Wikipédia

Visegrádi vár

király vár Visegrádon

A visegrádi vár erődítmény a Dunakanyarban, Visegrád városában. A Visegrádi-hegység magas sziklacsúcsától egészen a Duna partjáig húzódik. A középkorban fontos reprezentatív szerepe volt, hiszen a magyar királyok egyik leggazdagabb palotája állt itt, emellett politikai és hadászati jelentősége sem volt elhanyagolható. Utóbbi szerepét egészen a 17. század végéig megőrizte. Két részből áll: az alsó várból és a fellegvárból, más néven citadellából. Az alsó vár egyes részei közvetlenül a 11-es főút mellett találhatók, a fellegvárhoz a 11 116-os számú mellékúton, vagy gyalogszerrel, turistaúton lehet feljutni.

World Heritage Logo global.svg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Visegrádi vár
A fellegvár légi felvételen
A fellegvár légi felvételen
Ország Magyarország
Mai település Visegrád
Tszf. magasság333 m
Épült 1246-51
Elhagyták 1685-86
(török ostrom)
Állapota helyreállított
Építőanyaga kő
Elhelyezkedése
Visegrádi vár (Magyarország)
Visegrádi vár
Visegrádi vár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 37″, k. h. 18° 58′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 37″, k. h. 18° 58′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Visegrádi vár témájú médiaállományokat.
Id. Markó Károly: A visegrádi vár

TörténeteSzerkesztés

A történelem folyamán több erődítményt is emeltek az itt lakó népek, hogy ellenőrzésük alatt tarthassák a szoroson átvezető utat. Az 1241–1242-es tatárjárás viharai által romba dőlt ispánsági vár köveiből építtette fel az újabb veszedelem elleni félelmében IV. Béla a hatszög alakú, vastag falú lakótornyot, amit a néphagyomány később Salamon-toronynak nevezett el. Míg az uralkodó a Duna parton építkezett, addig felesége, Mária királyné a magas sziklacsúcsot erősíttette meg az eladott ékszerei árából befolyt pénzen. A két várrészt kiegészítette a meredek hegyoldalon végigfutó zárófal, amelynek vége egészen a Duna-parti Vízi-várig futott le. A 14. század elejének belháborús időszakában Csák Máté fegyveresei szállták meg, tőlük az országot egyesítő Anjou Károly király ostrommal vette vissza. A következő időszakban az uralkodó megépíttette a kényelmesebb lakhatást biztosító Duna folyó melletti Palotát, így a zordon kővárban csak a helyőrség állomásozott. Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a felsővárbeli ötszögletű öregtoronyban őrizték a koronát, de 1440-ben Erzsébet özvegy királyné utasítására mégis sikerült ellopnia Kottaner Ilona udvarhölgynek. A 16. században Buda elfoglalása után rövidesen már a török seregek kerülgették Visegrádot is, első ostroma 1544-ben történt, amikor súlyos sérülések érték a Salamon-tornyot. A következő másfél évszázadban többször cserélt gazdát az egyre romosabbá váló épületegyüttes. Végső pusztulását az 1685-ös török ostromban szenvedte el, de az ellenséges csapatok rövidesen kivonultak belőle a sokkal fontosabb hadászati jelentőségű Buda várának védelmére.

A következő évszázadokban már a könyörtelen időjárás és az emberek bontásai alaposan lefogyasztották mind a várkomplexum, mind az egykori királyi Palota épületeit. Bár korábban is végeztek feltárásokat, de csak az 1960-as évektől indult meg korszerű műemlékvédelmi helyreállítása a magyar történelem fontos színteréül szolgáló visegrádi várnak, melynek munkálatai még sok generációnak adnak feladatot.

A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújították.

KiállításokSzerkesztés

A fellegvárban több kiállítás is látogatható, amelyek az egész várhoz hasonlóan a Pilisi Parkerdő Zrt. gondozásában vannak. Megtekinthető a vár történetét bemutató kiállítás, a vár maketten rekonstruált erődrendszere, a Szent Korona másolata és itteni őrzésének története, egy panoptikum, valamint vadászati-halászati-gazdálkodási kiállítás.

KépgalériaSzerkesztés

A várrólSzerkesztés

  • A Fellegvár

  • Vártorony

  • Impressziók

  • Madártávlatból (2010)

  • Bejárat a Fellegvárba (2009)

A kiállításrólSzerkesztés

  • Középkori fegyverek bemutatója

  • A fellegvár kiállításának bejárata

  • A Szent Korona másolata Visegrádon

  • Mátyás király címere egy boltív zárókövén

  • Macskabagoly a fellegvár kiállításán

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Visegrádi_vár&oldid=25920851”