Főmenü megnyitása

Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal

vasútvonal

A Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal a MÁV 100a számú vonala. Kétvágányú, villamosított vasútvonal, a nemzetközi törzshálózat tagja. Folytatása a 100-as Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal.

Budapest-Cegléd-Szolnok-
vasútvonal
Vonat Cegléd állomáson
Vonat Cegléd állomáson
A Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal útvonala
Vonalszám:100a
Hossz:101,2 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:120 (140/160) km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon KBHFa.svg 0 Budapest-Nyugati pályaudvar Budapest M3 Metro.svg
BSicon SKRZ-Yu.svg Ferdinánd híd
BSicon eABZg+l.svg megszűnt kiágazás a raktári iparvágányok felé
BSicon SKRZ-Ao.svg Dózsa György út
BSicon ABZg+l.svg iparvágány a Hun utcai honvédséghez
BSicon SKRZ-Au.svg Róbert Károly körút
BSicon ABZgl+l.svg 3,5 2 Esztergom felé, 70, 71 Vác felé (Városligeti elágazás)
BSicon SKRZ-Au.svg M3-as autópálya
BSicon SKRZ-Ao.svg Thököly út
BSicon BHF.svg 4,2 Zugló mh.
BSicon SKRZ-Ao.svg Kerepesi út
BSicon ABZg+r.svg iparvágány a Honvédség felé
BSicon ABZg+l.svg üzemi vágányok a BKV Fehér úti telepe és a HÉV felé
BSicon DST.svg 6,9 Kőbánya - Teher
BSicon ABZgl.svg elágazás a 80a és a 120a felé („Királyvágány”)
BSicon KRZu.svg 37-es villamos
BSicon KRZu.svg A 120a vonal hídja
BSicon ABZg+r.svg iparvágány a „Ganz-ERDÉRT”-be
BSicon HST.svg 7,9 Kőbánya alsó mh.
BSicon SKRZ-Ao.svg Kőbányai út
BSicon SKRZ-YBUE.svg Kőér utca
BSicon ABZgl.svg a Pestszentlőrinci üzemek vontatóvágányának kiágazása
BSicon ABZg+r.svg elágazás a Ferencváros pályaudvar felé
BSicon ABZg+r.svg üzemi vágány a 3-as metró Kőér utcai járműtelepe felé
BSicon BHF.svg 10,6 Kőbánya-Kispest Budapest M3 Metro.svg
BSicon SKRZ-Au.svg Sibrik Miklós út
BSicon ABZgr.svg 142 Lajosmizse felé
BSicon SKRZ-Au.svg Ferihegyi gyorsforgalmi út
BSicon ABZg+r.svg iparvágány a Kispesti Hőerőműbe
BSicon eABZgr.svg megszűnt iparvágány az „ÉM 21.”-be
BSicon ACC.svg 13,3 Pestszentlőrinc
BSicon ABZgr.svg a Villamos Vonalfelügyelőség iparvágánya
BSicon ABZg+l.svg a Pestszentlőrinci üzemek vontatóvágányának visszacsatlakozása
BSicon ABZg+r.svg üzemi vágány a 150 és a 142 felé ("Nagy Burma")
BSicon BUE.svg
BSicon HST.svg 16 Szemeretelep mh.
17,3 Ferihegy (Liszt Ferenc Repülőtér 1)
BSicon SKRZ-YBUE.svg Üllői út
BSicon STR+GRZq.svg BudapestPest megye határ
BSicon SKRZ-Yo.svg Lincoln út
BSicon HST.svg 21,2 Vecsés
BSicon SKRZ-Eu.svg Dózsa György út
BSicon HST.svg 22,7 Vecsés-Kertekalja mh.
BSicon SKRZ-Eu.svg Kakucsi utca
Gyáli csatorna
BSicon SKRZ-Au.svg M0-s autóút
BSicon SKRZ-Yu.svg 400-as főút
BSicon HST.svg 29,1 Üllő
BSicon HST.svg 32,9 Hosszúberek-Péteri mh.
BSicon ACC.svg 37,4 Monor
BSicon HST.svg 43,8 Monorierdő
BSicon BHF.svg 48,1 Pilis
BSicon BHF.svg 55,2 Albertirsa
BSicon HST.svg 60 Ceglédbercel mh.
Gerje patak
BSicon BHF.svg 62,2 Ceglédbercel-Cserő
BSicon HST.svg 66,4 Budai út mh.
BSicon BHF.svg 72,6 Cegléd
BSicon ABZgr+r.svg 74,5 140 Szeged felé
Perje patak
BSicon eHST.svg 81 Kecskéscsárda
BSicon BHF.svg 88,6 Abony
BSicon eHST.svg 95 Paládicspuszta
BSicon STR+GRZq.svg PestJász-Nagykun-Szolnok határ
BSicon ABZg+lr.svg 145 / 120a, 82, 86
BSicon BHF.svg 101,2 Szolnok
BSicon STR.svg 100 Záhony felé

TörténeteSzerkesztés

ElőzményekSzerkesztés

Magyarországon a vasutak ügye először az 1825/1827-es ogy. (országgyűlés) által kiküldött, kereskedelemmel is foglalkozó bizottsági javaslatban szerepelt. A vasút létesítéséhez szükséges terület-kisajátítások eljárását, az üzemeltetés és az igénybevétel feltételeit az 1832/1836-os ogy-n részletesen tárgyalták, majd a vonatkozó szabályok mellett a kiépítendő 13 vasúti fővonalat is meghatározó passzust az 1836. évi XXV. törvénycikkben fogadták el.

A jogi háttér megteremtését követően a jelentős saját tőkével rendelkező szitányi Ullmann Móricz nagykereskedő-bankár jelentkezett a törvénycikkben kijelölt Duna bal parti vasút megépíttetésére. Ullmann már ekkor jelezte, hogy a vasutat a Vác – Pest vonal átadását követően Debrecenig kívánja megépíteni

1839-ben engedélyezték a vasútépítést és Ullmann számos pénzember – köztük Rotschild báró – részvételével megalapította a Magyar Középponti Vaspálya Társaságot, amely induló alaptőkéje 10 millió ezüst Forint volt.

Számos politikai csatározást követően 1844. október 5-én kezdődött meg a Pest és Vác között a közel másfél évig tartó vasútépítés, amely eredményeként a 33,9 km hosszúságú első hazai vaspályán 1846. július 15-én indult útjára a „Pest” és „Buda” nevű gőzmozdonnyal az első vonat. Ezzel Hazánk 11. országként csatlakozott az Európában vasúttal rendelkező államokhoz.

Ullmann Móric elképzelésének megfelelően a Magyar Középponti Vaspálya Társaság a Pest – Vác vasútvonal építésének megkezdése után 1845. május 26-án megindította a Pest – Szolnok vonal építkezési munkálatainak előkészítését is.

Pest–Szolnok-vasútvonal építése és paramétereiSzerkesztés

A Magyar Középponti Vaspálya Társaság által Pest és Szolnok között kijelölt eredeti: Pest – Pilis – Berczel – Heves – Debrecen nyomvonalat politikai nyomás hatására módosítani kellett. Az eredeti útvonal a Jászságot és a kerületi törvényhatóság székhelyét: Jászberényt kapcsolta volna be a „gazdasági vérkeringésbe”, míg Szolnok irányába egy szárnyvonal építésével kívánták a vasúti kapcsolatot biztosítani.

A végső döntés értelmében a vasutat Szolnok felé építették meg a település kedvező közlekedésföldrajzi helyzetére, továbbá a közúti és a tiszai vízi közlekedésben betöltött szerepére tekintettel. A vasútépítéshez az érintett települések a szükséges területeket ingyen rendelkezésre bocsátották, míg a magántulajdonú házak és ingatlanok tulajdonosait kisajátítási eljárás során a vasúttársaság kárpótolta.

A 99,1 km hosszú Pest – Szolnok vasútvonal 1845. május 26-án megkezdett építésével a Pest – Vác közötti munkálatok során alkalmazott szakemberek bízták meg, akik három Pest – Pilis, Pilis – Cegléd és Cegléd – Szolnok mérnöki osztályra osztva dolgoztak.

Míg az első vasútvonal töltésének építéséhez szükséges ágyazati nyersanyagot a Duna medréből nyerték ki, addig a második vasútvonalon erre a célra a nyomvonalon fekvő Vecsésnél kavicsbányát nyitottak és ideiglenes – ágyazat nélküli – vaspályát építettek az elkészült töltésen közel 4 millió mázsa kavics szállításához. A felépítmény kavicságyazatba helyezett telítetlen tölgy talpfákra sínszegekkel rögzített 26,6 és 28,8 kg-os vassínekkel építették. A korabeli híradások szerint a vasútvonal építéséhez 110.000 mázsa sínt, 5000 mázsa szeget és 125.000 mázsa talpfát használtak fel. A munkák során különösebb nehézségek nem adódtak, a tervekben nem szereplő, plusz költséget jelentő munkálatokra nem volt szükség.

„A Magyar Középponti Vaspálya Társaság a Pest – Vác vasútvonal induló fejállomása és a Tisza partján épülő Szolnok fejállomás között végig egyvágányú vasút és kilenc közbenső állomás létesítéséről döntött: Vecsés, Üllő, Monor Pilis, Alberti – Irsa, Berczel, Czegléd és Abony.” A beruházás során többvágányos állomás csak Cegléden és Szolnokon épült, ugyanakkor valamennyi állomáson létesítettek felvételi épületet, amelynek tervezésére és kivitelezésére a vágányépítéshez hasonlóan nagy figyelmet fordítottak.

A vasútvonal és az összes állomásépület 1847. augusztus 20-ra készült el, így a vonal műszaki bejárására és műszaki átadására a próbamenet leközlekedtetését követően 1847. augusztus 30-án került sor. A vasúti létesítmények ünnepélyes átadása kettő nappal később, 1847. szeptember 1-én történt meg Szolnokon. A jeles esemény alkalmából Pestről 8 órakor elöljárókból álló 700 fős vendégsereggel a 60 lóerős István nevű gőzmozdony vontatta 16 kocsis szerelvény indult Szolnokra. A vonat – amely előtt a Monor nevű gőzmozdonnyal kémszemle menet közlekedett – a 99,1 km hosszú utat 40 km/h legnagyobb sebességgel, 2 óra 37 perc alatt tette meg.

Az esemény jelentőségét jól szemlélteti, hogy azon az ország új nádora: István főherceg és gróf Széchenyi István, a vasúti közlekedés magyarországi meghonosításának atyja is részt vett, amint politikai ellenfele Kossuth Lajos is megjelent.

Petőfi ezen alkalomból írta Vasúton című versét, amely elhíresült versszaka: „Száz vasútat, ezeret! Csináljatok, csináljatok! Hadd fussa de a világot, Mint a testet az erek.”

Az eseményről beszámolt a „Pesti Hírlap” 1847. szeptember 3-i és „Társalkodó” című lap 1847. szeptember 5-i száma is

PályaSzerkesztés

A második vágányt Ceglédig még az Osztrák (–Magyar) Államvasút-Társaság fektette le 1868-1869-ben. A Cegléd-Szolnok szakaszon már a MÁV építette meg 1909-ben.[1]Ceglédig 1968-ban, Szajolig 1969-ben villamosították pályafelújítással együtt. A vonalon az engedélyezett maximális sebesség 120 km/óra, de több helyen alkalmas a pálya a 140–160 km/óra sebességű közlekedésre. Budapesten 80–90 km/óra, Cegléden és Szolnokon 40 km/óra az engedélyezett maximális sebesség.

2005 és 2009 között jelentős mértékű pályafelújítások és állomásátépítések zajlottak a vonalon a 140–160 km/órás engedélyezett maximális sebesség elérése és használhatósága érdekében, többnyire EU forrásokból. 2005-ben elkezdődött és 2009. augusztus 19-én lezárult a teljes vonal átépítése. A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre vezető gyorsvasút előfutáraként és a fővároson belüli helyi vasúti közlekedés fejlesztéseként 2007-ben új megállóhely épült a repülőtér 1-es terminálja mellett Pestszentlőrinc és Vecsés állomások között Ferihegy néven.

A vonalon fekvő állomásokat és megállóhelyeket felújították, a peronokat megemelték, így az utasok kényelmesebben szállhatnak fel a vonalon közlekedő vonatokra. Az állomásokon akadálymentes aluljárók épültek, melynek következtében megszüntetésre kerültek a balesetveszélyes szintbeli gyalogos-átjárók.

A pályarekonstrukciók során a MÁV UIC 60-as síneket alkalmazott rugalmas és korszerű Pandrol Fastclip leerősítéssel. Ennek eredményeképp 225 kN tengelyterhelésűvé vált pálya, és alkalmassá vált Vecsés – Albertirsa szakaszon 120 km/h, Albertirsa – Cegléd szakaszon 140 km/h, Cegléd – Szolnok szakaszon 160 km/h sebességű közlekedésre. A fővárosi szakaszon Kőbánya-Kispest állomásig csak MÁV szabványos 48-as sínek vannak, részben faaljakon, hevederes leerősítéssel. Ezen a szakaszon a maximális megengedett sebesség 80 km/óra. (A nagy forgalom biztonsága miatt azonban állandó 60 km/h lassújel van végig kitűzve.)

Kezdőpont Végpont Hossz [km] Sebesség [km/h]
Nyugati pályaudvar Kőbánya-Kispest 10,8 80
Kőbánya-Kispest Albertirsa 44,5 120
Albertirsa Cegléd 17,4 140
Cegléd Szolnok 28,6 160

Az ETCS L2 vonatbefolyásoló berendezés telepítésének befejezéséig 120 km/h marad a megengedett legnagyobb sebesség, mely várhatóan 2017-2020 között valósul meg.[2]

ForgalomSzerkesztés

Személyvonatként felújított MÁV V43-as villanymozdonyok húznak a Bombardier Transportation által a 2000-es években korszerűsített Bhv sorozatú személykocsikat, melyek többnyire a Nyugati pályaudvarról Monor, Cegléd, Szolnok irányába közlekednek. A 120a vasútvonalhoz hasonlóan a 2006-ban bevezetett ütemes menetrend szerint a helyi személyvonatok az elővárosi vonal zónahatáráig, Monor állomásig közlekednek, és csak minden második vonat megy tovább Ceglédig vagy Szolnokig. Ezek az ún. "zónázó vonatok" a Nyugati pályaudvar és Monor között csak Zuglóban, Kőbánya alsón, Kőbánya-Kispesten és Ferihegyen állnak meg, Monor után viszont mindenhol. Felváltva óránként, félóránként indulnak. Kétóránként közlekedik erre záhonyi sebesvonat is, illetve naponta egyszer Szentesre is megy közvetlen sebesvonat általában 2 db. Desiro motorvonattal kiállított szerelvénnyel. Erre haladnak el továbbá óránként mindkét irányban a DebrecenNyíregyháza irányába közlekedő InterCity-vonatok, a Nyíregyházától minden második órában Keleti pályaudvar felé tovább közlekedő "kör-InterCity"-vonatok, valamint a KecskemétSzeged felé tartó egyesített ("öszvér") InterCity-gyorsvonat-szerelvények is.

Az átlagos napi vonatszám a Kőbánya-KispestMonor szakaszon 220 vonat (ebből 182 személy, 26 teher, 12 egyéb), a Monor – Cegléd szakaszon 173 vonat (ebből 133 személy, 26 teher, 14 egyéb).[3]

UtasforgalomSzerkesztés

A Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal Magyarország legforgalmasabb vasútvonala, éves utasforgalma 19 millió fő.[4] Jelentős a hivatásforgalom.

JárművekSzerkesztés

A vonalon közlekedő járművek túlnyomó része személyszállító vonat, amelyeket általában MÁV V43-as villamosmozdonyok húznak.

Tehervonatok élén V63-as és M62-es mozdonyok közlekednek, amíg közlekedtek RoLa-szerelvények, élükön néha MÁV 1047, gyakran ÖBB 1116 „Taurus” mozdonyok jelentek meg. Hetente visznek teherkocsikat rakodás céljából Monorra. Ezeket a meneteket M44-es dízelmozdonyok továbbítják.

Monoron 2009–2011-ben a hétvégi helyi személyvonatok Stadler FLIRT motorvonatokból voltak kiállítva, illetve gyakran feltűntek BVmotok és Bpmot „Uzsgyik” is.

A 2014 és 2015 között forgalomba állított további 42 Stadler FLIRT motorvonat nagy része a BudapestMonor (–Albertirsa), valamint a BudapestCegléd viszonylatokon váltotta ki a legtöbb elővárosi forgalomban részt vevő mozdony vontatta szerelvényt. (A motorvonatok munkanapokon is közlekednek.)

2019-től előreláthatólag új Stadler KISS emeletes személyvonatokat állítanak forgalomba a nagy utasforgalom miatt.[5]

JáratokSzerkesztés

S20 (Budapest-Nyugati – Kecskemét → Szeged)
Sorszám Állomás Átszállási kapcsolatok
1 Budapest-Nyugati
végállomás
  (hétköznap)
  M3 (hétvégén)

  9, 26, 91, 191, 291
  4, 6
  72, 73
   S21 ,  Z50 ,  S70 ,  G70 ,  Z70 ,  S71 ,  G71 ,  S72 ,  G72 ,  Z72 , IC, EC, sebesvonat, gyorsvonat
2 Zugló   5, 7, 7E, 8E, 108E, 110, 112, 133E
  1
  72
   S21 ,  G50 ,  Z50 , IC, sebesvonat, gyorsvonat
3 Kőbánya alsó   9, 95, 117, 151, 162, 162A, 185, 195, 217, 217E, 262
  3, 28, 28A, 62, 62A
   S21 ,  G50 ,  Z50 , sebesvonat, gyorsvonat
4 Kőbánya-Kispest   68, 85, 85E, 93, 93A, 98, 98E, 136E, 148, 151, 182, 182A, 184, 193E, 200E, 202E, 282E, 284E, M3
  575, 576, 577, 580, 581
   S21 ,  S36 ,  G43 ,  G50 ,  Z50 , IC, EC, sebesvonat, gyorsvonat
5 Pestszentlőrinc   36, 98, 98E, 200E, 217, 217E
6 Szemeretelep   93, 183, 200E
7 Ferihegy   166, 200E, 236, 236A, 266
  575, 576, 580, 581
   G50 ,  Z50 , IC, EC, sebesvonat, gyorsvonat
8 Vecsés   576, 577, 578
  Helyi busz
9 Vecsés-Kertekalja
10 Üllő
11 Hosszúberek-Péteri   512
12 Monor   507, 513, 514, 515, 516, 517, 518, 585, 586, 587, 590, 591, 595
   Z50 , sebesvonat, gyorsvonat
13 Monorierdő   588
   S50 ,  Z50 ,  S51 , sebesvonat, gyorsvonat
14 Pilis   590, 591, 595
   S50 ,  G50 ,  Z50 ,  S51 , sebesvonat, gyorsvonat
15 Albertirsa   564, 565, 567, 569, 570
   S50 ,  G50 ,  Z50 ,  S51 , sebesvonat, gyorsvonat
16 Ceglédbercel    S50 ,  Z50 ,  S51 , sebesvonat, gyorsvonat
17 Ceglédbercel-Cserő   564, 565
   S50 ,  Z50 ,  S51 , sebesvonat, gyorsvonat
18 Budai út    S50 ,  Z50 ,  S51 , sebesvonat, gyorsvonat
19 Cegléd   520, 521, 522, 525, 526, 528, 531, 535, 537, 539, 540, 541, 542, 550, 552, 553, 555, 556, 558, 559, 560, 561, 562, 564, 565, 566
   S50 ,  G50 ,  Z50 ,  S51 , sebesvonat, gyorsvonat, expresszvonat, IC
20 Ceglédi szállások   537, 539, 540, 541, 542
21 Nyársapát   547, 550, 552, 556
  gyorsvonat
22 Nagykőrös   549
  gyorsvonat, expresszvonat, IC
23 Katonatelep
24 Kecskemét
végállomás[6]
  550, 551, 553, 555, 616
  1080, 1081, 1082, 1085, 1087, 1088, 1090, 1092, 1093, 1100, 1348, 1362, 1376, 1521
  1, 2D, 7, 7C, 12D, 15, 18, 19, 21, 22, 23, 23A, 25, 32, 52
   S210 ,  S220 , gyorsvonat, expresszvonat, IR, IC
S50 (Budapest-Nyugati – Monor (– Szolnok))
S51 (Budapest-Nyugati – Záhony)
Sorszám Állomás Átszállási kapcsolatok
1 Budapest-Nyugati
végállomás
  (hétköznap)
  M3 (hétvégén)

  9, 26, 91, 191, 291
  4, 6
  72, 73
   S21 ,  Z50 ,  S70 ,  G70 ,  Z70 ,  S71 ,  G71 ,  S72 ,  G72 ,  Z72 , IC, EC, sebesvonat, gyorsvonat
2 Zugló   5, 7, 7E, 8E, 108E, 110, 112, 133E
  1
  72
   S21 ,  G50 ,  Z50 , IC, sebesvonat, gyorsvonat
3 Kőbánya alsó   9, 95, 117, 151, 162, 162A, 185, 195, 217, 217E, 262
  3, 28, 28A, 62, 62A
   S21 ,  G50 ,  Z50 , sebesvonat, gyorsvonat
4 Kőbánya-Kispest   68, 85, 85E, 93, 93A, 98, 98E, 136E, 148, 151, 182, 182A, 184, 193E, 200E, 202E, 282E, 284E, M3
  575, 576, 577, 580, 581
   S21 ,  S36 ,  G43 ,  G50 ,  Z50 , IC, EC, sebesvonat, gyorsvonat
5 Pestszentlőrinc   36, 98, 98E, 200E, 217, 217E
6 Szemeretelep   93, 183, 200E
7 Ferihegy   166, 200E, 236, 236A, 266
  575, 576, 580, 581
   G50 ,  Z50 , IC, EC, sebesvonat, gyorsvonat
8 Vecsés   576, 577, 578
  Helyi busz
9 Vecsés-Kertekalja
10 Üllő
11 Hosszúberek-Péteri   512
12 Monor
végállomás[7]
  507, 513, 514, 515, 516, 517, 518, 585, 586, 587, 590, 591, 595
   Z50 , sebesvonat, gyorsvonat
G50 (Budapest-Nyugati → Szolnok)
Sorszám Állomás Átszállási kapcsolatok
1 Budapest-Nyugati
végállomás
2 Zugló   5, 7, 7E, 8E, 108E, 110, 112, 133E
  1
  72
   S20 ,  S21 ,  S50 ,  Z50 ,  S51 , IC, sebesvonat, gyorsvonat
3 Kőbánya alsó   9, 95, 117, 151, 162, 162A, 185, 195, 217, 217E, 262
  3, 28, 28A, 62, 62A
   S20 ,  S21 ,  S50 ,  Z50 ,  S51 , sebesvonat, gyorsvonat
4 Kőbánya-Kispest   68, 85, 85E, 93, 93A, 98, 98E, 136E, 148, 151, 182, 182A, 184, 193E, 200E, 202E, 282E, 284E, M3
  575, 576, 577, 580, 581
   S20 ,  S21 ,  S36 ,  G43 ,  S50 ,  Z50 ,  S51 , IC, EC, sebesvonat, gyorsvonat
5 Ferihegy   166, 200E, 236, 236A, 266
  575, 576, 580, 581
   S20 ,  S50 ,  Z50 ,  S51 , IC, EC, sebesvonat, gyorsvonat
6 Albertirsa   564, 565, 567, 568, 569, 570
   S20 ,  S50 ,  Z50 ,  S51 , sebesvonat, gyorsvonat
7 Cegléd   520, 521, 522, 525, 526, 528, 531, 535, 537, 539, 540, 541, 542, 550, 552, 553, 555, 556, 558, 559, 560, 561, 562, 564, 565, 566
  1348, 1362, 1376, 1521
   S20 ,  S50 ,  Z50 ,  S51 , IC, sebesvonat, gyorsvonat
8 Abony   535
   S50 ,  Z50 ,  S51 , sebesvonat
9 Szolnok
végállomás
  533, 534, 537, 538, 553
  1077, 1464
  2Y, 6, 6Y, 7, 7Y, 8, 8Y, 13, 13Y, 15, 16, 17, 24, 24A, 27, 28, 38, K15
   S50 ,  Z50 ,  S51 ,  S60 ,  G60 ,  Z60 ,  S220 ,  S820 , IC, EC, EN, sebesvonat, gyorsvonat
Z50 (Budapest-Nyugati – Cegléd (– Szolnok))
Sorszám Állomás Átszállási kapcsolatok
1 Budapest-Nyugati
végállomás
  (hétköznap)
  M3 (hétvégén)

  9, 26, 91, 191, 291
  4, 6
  72, 73
   S20 ,  S21 ,  S50 ,  S51 ,  S70 ,  G70 ,  Z70 ,  S71 ,  G71 ,  S72 ,  G72 ,  Z72 , IC, EC, sebesvonat, gyorsvonat
2 Zugló   5, 7, 7E, 8E, 108E, 110, 112, 133E
  1
  72
   S20 ,  S21 ,  S50 ,  G50 ,  S51 , IC, sebesvonat, gyorsvonat
3 Kőbánya alsó   9, 95, 117, 151, 162, 162A, 185, 195, 217, 217E, 262
  3, 28, 28A, 62, 62A
   S20 ,  S21 ,  S50 ,  G50 ,  S51 , sebesvonat, gyorsvonat
4 Kőbánya-Kispest   68, 85, 85E, 93, 93A, 98, 98E, 136E, 148, 151, 182, 182A, 184, 193E, 200E, 202E, 282E, 284E, M3
  575, 576, 577, 580, 581
   S20 ,  S21 ,  S36 ,  G43 ,  S50 ,  G50 ,  S51 , IC, EC, sebesvonat, gyorsvonat
5 Ferihegy   166, 200E, 236, 236A, 266
  575, 576, 580, 581
   S20 ,  S50 ,  G50 ,  S51 , IC, EC, sebesvonat, gyorsvonat
6 Monor   507, 513, 514, 515, 516, 517, 518, 585, 586, 587, 590, 591, 595
   S20 ,  S50 ,  S51 , sebesvonat, gyorsvonat
7 Monorierdő   588
   S20 ,  S50 ,  S51 , sebesvonat, gyorsvonat
8 Pilis   590, 591, 595
   S20 ,  S50 ,  S51 , sebesvonat, gyorsvonat
9 Albertirsa   564, 565, 567, 568, 569, 570
   S20 ,  S50 ,  G50 ,  S51 , sebesvonat, gyorsvonat
10 Ceglédbercel    S20 ,  S50 ,  S51 , sebesvonat, gyorsvonat
11 Ceglédbercel-Cserő   564, 565
   S20 ,  S50 ,  S51 , sebesvonat, gyorsvonat
12 Budai út   564, 565
   S20 ,  S50 ,  S51 , sebesvonat, gyorsvonat
13 Cegléd
végállomás[8]
  520, 521, 522, 525, 526, 528, 531, 535, 537, 539, 540, 541, 542, 550, 552, 553, 555, 556, 558, 559, 560, 561, 562, 564, 565, 566
  1348, 1362, 1376, 1521
   S20 ,  S50 ,  G50 ,  S51 , IC, sebesvonat, gyorsvonat
14 Abony   535
   S50 ,  G50 ,  S51 , sebesvonat
15 Szolnok
végállomás
  533, 534, 537, 538, 553
  1077, 1464
  2Y, 6, 6Y, 7, 7Y, 8, 8Y, 13, 13Y, 15, 16, 17, 24, 24A, 27, 28, 38, K15
   S50 ,  S51 ,  S60 ,  G60 ,  Z60 ,  S220 ,  S820 , IC, EC, EN, sebesvonat, gyorsvonat

