Főmenü megnyitása

Vácrátót község Pest megyében, a Váci járásban.

Vácrátót
Szentháromság római katolikus templom
Szentháromság római katolikus templom
Vácrátót címere
Vácrátót címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásVáci
Jogállás község
Polgármester Spiegelhalter László (független)[1]
Irányítószám 2163
Körzethívószám 28
Népesség
Teljes népesség1924 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség104,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vácrátót (Magyarország)
Vácrátót
Vácrátót
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 42′ 39″, k. h. 19° 14′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 42′ 39″, k. h. 19° 14′ 07″
Vácrátót (Pest megye)
Vácrátót
Vácrátót
Pozíció Pest megye térképén
Vácrátót weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vácrátót témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Vácrátót az Alföld északi részén található Veresegyházi-medencében fekszik. Keleten a Gödöllői-dombság, délen a fóti Somlyó-hegy és a Kő-hegy, északon a Cserhát peremén húzódó Kígyós-dombsor, végül nyugat felől a gödi lapály határolja. Vácrátót határának északi része a Gödöllői-dombsághoz, déli része pedig a Pesti-síkság hordalékkúpjához tartozik. Az alacsonynak mondható dombos vidék széles medencéjében a középkorban lesüllyedt mészkőrögöket homok, az északi peremvidéki Kígyós-dombsort pedig lösz fedte be. A folyami eredetű homokot még a jégkorszak idején szállította ide az ős-Duna, valamint a Börzsöny illetve a Cserhát felől érkező vízfolyások, majd a jégkorszak utáni száraz felmelegedés idején a hordalék nagyrészt futóhomokká alakult. A későbbi, csapadékosabb időszakban a homokbuckákat jórészt megkötötte a növénytakaró, azonban a kopárabb területeken a homok mozgása még napjainkban is tart. Az ősi növényzetet legnagyobb részben a tölgyesek alkották: a löszös helyeken tatár juharos lösztölgyesek nyomai lelhetők fel, a magasabb ártereken pedig a tölgy-kőris-szil ligeterdő nyomait találhatjuk meg. A dús cserjeszinten jellemzőek voltak a különböző galagonyafélék, a gyepszinten pedig a boglárkák és a keltikék.

TörténeteSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

  • Vigyázó-kastély
  • A nemzetközi hírű botanikus kert évente mintegy százezer látogatót fogad. Az országban itt található meg a legnagyobb növényrendszertani gyűjtemény, amelyben az üvegházban és a sziklakertben látható egzotikus növényeken kívül megcsodálhatjuk a kert kiemelkedően gazdag fa- és cserjegyűjteményét, valamint a Biblia növényeit bemutató kert-kompozíciót is. A botanikus kertet folyamatosan fejlesztik: elkészült a karbonház, a kaktuszház, valamint a bromélia- és orchideaház is.

Helyi szokásokSzerkesztés

Vácrátóton a mai napig élnek a temetéssel kapcsolatos helyi népszokások. Míg régen a halottak mellett tartottak siratást és virrasztást a hozzátartozók, mára a közös imádkozás vált általánossá, melyet télen a halottak lakásán, nyáron kint a temetőben tartanak meg.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 1% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58%, református 5,8%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 7,1% (27% nem nyilatkozott).[3]

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Vácrátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Vácrátót Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

  • Száz magyar falu könyvesháza sorozat Vácrátót, Írta: Böőr László és Szabó Attila, Szerkesztette: Egey Tibor

További információkSzerkesztés