Salamon-torony

a Visegrádi vár legendás tornya
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. június 11.

A Salamon-torony vagy Salamon tornya hagyományos elnevezése a visegrádi alsóvár 13. században épült lakótornyának.

Salamon-torony
Ország Magyarország
Mai településVisegrád

Elhelyezkedése
Salamon-torony (Visegrád-Dunabogdány)
Salamon-torony
Salamon-torony
Pozíció Visegrád-Dunabogdány térképén
é. sz. 47° 47′ 47″, k. h. 18° 58′ 38″47.796333°N 18.977278°EKoordináták: é. sz. 47° 47′ 47″, k. h. 18° 58′ 38″47.796333°N 18.977278°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon-torony témájú médiaállományokat.

A torony főbejárata a 13. században az első emeletről nyílott, innen vezetett az emeletre a déli falsarkba beépített lépcsőház. Az emeleti termeket oszlopos kandallók fűtötték, a megvilágítást gazdagon tagozott ikerablakok biztosították. A hatodik szinten helyezkedett el a gyilokjárós, pártázatos falakkal övezett tetőterasz – innen a külső, fából épült erkélyfolyosóra lehetett kilépni. A lakótorony nyugati oldalához árnyékszéktorony is csatlakozott.[1]

Nevének eredete

szerkesztés

A lakótornyot Salamon 11. századi magyar királyról nevezték el Salamon-toronynak. Kenessey Albert 1867-es beszámolója szerint: "A királyi vár, mely ma már teljesen el van pusztulva, a hegy magaslatán állott s külön egy al- és egy védvárral volt biztosítva, mely utóbbihoz tartozott a ma is fennálló Salamontornya, mely nevét Salamontól kapta, ki, miután László életére tört (1082), itt töltött másfél évet fogságban."[2]

Története

szerkesztés

A fellegvárat védő völgyzárófalak, valamint az egykori országutat védő kapuk és a nagy lakótorony a 13. század közepén épültek fel. Az alsóvár a fellegvárral egységes védelmi rendszert képezett. I. Károly magyar király korában a hatszögletű lakótornyát átépítve királyi szálláshellyé alakították. A torony köré ekkor épült ki a belső várfalöv. Miután 1490-től a fellegvár a koronaőrség kezére került, az alsóvár a királyi várnagy felügyelete alatt maradt, a lakótornyot ekkor raktárnak használták. 1540-ben I. Ferdinánd katonái rombolták le a lakótorony déli sarkát. A török hódítás után a török település az alsóvár falai közé költözött.

A feltárás

szerkesztés

A török háborúk után elhagyatott várrom feltárását Viktorin József kezdeményezésére 1871-ben Henszlmann Imre kezdte meg. A lakótorony helyreállítását Schulek Frigyes tervezte. Pénzhiány miatt a munka hamar félbeszakadt és csak az 1920-as években folytatódott.

Keleti Gusztáv 1867-es rajzán még romos állapotában látható "Salamon tornya Visegrádon".[3]

A torony mai formáját az 1959 és 1964 között Sedlmayr János tervei szerint végzett modernista helyreállítás során kapta.[4] Ma a lakótoronyban a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeumának kiállításai láthatóak, a visegrádi királyi palota gótikus díszkútja, Mátyás király visegrádi szobrászműhelye és Visegrád története.[5]

2018–2025-ben

szerkesztés

A Mandiner.hu cikke szerint 2018-ra életveszélyessé vált a Salamon-torony, ám a fenntartónak nincs pénze a felújításra.[6] Egy helyi vállalkozó áldozatkész munkájának köszönhetően az életveszélyt sikerült elhárítani és bár az eredeti elképzelések szerint a torony 2019 végéig zárva lett volna, volt remény arra, hogy 2019 folyamán látogatható lesz.[7] A torony talán 2025 tavaszán nyílik meg újra a látogatók előtt.[8]

Képgaléria

szerkesztés