Védett növények:

Ritka, illetve védett fajokSzerkesztés

A Kárpát-medencében endemikus fajok, illetve alfajok közül gyakori:

További botanikai különlegességek:

ÁllatvilágaSzerkesztés

A falu és környéke a közép-dunai faunakerület Matricum faunakörzetének Pilisicum faunajárásába tartozik. Mivel a terület nagyobb része kultúrtáj, az eredeti faunaelemek csak a környező hegyeken-dombokon maradtak fenn, és ott is csak töredékesen.

Ritkább, illetve érdekesebb fajok:

BarlangokSzerkesztés

Üröm négy leghosszabb barlangja az Amfiteátrum-barlang, a Csókavári-barlang, a Róka-hegyi-barlang és az Ürömi-víznyelőbarlang. A négy barlangból három fokozottan védett barlang, a Csókavári-barlang megkülönböztetetten védett barlang.

TörténeteSzerkesztés

Ősi település, melynek területe már a római korban is lakott volt.

Nevét 1137-ben már említette oklevél. A 12. században a Nyulak szigeti apácakolostor birtoka volt.

A 13. század elején, még jóval a tatárjárás előtt, a Baracska nemzetség birtoka volt. E nemzetség sarja Baran fia Hippolit, miután utódai nem voltak, itteni szőlejét 1212-ben az általa épített baracskai monostornak adományozta. 1367-ben az óbudai apácák birtoka. Ekkor határát is megjárták.

1388-ban a budai káptalan tartott jogot itteni birtokrészekre. 1459-ben még mindig az óbudai apácák voltak birtokosai.

A 13. században a királyi vincellérek faluja volt. A vasútállomástól délre fekvő hegy lejtőjén helyezkedett el Óbudaörs, egy elpusztult középkori falu, aminek lakosai szintén szőlőt műveltek.[7] A település alatt meghúzódó pincerendszer az ürömi borkultúra évezredes hagyományait őrzi.

A török hódoltság alatt Üröm is elpusztult, a budai szandzsák 15801581 évi adólajstromában pusztaként szerepelt, évi 500 akcse jövedelemmel.

Az 1695 évi portaigazításkor még nem fordult elő. Valószínűleg a szatmári békekötés utáni években telepedett be újra.

1715-ben 16 német, 1720-ban 36 német háztartást írtak össze a településen.

Az 1770 évi úrbéri rendezéskor 15 20/32 másodosztályú úrbértelket vettek fel e helységben.

Római katolikus temploma 1765-ben már fennállt. Plébániáját 1821-ben alapították. 1781-ig a budai Klára-rendű apácák voltak a helység földesurai, de e rend eltörlése után a vallásalap birtokába került. 1703-ban és 1730-ban a pestis és 1838-ban kolera pusztította a lakosokat.

A 19. században, 1800-ban József főherceg, Magyarország nádora vásárolta meg – A nádor fiatalon elhunyt első felesége, Alekszandra Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnő (17831801), I. Pál orosz cár legidősebb leánya – itt talált nyughelyet. A restaurált sírkápolna jelenleg Üröm legfőbb nevezetessége. Pavlovna halála máig vitatott, egyesek szerint császári ügynökök megmérgezték, meggátolandó a cár és a magyarok közti kapcsolat elmélyülését.

Lageräcker (Tábordűlő) nevű dűlője arról kapta a nevét, hogy 1849-ben honvédhuszárok táboroztak itt, és innen indultak a budai vár ostromához.

A falu történetének megrázó eseménye volt a németek kitelepítése a második világháborút követően. Üröm településen a statisztikák szerint 1448 embert fosztottak meg javaitól és telepítettek ki. Ez volt az egyik legnagyobb arányú kitelepítés az országban. [1].

A község határában lemezkő-, mészkő- és terméskőbányák voltak még a 20. század elején is.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 2,8% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szlováknak mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,8%, református 9,9%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 1,2%, izraelita 0,4%, felekezeten kívüli 24,2% (29,5% nem nyilatkozott).[8]

JeleneSzerkesztés

 
Üröm látképe a Virágosnyereg felől

A település fejlődését jelentősen befolyásolja, a főváros közelsége. Arculata hasonló a Budapest környéki kertvárosokéhoz. Az utóbbi években három hatalmas lakóparkkal is bővült. A falu távlati fejlesztését alapvetően az épülő M0-s autóút nyomvonala határozza meg. Ennek a pontos helye ma még nem ismert, de több változat szerint közvetlenül a falu belterülete mellett haladna. A lehetséges környezeti hatásokat mutatja be ez a videó

GazdaságaSzerkesztés

Az Etyek–Budai borvidék részeként már az Árpád-kori oklevelek szőlő-, illetve bortermelését említik. Az 1880-as évekig a hegyek déli oldalain a középkori eredetű, „gyökérnemes” szőlőket ültették. a dombokon legeltettek, a (homokos) löszön pedig szántóföldi növényeket termesztettek. Miután a filoxéra megsemmisítette középkori eredetű szőlőkultúránkat, a magasabb helyzetű parcellákat felhagyták, a lejjebb fekvőkbe gyümölcsösöket, később direkt termő, illetve oltott szőlőket (olasz és francia fajtákat) telepítettek. Az 1950-es évektől ezeket is jobbára felhagyták, csakúgy, mint a legelőket és kaszálókat. A szántóföldeket intenzíven az 1990-es évekig művelték, az ezredforduló után már csak részlegesen.

Kőbányászata jelentős.

LátnivalókSzerkesztés

Ismétlődő rendezvényekSzerkesztés

 
Alexandra Pavlovna sírkápolnája
  • Évente borünnepet rendeznek.
  • A SpaTrend Expo minden évben két alkalommal (tavasszal és késő nyáron) megrendezésre kerülő masszázsmedence, szauna és kerti bútor kiállítás.
  • Évente megrendezésre kerül az Ürömi Nyári Fesztivál, ahol különböző népcsoportok, illetve hazai előadók lépnek fel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Üröm települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Hrv. glasnik br.11/2005. Vinsko natjecanje u Šokačkom keru, 17. ožujka 2005. (horvát nyelven) (pdf). Croatica Kht. [2007. június 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  4. Báldi Tamás: hegyek és kőzetek In: ÜBT, p. 15.
  5. Szergej Sztarosztyin etimológiai adatbázisa
  6. Böhm Éva Irén: Üröm növénytársulásai és védett növényei. In: Báldiné Beke Mária és V. Szinnyai Katalin (szerk.), 2010: Üröm az idő sodrában. Ürömiek Baráti Társasága, Üröm. 319 old. ISBN 978-963-06-9326-4
  7. Budapest lexikon, 1993
  8. Üröm Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés