Visegrádi vár
A visegrádi vár a Dunakanyarban, Visegrád városa felett emelkedik. A Visegrádi-hegység 328 méter magas sziklacsúcsától egészen a Duna partjáig húzódik. A középkorban fontos reprezentatív szerepe volt, hiszen a magyar királyok egyik leggazdagabb palotája állt itt, emellett politikai és hadászati jelentősége sem volt elhanyagolható. Utóbbi szerepét egészen a 17. század végéig megőrizte. Két részből áll: az alsóvárból és a fellegvárból, más néven citadellából. Az alsóvár egyes részei közvetlenül a 11-es főút mellett találhatók, a fellegvárhoz a Panoráma úton (11 116-os számú mellékút) vagy gyalogosan, turistaútakon lehet feljutni.
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján |
Visegrádi vár | |
A fellegvár légi felvételen | |
Ország | Magyarország |
Mai település | Visegrád |
Tszf. magasság | 328 m |
Épült | 1246-51 |
Elhagyták | 1685-86 (török ostrom) |
Állapota | helyreállított |
Építőanyaga | kő |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 47′ 37″, k. h. 18° 58′ 50″47.793611°N 18.980556°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 37″, k. h. 18° 58′ 50″47.793611°N 18.980556°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Visegrádi vár témájú médiaállományokat. |
Története
szerkesztésA történelem folyamán több erődítményt is emeltek az itt lakó népek, hogy ellenőrzésük alatt tarthassák a szoroson átvezető utat. Az 1241–1242-es tatárjárás viharai által romba dőlt ispánsági vár köveiből építtette fel az újabb veszedelem elleni félelmében IV. Béla a hatszög alakú, vastag falú lakótornyot, amit a néphagyomány később Salamon-toronynak nevezett el.
Míg az uralkodó a Duna partján építkezett, addig felesége, Mária királyné a magas sziklacsúcsot erősíttette meg az eladott ékszerei árából befolyt pénzen. A két várrészt kiegészítette a meredek hegyoldalon végigfutó zárófal, amelynek vége egészen a Duna-parti Vízi-várig futott le. A 14. század elejének belháborús időszakában Csák Máté fegyveresei szállták meg, tőlük az országot egyesítő Anjou Károly király ostrommal vette vissza.
A következő időszakban az uralkodó megépíttette a kényelmesebb lakhatást biztosító Duna folyó melletti Palotát, így a zordon kővárban csak a helyőrség állomásozott. Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a felsővárbeli ötszögletű öregtoronyban őrizték a koronát, de 1440-ben Erzsébet özvegy királyné utasítására mégis sikerült ellopnia Kottaner Ilona udvarhölgynek.
A 16. században Buda elfoglalása után rövidesen már a török seregek kerülgették Visegrádot is, első ostroma 1544-ben történt, amikor súlyos sérülések érték a Salamon-tornyot. A következő másfél évszázadban többször cserélt gazdát az egyre romosabbá váló épületegyüttes. Végső pusztulását az 1685-ös, törökök elleni ostromban szenvedte el, de az ellenséges csapatok rövidesen kivonultak belőle a sokkal fontosabb hadászati jelentőségű Buda várának védelmére.
A következő évszázadokban a természeti erők és a kövek széthordása következtében a megmaradt romok is gyors ütemben pusztultak. Az egykori királyi Palota megmaradt romjait a 18. században lebontották, később a helyszíne is feledésbe merült. Bár korábban is végeztek feltárásokat, de csak az 1960-as évektől indult meg korszerű műemlékvédelmi helyreállítása a magyar történelem fontos színteréül szolgáló visegrádi várnak, melynek munkálatai még sok generációnak adnak feladatot.
A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújították.
Kiállítások
szerkesztésA fellegvárban több kiállítás is látogatható, amelyek az egész várhoz hasonlóan a Pilisi Parkerdő Zrt. gondozásában vannak. Megtekinthető a vár történetét bemutató kiállítás, a vár maketten rekonstruált erődrendszere, a Szent Korona másolata és itteni őrzésének története, egy panoptikum, valamint vadászati-halászati-gazdálkodási kiállítás.
Képgaléria
szerkesztésA várról
szerkesztés-
A Fellegvár
-
Vártorony
-
Impressziók
-
Madártávlatból (2010)
-
Bejárat a Fellegvárba (2009)
A kiállításról
szerkesztés-
Középkori fegyverek bemutatója
-
A fellegvár kiállításának bejárata
-
A Szent Korona másolata Visegrádon
-
Mátyás király címere egy boltív zárókövén
-
Macskabagoly a fellegvár kiállításán
A vár az irodalomban
szerkesztés- A visegrádi vár a fő helyszíne Bogáti Péter Halló, itt Mátyás király című regényének.
Források
szerkesztés- A Fellegvár története Archiválva 2012. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Visegrád - Múzeumok, műemlékek Archiválva 2012. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára (11.) Visegrád, Királyi palota (szerk.: Körber Ágnes) 1981 ISBN 9635550006