Visegrádi vár

A visegrádi vár erődítmény a Dunakanyarban, Visegrád városában. A Visegrádi-hegység magas sziklacsúcsától egészen a Duna partjáig húzódik. A középkorban fontos reprezentatív szerepe volt, hiszen a magyar királyok egyik leggazdagabb palotája állt itt, emellett politikai és hadászati jelentősége sem volt elhanyagolható. Utóbbi szerepét egészen a 17. század végéig megőrizte. Két részből áll: az alsó várból és a fellegvárból, más néven citadellából. Az alsó vár egyes részei közvetlenül a 11-es főút mellett találhatók, a fellegvárhoz a Panoráma úton (11 116-os számú mellékút) vagy gyalogosan, turistaútakon lehet feljutni.

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Visegrádi vár
A fellegvár légi felvételen
Ország	Magyarország
Mai település	Visegrád
Tszf. magasság	333 m
Épült	1246-51
Elhagyták	1685-86 (török ostrom)
Állapota	helyreállított
Építőanyaga	kő
Elhelyezkedése
Visegrádi vár Pozíció Visegrád-Dunabogdány térképén
é. sz. 47° 47′ 37″, k. h. 18° 58′ 50″47.793611111111, 18.980555555556
A Wikimédia Commons tartalmaz Visegrádi vár témájú médiaállományokat.

Id. Markó Károly: A visegrádi vár

Története

A történelem folyamán több erődítményt is emeltek az itt lakó népek, hogy ellenőrzésük alatt tarthassák a szoroson átvezető utat. Az 1241–1242-es tatárjárás viharai által romba dőlt ispánsági vár köveiből építtette fel az újabb veszedelem elleni félelmében IV. Béla a hatszög alakú, vastag falú lakótornyot, amit a néphagyomány később Salamon-toronynak nevezett el.

Míg az uralkodó a Duna partján építkezett, addig felesége, Mária királyné a magas sziklacsúcsot erősíttette meg az eladott ékszerei árából befolyt pénzen. A két várrészt kiegészítette a meredek hegyoldalon végigfutó zárófal, amelynek vége egészen a Duna-parti Vízi-várig futott le. A 14. század elejének belháborús időszakában Csák Máté fegyveresei szállták meg, tőlük az országot egyesítő Anjou Károly király ostrommal vette vissza.

A következő időszakban az uralkodó megépíttette a kényelmesebb lakhatást biztosító Duna folyó melletti Palotát, így a zordon kővárban csak a helyőrség állomásozott. Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején a felsővárbeli ötszögletű öregtoronyban őrizték a koronát, de 1440-ben Erzsébet özvegy királyné utasítására mégis sikerült ellopnia Kottaner Ilona udvarhölgynek.

A 16. században Buda elfoglalása után rövidesen már a török seregek kerülgették Visegrádot is, első ostroma 1544-ben történt, amikor súlyos sérülések érték a Salamon-tornyot. A következő másfél évszázadban többször cserélt gazdát az egyre romosabbá váló épületegyüttes. Végső pusztulását az 1685-ös, törökök elleni ostromban szenvedte el, de az ellenséges csapatok rövidesen kivonultak belőle a sokkal fontosabb hadászati jelentőségű Buda várának védelmére.

A következő évszázadokban a természeti erők és a kövek széthordása következtében a megmaradt romok is gyors ütemben pusztultak. Az egykori királyi Palota megmaradt romjait a 18. században lebontották, később a helyszíne is feledésbe merült. Bár korábban is végeztek feltárásokat, de csak az 1960-as évektől indult meg korszerű műemlékvédelmi helyreállítása a magyar történelem fontos színteréül szolgáló visegrádi várnak, melynek munkálatai még sok generációnak adnak feladatot.

A várat 2017-től kezdődően a Nemzeti Várprogram keretében felújították.

Kiállítások

A fellegvárban több kiállítás is látogatható, amelyek az egész várhoz hasonlóan a Pilisi Parkerdő Zrt. gondozásában vannak. Megtekinthető a vár történetét bemutató kiállítás, a vár maketten rekonstruált erődrendszere, a Szent Korona másolata és itteni őrzésének története, egy panoptikum, valamint vadászati-halászati-gazdálkodási kiállítás.

Képgaléria

A várról

• 

  A visegrádi Salamon-torony és a Fellegvár a nagymarosi Julianus kilátóból

• 

  A Fellegvár

• 

  Vártorony

• 

  Impressziók

• 

  Madártávlatból (2010)

• 

  Bejárat a Fellegvárba (2009)

A kiállításról

• 

  Középkori fegyverek bemutatója

• 

  A fellegvár kiállításának bejárata

• 

  A Szent Korona másolata Visegrádon

• 

  Mátyás király címere egy boltív zárókövén

• 

  Macskabagoly a fellegvár kiállításán

A vár az irodalomban

• A visegrádi vár a fő helyszíne Bogáti Péter Halló, itt Mátyás király című regényének.

Források

• A Fellegvár története Archiválva 2012. augusztus 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Visegrád - Múzeumok, műemlékek Archiválva 2012. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára (11.) Visegrád, Királyi palota (szerk.: Körber Ágnes) 1981 ISBN 9635550006

További információk

• Virtuális séta a várban
• Animált rekonstrukció a várról (Youtube)