Salamon-torony
A Salamon-torony vagy Salamon tornya hagyományos elnevezése a visegrádi alsóvár 13. században épült lakótornyának.
Salamon-torony | |
Ország | ![]() |
Mai település | Visegrád |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon-torony témájú médiaállományokat. |
Leírása
szerkesztésA torony főbejárata a 13. században az első emeletről nyílott, innen vezetett az emeletre a déli falsarkba beépített lépcsőház. Az emeleti termeket oszlopos kandallók fűtötték, a megvilágítást gazdagon tagozott ikerablakok biztosították. A hatodik szinten helyezkedett el a gyilokjárós, pártázatos falakkal övezett tetőterasz – innen a külső, fából épült erkélyfolyosóra lehetett kilépni. A lakótorony nyugati oldalához árnyékszéktorony is csatlakozott.[1]
Nevének eredete
szerkesztésA lakótornyot Salamon 11. századi magyar királyról nevezték el Salamon-toronynak. Kenessey Albert 1867-es beszámolója szerint: "A királyi vár, mely ma már teljesen el van pusztulva, a hegy magaslatán állott s külön egy al- és egy védvárral volt biztosítva, mely utóbbihoz tartozott a ma is fennálló Salamontornya, mely nevét Salamontól kapta, ki, miután László életére tört (1082), itt töltött másfél évet fogságban."[2]
Története
szerkesztésA fellegvárat védő völgyzárófalak, valamint az egykori országutat védő kapuk és a nagy lakótorony a 13. század közepén épültek fel. Az alsóvár a fellegvárral egységes védelmi rendszert képezett. I. Károly magyar király korában a hatszögletű lakótornyát átépítve királyi szálláshellyé alakították. A torony köré ekkor épült ki a belső várfalöv. Miután 1490-től a fellegvár a koronaőrség kezére került, az alsóvár a királyi várnagy felügyelete alatt maradt, a lakótornyot ekkor raktárnak használták. 1540-ben I. Ferdinánd katonái rombolták le a lakótorony déli sarkát. A török hódítás után a török település az alsóvár falai közé költözött.
A feltárás
szerkesztésA török háborúk után elhagyatott várrom feltárását Viktorin József kezdeményezésére 1871-ben Henszlmann Imre kezdte meg. A lakótorony helyreállítását Schulek Frigyes tervezte. Pénzhiány miatt a munka hamar félbeszakadt és csak az 1920-as években folytatódott.
Keleti Gusztáv 1867-es rajzán még romos állapotában látható "Salamon tornya Visegrádon".[3]
A torony mai formáját az 1959 és 1964 között Sedlmayr János tervei szerint végzett modernista helyreállítás során kapta.[4] Ma a lakótoronyban a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának kiállításai láthatóak, a visegrádi királyi palota gótikus díszkútja, Mátyás király visegrádi szobrászműhelye és Visegrád története.[5]
2018–2025-ben
szerkesztésA Mandiner.hu cikke szerint 2018-ra életveszélyessé vált a Salamon-torony, ám a fenntartónak nincs pénze a felújításra.[6] Egy helyi vállalkozó áldozatkész munkájának köszönhetően az életveszélyt sikerült elhárítani és bár az eredeti elképzelések szerint a torony 2019 végéig zárva lett volna, volt remény arra, hogy 2019 folyamán látogatható lesz.[7] A torony talán 2025 tavaszán nyílik meg újra a látogatók előtt.[8]
Képgaléria
szerkesztés-
A visegrádi királyi palota gótikus díszkútja a Salamon-toronyban
-
A Salamon-torony és IV. Béla magyar király szobra (Krasznai Lajos alkotása, 1939)
-
Légi felvételen
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.visegrad.hu/salamon-torony-3
- ↑ Kenessey Albert: A magyar Duna és melléke II. Gönyőtől Pestig; in: Magyarország Képekben. Honismertető folyóirat; 1867/3., április, 151. old.
- ↑ Magyarország Képekben. Honismertető folyóirat; 1867/3., április, 153. old.
- ↑ https://archeologia.hu/salamon-torony-kozepkor-a-vasbeton-fogsagaban
- ↑ Alsóvár / Salamon-torony
- ↑ https://mandiner.hu/cikk/20180512_eletveszelyes_a_visegradi_salamon_torony_bezarhatjak
- ↑ <https://muemlekem.hu/magazin/salamon_torony_visegrad_alsovar_megnyitas_2019
- ↑ Salamon-torony nyitvatartás és jegyárak – Visegrádi Mátyás Király Múzeum. (Hozzáférés: 2025. február 22.)