BalesetekSzerkesztés

  • 1963. december 24-én reggel 9 óra körül Paládicspuszta megállóhely közelében a Szentesre tartó karácsonyi mentesítő személyvonat, nyíltvonali szakaszon belerohant egy veszteglő tehervonatba. Az alapvetően emberi mulasztás miatt bekövetkezett baleset következtében a személyvonat 13 kocsija közül csak négy maradt a síneken, a régi típusú, favázas kocsik közül több teljesen összetört. A mintegy 700 utas közül 45 fő halt meg, köztük 17 gyerek, a kórházi ellátást igénylő sérültek száma 30 fölött volt.
  • 2005-ben Monorierdő vasútállomásnál, május 19-én reggel egy kamion bennragadt a felújított vasúti átjáróban. A Cegléd felől érkező tehervonat 70 km/h-s sebességgel ütközött a kamionnal, amit 100 méteren keresztül tolt maga előtt. A kamion roncsa elsodorta a fénysorompót és a pénztárépület sínek felé eső falát. Az 1934-ben létesített műemlék állomásépületet később elbontották.
  • 2008. október 6-án, egy újabb monorierdői vasúti balesetben egy személyvonat hátulról beleszaladt a Hajdú InterCity vonatba. A tragédiában négyen életüket vesztették.

ÉrdekességekSzerkesztés

A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar pályakiegészítőt hozzá Rőfi Ákos jóvoltából.[9]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Csárádi János (szerk.) Vasúti lexikon A-tól Z-ig 2. kötet Budapest, Műszaki Könyvkiadó, 1994. 240. oldal
  2. Archivált másolat. [2011. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 3.)
  3. Egy 2012. évi 6 hónapos időszak átlagában V0: Nehéz teher I. (magyar nyelven). itf.hu, 2013. május 25. (Hozzáférés: 2013. június 12.)
  4. Homolya Róbert: A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatójának levele a ceglédi vonalon utazóknak, az általuk küldött petícióra (magyar nyelven). MÁV, 2019. augusztus 30. (Hozzáférés: 2019. augusztus 31.)
  5. Molnár Zoltán: Emeletes vonatok zakatolnak 2019-től Budapestre. 24.hu, 2017. augusztus 17. (Hozzáférés: 2017. szeptember 9.)
  6. Budapest felől Szegedig továbbközlekedik.
  7. Reggel és este Szolnokig is közlekednek vonatok. Naponta 1 pár S51-es jelzésű vonat Záhonyig közlekedik.
  8. A vonatok közel fele csak Ceglédig közlekedik. Reggel és este az S50-es vonat közlekedik helyette.
  9. Halász Péter: RegionalBahn: Átalakult az Alföld. regionalbahn.blogspot.de, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. május 8.)

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal témájú médiaállományokat.
  • A száz-as. vonatmagazin.hu, 2009. november 14. [2010. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva].