Vácrátót
Vácrátót község Pest vármegyében, a Váci járásban, a budapesti agglomerációban.
Vácrátót | |||
Római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Közép-Magyarország | ||
Vármegye | Pest | ||
Járás | Váci | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Spiegelhalter László (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 2163 | ||
Körzethívószám | 28 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2476 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 104,26 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 18,09 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 42′ 39″, k. h. 19° 14′ 07″47.710900°N 19.235300°EKoordináták: é. sz. 47° 42′ 39″, k. h. 19° 14′ 07″47.710900°N 19.235300°E | |||
Vácrátót weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vácrátót témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésVácrátót az Alföld északi részén található Veresegyházi-medencében fekszik.
Keleten a Gödöllői-dombság, délen a fóti Somlyó-hegy és a Kő-hegy, északon a Cserhát peremén húzódó Kígyós-dombsor, végül nyugat felől a gödi lapály határolja. Vácrátót határának északi része a Gödöllői-dombsághoz, déli része pedig a Pesti-síkság hordalékkúpjához tartozik.
Az alacsonynak mondható dombos vidék széles medencéjében a középkorban lesüllyedt mészkőrögöket homok, az északi peremvidéki Kígyós-dombsort pedig lösz fedte be. A folyami eredetű homokot még a jégkorszak idején szállította ide az ős-Duna, valamint a Börzsöny illetve a Cserhát felől érkező vízfolyások, majd a jégkorszak utáni száraz felmelegedés idején a hordalék nagyrészt futóhomokká alakult. A későbbi, csapadékosabb időszakban a homokbuckákat jórészt megkötötte a növénytakaró, azonban a kopárabb területeken a homok mozgása még napjainkban is tart. Az ősi növényzetet legnagyobb részben a tölgyesek alkották: a löszös helyeken tatár juharos lösztölgyesek nyomai lelhetők fel, a magasabb ártereken pedig a tölgy-kőris-szil ligeterdő nyomait találhatjuk meg. A dús cserjeszinten jellemzőek voltak a különböző galagonyafélék, a gyepszinten pedig a boglárkák és a keltikék.
Közúton Vác és Gödöllő felől is a 2104-es úton érhető el, ez képezi a település főutcáját is. Északkeleti szomszédjával, Váchartyánnak és azon keresztül Galgamácsa térségével a 2105-ös út, Vácdukával pedig a 21 113-as számú mellékút kapcsolja össze.
A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal és az Aszód–Vácrátót-vasútvonal érinti, melyeknek egy közös megállási pontjuk van itt. Vácrátót vasútállomás a belterület északi szélétől bő egy kilométerre helyezkedik el, közvetlenül a 2104-es út mellett, közúti elérését az abból kiágazó 21 323-as számú mellékút teszi lehetővé.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztésIdőszak | Név | Jelölő szervezet | Megjegyzés |
---|---|---|---|
1990–1991 | Papp István | független | |
1991–1994 | Horváth Ferenc | független | |
1994–1998 | KDNP[3] | ||
1998–1999 | független | a képviselő-testület feloszlatta magát | |
1999–2002 | Garamszegi Géza | független[4] | |
2002–2006 | független[5] | ||
2006–2010 | független[6] | ||
2010–2014 | független[7] | ||
2014–2019 | Spiegelhalter László | független[8] | |
2019–2024 | Fidesz-KDNP[9] | ||
2024– | Fidesz-KDNP[1] |
Története
szerkesztésNevezetességei
szerkesztés- Vigyázó-kastély
- A nemzetközi hírű botanikus kert évente mintegy százezer látogatót fogad. Az országban itt található meg a legnagyobb növényrendszertani gyűjtemény, amelyben az üvegházban és a sziklakertben látható egzotikus növényeken kívül megcsodálhatjuk a kert kiemelkedően gazdag fa- és cserjegyűjteményét, valamint a Biblia növényeit bemutató kert-kompozíciót is. A botanikus kertet folyamatosan fejlesztik: elkészült a karbonház, a kaktuszház, valamint a bromélia- és orchideaház is.
- Világháborús emlékmű, alkotója Böjte Horváth István[10]
Helyi szokások
szerkesztésVácrátóton a mai napig élnek a temetéssel kapcsolatos helyi népszokások. Míg régen a halottak mellett tartottak siratást és virrasztást a hozzátartozók, mára a közös imádkozás vált általánossá, melyet télen a halottak lakásán, nyáron kint a temetőben tartanak meg.
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 1869 | 1864 | 1924 | 2038 | 2207 | 2324 | 2476 |
2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 1% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58%, református 5,8%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 7,1% (27% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 88,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% szlováknak, 0,4% románnak, 0,2% ukránnak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40% volt római katolikus, 6,7% református, 0,8% evangélikus, 0,6% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,5% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[12]
Tömegközlekedés
szerkesztésItt születtek
szerkesztés- Kövesi István (1911. október 14. – Budapest, 1981.) műgyűjtő, mészárosmester.
Képgaléria
szerkesztés-
Vigyázó kastély, Vácrátót
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Vácrátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Vácrátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Vácrátót települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1999. augusztus 1. (Hozzáférés: 2020. május 20.)
- ↑ Vácrátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vácrátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
- ↑ Vácrátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Vácrátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
- ↑ Vácrátót települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
- ↑ Budapesti Városvédő Egyesület
- ↑ Vácrátót Helységnévtár
- ↑ Vácrátót Helységnévtár
Források
szerkesztés- Száz magyar falu könyvesháza sorozat, Vácrátót, Írta: Böőr László és Szabó Attila, Szerkesztette: Egey Tibor, 2001
További információk
szerkesztés- Vácrátót hivatalos honlapja
- Vácrátót az utazom.com honlapján
- Térkép Kalauz – Vácrátót
- Vácrátót.lap.hu
- Irány Magyarország
- Kósa Géza–Mesterházy Tihamér: Vácrátót, Botanikus kert; TKM Egyesület, Bp., 1981 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
- Botanikus Kert, Vácrátót; fotó Fráter Erzsébet; MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót, 2006
- Volentics Gyula: A vácrátóti kígyósi kápolna története; Sződi Helytörténeti Alapítvány, Sződ, 2011 (Sződi helytörténeti füzetek)