Főmenü megnyitása

Salamon-torony

a Visegrádi vár legendás tornya

A Salamon-torony a hagyományos elnevezése egy 13. században épült lakótoronynak Visegrádon az alsóvárban.

Salamon-torony
Alsóvár (Salamon-torony)31.JPG
Ország Magyarország
Mai település Visegrád

Elhelyezkedése
Salamon-torony (Magyarország)
Salamon-torony
Salamon-torony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 47′ 47″, k. h. 18° 58′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 47″, k. h. 18° 58′ 38″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon-torony témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

LeírásaSzerkesztés

A torony főbejárata a 13. században az első emeletről nyílott, innen vezetett az emeletre a déli falsarkba beépített lépcsőház. Az emeleti termeket Oszlopos kandallók fűtötték az emeleti termeket, a megvilágítást gazdagon tagozott ikerablakok biztosították. A hatodik szinten helyezkedett el a gyilokjárós, pártázatos falakkal övezett tetőterasz - innen a külső, fából épült erkélyfolyosóra lehetett kilépni. A lakótorony nyugati oldalához árnyékszéktorony is csatlakozott.[1]

 
Légi felvétel a Salamon-toronyról

Nevének eredeteSzerkesztés

A lakótornyot – tévesen – Salamon 11. századi magyar királyról nevezték el Salamon-toronynak.

TörténeteSzerkesztés

A fellegvárat védő völgyzárófalak, valamint az egykori országutat védő kapuk és a nagy lakótorony a 13. század közepén épültek fel. Az alsóvár a fellegvárral egységes védelmi rendszert képezett. Károly Róbert korában a hatszögletű lakótornyát átépítve királyi szálláshellyé alakították. A torony köré ekkor épült ki a belső várfalöv. Miután 1490-től a fellegvár a koronaőrség kezére került, az alsóvár a királyi várnagy felügyelete alatt maradt, a lakótornyot ekkor raktárnak használták. 1540-ben I. Ferdinánd katonái rombolták le a lakótorony déli sarkát. A török hódítás után a török település az alsóvár falai közé költözött.

A feltárásSzerkesztés

A török háborúk után elhagyatott várrom feltárását Viktorin József kezdeményezésére 1871-ben Henszlmann Imre kezdte meg. A lakótorony helyreállítását Schulek Frigyes tervezte. Pénzhiány miatt a munka hamar félbeszakadt és csak az 1920-as években folytatódott. A torony mai formáját az 1959 és 1964 között Sedlmayr János tervei szerint végzett modernista helyreállítás során kapta. Ma a lakótoronyban a Mátyás Király Múzeum kiállításai láthatóak, a visegrádi királyi palota gótikus díszkútja, Mátyás király visegrádi szobrászműhelye és Visegrád története.[2]

2018 - 2019-benSzerkesztés

A Mandiner.hu cikke szerint 2018-ra életveszélyessé vált a Salamon-torony, ám a fenntartónak nincs pénze a felújításra.[3] Egy helyi vállalkozó áldozatkész munkájának köszönhetően az életveszélyt sikerült elhárítani és bár az eredeti elképzelések szerint a torony 2019 végéig zárva lett volna, van remény arra, hogy 2019 folyamán látogatható lesz. [4]

KépgalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés