M3-as autópálya (Magyarország)
Az M3-as autópálya az északkeleti országrészt köti össze Budapesttel. Magyarország leghosszabb autópályája.
M3-as autópálya | |
Az M3-as autópálya Mogyoród közelében | |
Az M3-as autópálya | |
Úttípus | autópálya |
Építkezés | 1978– |
Hossza | |
elkészült | 280 km |
tervezett | 27 km |
Ország | Magyarország |
Tartományok | Budapest, valamint Pest, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye |
Mérnökségek | 27, Gödöllő 103, Kál 151, Emőd 204, Hajdúnánás 254, Ófehértó |
Az út eleje | Budapest |
Az út vége | Beregdaróc / |
Időzóna | közép-európai idő |
A Wikimédia Commons tartalmaz M3-as autópálya témájú médiaállományokat. |
A gyorsforgalmi út az V. számú Velence–Trieszt–Ljubljana–Maribor–Budapest–Ungvár–Lviv–Kijev páneurópai közlekedési folyosó részeként fontos tranzitszerepet tölt be a kelet–nyugati irányú személyforgalomban és áruszállításban. Az autópálya a hazai úthálózat fontos ütőereként a DNy–ÉK irányú főközlekedési vonal Budapesttől keletre eső részét alkotja, mely Ukrajnán keresztül Kelet-Európa, Szlovákián keresztül pedig Észak-Európa felé teremt gyorsforgalmi közúti kapcsolatot.
Az M3-as jelenleg Budapest és Vásárosnamény között üzemel, irányonként két-két forgalmi sávval és egy-egy leállósávval. Fontos leágazása az M25-ös Eger, az M30-as Miskolc, valamint az M35-ös Debrecen felé; tervezett leágazása az M49-es Szatmárnémeti és Nagybánya irányában.
A Nyíregyháza–Őr közötti szakaszt 2013. január 16-án ideiglenesen, majd június 18-án véglegesen is forgalomba helyezték. Az autópálya Vásárosnaményt 2014. október 10-én érte el.[1] A további szakaszokat Vásárosnaménytől M34-es néven autóútként Záhonyig, M3-as néven pedig a beregdaróci ukrán határátkelőig autóútként tervezik megvalósítani.
2006 augusztusában elkészült az újabb szakasz, amely Nyíregyházát kerüli el. 2007 szeptemberében megnyitották a forgalom előtt a Polgár és Nyíregyháza közötti autópályát. A Debrecenhez csatlakozó M35-ös Görbeházánál ágazik el. Vásárosnaménynál az M34 északon, Záhonyban ágazik le a jövőben. 2013. január 16-án átadták a forgalomnak a korábban hiányzó szakaszt Nyíregyháza és Vaja között, majd júniusban elkezdődött a Vásárosnamény felé tartó szakasz építése. A 12 km hosszú szakaszt 2014. október 10-én nyitották meg.
Az út teljes hossza 307 kilométer, ebből 280 km üzemben van, 27 km-t terveznek. A Vásárosnaménytől az ukrán határig terjedő utolsó hiányzó szakasz megépépítésére vonatkozó szerződést 2020 szeptemberében fogadták el.
Települések
szerkesztésAz M3-as autópálya az alábbi települések közigazgatási területén halad keresztül:
- Budapest, Fót, Mogyoród, Szada, Gödöllő, Domony, Bag, Hévízgyörk, Galgahévíz, Kerekharaszt, Hatvan, Hort, Ecséd, Atkár, Gyöngyöshalász, Karácsond, Nagyfüged, Ludas, Nagyút, Kompolt, Kál, Füzesabony, Szihalom, Mezőszemere, Mezőkövesd, Mezőkeresztes, Mezőnagymihály, Gelej, Csincse, Emőd, Mezőcsát, Igrici, Hejőpapi, Nemesbikk, Hejőkürt, Oszlár, Polgár, Folyás, Görbeháza, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúdorog, Kálmánháza, Nyíregyháza, Nagykálló, Napkor, Kállósemjén, Magy, Pócspetri, Ófehértó, Kántorjánosi, Őr, Papos, Nyírparasznya, Vásárosnamény.[2]
Története
szerkesztésÁllamilag épített szakaszok
szerkesztés- 1978. október 16-án adták át az első szakaszt a Budapest XV. kerületi Rákospalota és Gödöllő (Domonyvölgyi viadukt) között.[3]
- A Gödöllő és Hatvan közötti szakaszt 1980. október 31-én adták át a forgalomnak.[4]
- A budapesti bevezető szakaszt több részletben adták át, elsőként a körvasút feletti felüljáró egyik hídját 1978-ban. A 400 méter hosszú, irányonként három sávos felüljáró 1980-ra készült el.[5] A legutolsóként átadott műtárgy a XV. Széchenyi úti felüljáró volt 1984-ben.[6] Ennek keretében szélesítették ki irányonként három sávosra az alsórákosi Kacsóh Pongrác utat és a rákospalotai Alkotmány és Gábor Áron utcákat. A Hungária körút torkolatában 1982-ben készült el az 1970-ben épült régi mellé a két szélső felüljáró, amely egyben a Budapest–Záhony-vasútvonalat és a Budapest–Kecskemét-vasútvonalat is áthidalja a városligeti elágazás fölött.[7]
- Gyöngyösig, a 70-es kilométerszelvényig 1983-ban jutottak el az építők.
- Az M3-as autópálya a 80-as évekig E96-os Európai úthálózat számát viselte, ezt akkor átnevezték E71-esre.
A rendszerváltás után épített szakaszok
szerkesztés- 1998. szeptember 1-jén készült el a 114-es kilométerszelvényig, Füzesabonyig vezető pályarész.[8]
- 2002-ben a 174-es kilométerszelvényig, a polgári csomópontig haladtak az építéssel.
- 2004 szeptemberében adták át a Görbeházáig érő szakaszt.
- 2006. augusztus 5-én lett kész a Nyíregyházát elkerülő szelvény.
- 2007. augusztus 31-én nyílt meg a Görbeháza–Nyíregyháza közötti újabb 41 km-es útpálya.
- 2013. január 16-án vehette birtokba a forgalom a Nyíregyháza–Őr közötti 33,8 km-es szakaszt.[9]
- 2013. június 18-án megtörtént az ófehértói mérnökségi telep átadása és a végleges forgalomba helyezése a Nyíregyháza-Őr szakasznak.[10]
- 2014. október 10-én átadásra került az Őr-Vásárosnamény szakasz 11,9 km-es szakasza.
- 2014. október 31-én átadták a Nyíregyháza nyugati elkerülő 338-as főúti autópálya csomópontját.[11]
- 2023 decemberében várhatóan átadják az M35-ös csomópont nyíregyházi ágait is.
Épülő szakaszok és tervek a jövőben
szerkesztésEz a szócikk vagy szakasz tervezett vagy jövőbeni autópályás, gyorsforgalmi utas, vagy egyéb közutas beruházással kapcsolatos információkat tartalmaz.
Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2024. november 4. |
Vásárosnamény-Beregdaróc szakasz
szerkesztésAz utolsó 25 km-es szakasz Vásárosnaménytől tart majd az ukrán határig, Beregdarócig, ezzel az M3-as autópálya elérheti teljes hosszát. A tanulmányterveit még 2009-től a Főmterv Zrt. készíthette el.[12] A szakasz kivitelezését a Nemzeti Közlekedési Stratégia eredetileg 2020-ig prognosztizálta.[13] 2018. január 18-án az ukrán határig tartó projekt előkészítésről kiadott tájékoztatás szerint első ütemben irányonként egy forgalmi sávos "autópályává" fejleszthető út előkészítése zajlik Vásárosnamény – országhatár (Beregdaróc) között. A szakasz végpontja a magyar-ukrán kormányközi megállapodásban (147/2006. (VII. 19.) Korm. rendelettel kihirdetett) rögzített határmetszési sáv Beregdarócnál. A nyomvonal Vásárosnamény településnél keresztezi a Tisza-folyót, új Tisza-híd előkészítése is a projekt része. A különszintű csomópontok száma: 4 db, nagyobb műtárgyak száma várhatóan: 22 db (benne 1 db új Tisza-híd), egy egyszerű és egy kétoldalú komplex pihenőhely, továbbá egy határátkelő. 2018-ban folyamatban volt a tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány, közúti biztonsági hatásvizsgálat, környezeti hatástanulmány, Natura 2000 hatásbecslés és előzetes régészeti dokumentáció elkészítőjének kiválasztására vonatkozó közbeszerzési eljárás.[14] 2018. június 8-án az 1259/2018. (VI. 8.) Korm. határozatat alapján a kormányfő felkérte az Innovációs és Technológiai Minisztert, hogy részletesen mutassa be az M3 autópálya Ukrajna felé történő meghosszabbításának és kivezetésének helyzetét.[15]
Beregdaróc-Munkács csatlakozás
szerkesztésTárgyalások folynak arról, hogy a Kárpátalján Beregdaróc–Beregszász–Munkács útvonalon tervezett ~40 km-es autópálya kapcsolatot magyar tőkével és magyar kivitelezőkkel valósítanák meg.[16]
M34–M49 ágak
szerkesztésAz M3-asból Vásárosnamény térségéből fog kiágazni a jelenleg még csak tervezett M34-es autóút Záhony felé, ezzel Ukrajnát bekötve Európa vérkeringésébe. Az M3-asból, Őr térségéből ágazik le az épülő M49-es autóút Csenger és a román határ felé Szatmárnémeti irányába, mellyel teljessé válik az ún. Nagybánya–Nyíregyháza nemzetközi autópálya-korridor.
Látnivalók az autópálya mentén
szerkesztésHungaroring
szerkesztésA Hungaroring Magyarország legmodernebb autóversenypályája. Budapest és Gödöllő között, az M3-as autópálya 18-as és a 23-as lehajtóinál érhető el. Mogyoród település külterületén található a híres "ring". A pálya elsősorban a Formula–1 magyar nagydíjról ismert, amit 1986 óta folyamatosan megrendeznek.
M3 Archeopark
szerkesztésAz M3 Archeopark 2007. május 1-jén nyitotta meg kapuit a közönség előtt. A közel 5 hektáros területen kialakított pihenőparkban ízelítőt kaphattunk a tájegység történetéből, tárgyaiból, népi kultúrájából. Többek között egy temetkezési halom és a Csörsz-árok rekonstrukciós építményei mellett egy Európában is egyedülálló újkőkori házat tekinthetett meg a látogató. Régészeti-ismeretterjesztő multimédiás anyagok segítségével az érdeklődők megismerkedhettek az Észak-Alföld páratlan növényvilágával, a puszta őshonos állataival, néprajzi jellegzetességekkel, a térség kulturális örökségével, kultúrtörténeti értékeivel, valamint megtekinthették az autópálya-építés során feltárt régészeti leletek hiteles másolatait.
A park 2011 után anyagi okok miatt bezárt, az állam eladásra kínálta fel.[17]
Érdekességek
szerkesztésAz M3-as autópálya 1978 és 1983 között megépült szakaszát a rendszerváltás előtt a szocialista munkagép park mellett, nyugati technológiát és gépparkot is bevetettek. Budapest–Gödölló közötti nyomvonal és a Gödöllő–Gyöngyös közötti nyomvonal építésénél amerikai Caterpillar D8H buldózereket használtak a nyomvonal erdős területeinek a megtisztításához és svéd Volvo BM típusú rakodógépeket a nyomvonaltöltés építéséhez. 1983-ban a Gyöngyösig tartó szakasz átadása után jó ideig leállt az autópálya építése. Folytatása csak 1996-ban kezdődött újra. 1990-ig a rendszerváltás előtt az eredeti tervek alapján a nyomvonal a mai 3-as főúttal párhuzamosan haladt volna Emőd után (a mai M30-as autópálya nyomvonalán) Miskolcot keletről megkerülve Tornyosnémeti országhatárig. Az elmúlt évtizedek alatt az M3-as autópálya nyomvonalát többször is módosították. A módosított tervek és a mai nyomvonal a rendszerváltás után vált véglegessé. A 2000-es évek elején Polgár és Nyíregyháza közötti nyomvonal esetén A-B-C-D változatú nyomvonalak lehetőségei kerültek a tervezőasztalra. Ez nagyon sok vitát és felháborodást váltott ki. Ennek kapcsán az 1990-es évek tervei alapján az autópálya nyomvonala nem a napjainkban áthaladó területen, hanem a polgári csomóponttól észak-keleti irányba, a 36-os főúttal párhuzamosan haladt volna Tiszavasvárit délről érintve egészen Nyíregyházáig. Így az "A" nyomvonal alapján az M3–M35 autópálya elválási csomópontja is Polgárnál került volna kialakításra és a Debrecen felé vezető ága Polgártól M35-ös autópálya néven haladt volna délkeleti irányba. A "B" nyomvonal egy Polgár-Görbeháza-Nyíregyháza útvonalat határozott meg. A "C" nyomvonal alapján az M3-as autópálya nyomvonalát Polgártól Pródig vitték volna el és itt építették volna ki az M3-M35 autópálya elválási csomópontját Nyíregyháza és Debrecen felé. A "D" nyomvonal esetén pedig az volt az elképzelés hogy az M3-as autópályát Debrecen északi csomópontjáig építik meg és innen fordult volna el az autópálya Nyíregyháza irányába jelentős kerülővel Nyíregyháza felé.
Végül a magyar állam a mai, "B" nyomvonal mellett döntött. Az "A" nyomvonal elvetése a nyíregyházi lakosság körében jelentős közfelháborodást okozott mert a Budapest-Nyíregyháza útvonal a "B" nyomvonal elfogadásával 12 km-rel hosszabb lett. Ráadásul környezetvédelmi hatástanulmányok több ponton is azt igazolták hogy az "A" nyomvonal kevesebb terhelést jelentett volna a környezetre mint a "B" nyomvonal. Környezetvédelmi hatástanulmány szempontjából a "B" nyomvonal napjainkban a két nagy város jelentős forgalma miatt komoly környezeti hatással van a Hortobágyi Nemzeti Park állat és élővilágára amely a világörökség részét képezi. Az "A" nyomvonal megépítése esetén a Polgári csomópontól (175 km)-től Nyíregyházáig 48 km új autópályát terveztek volna megépíteni amely a Budapest-Polgár-Debrecen távolságot érdemben nem befolyásolta volna. Így az autópálya ezen része Polgár-Görbeháza-Debrecen közötti szakaszon M35-ös autópálya néven haladt volna, csökkentve ezzel a Hortobágyi Nemzeti Park környezeti terhelését. A jelenlegi "B" nyomvonal alapján az M3–M35 autópálya elválási csomópontjától (187 km) Görbeháza-Nyíregyháza szakasz szintén 48 km. Míg a Polgár-Görbeháza-Debrecen szakasz az "A" és "B" nyomvonal verziójában is 54 km maradt.
- "A" nyomvonal: Budapest – M3 – Polgár – M3 – Nyíregyháza: 223 km / Budapest – M3 – Polgár – M35 – Debrecen 229 km
- "B" nyomvonal: Budapest – M3 – Görbeháza – M3 – Nyíregyháza 235 km / Budapest – M3 – Görbeháza – M35 – Debrecen 229 km
Egyes szakértők szerint és sajtó információ alapján akkoriban az "A" nyomvonal elvetése és a jelenlegi "B" nyomvonal elfogadása magasabb építési költséggel járt és politikai indíttatás miatt történt. 1996-ban Gyöngyösnél bejelentették az autópálya építésének folytatását, a munkaterület átadásakor sajtótájékoztatón közölték, hogy az autópálya legkorábban 2001-ben eléri az M3-M30-as autópálya elválási csomópontját, majd innen az M30-as autópálya 2004-ig eléri Miskolcot. A tervek szerint az M3-as autópálya 2008-ig elérte volna Nyíregyházát, majd 2015-ig végleges hosszában az ukrán határt is.
Fenntartása
szerkesztésAz autópálya M0-s autóút és Vásárosnamény közötti szakaszának üzemeltetése és fenntartása 2023. szeptember 1-től a MKIF Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. feladata. Ezt a tevékenységet öt autópálya-mérnökség biztosítja:
- Gödöllői központ, a 27-es kilométerszelvényben
- Káli központ, a 103-as kilométerszelvényben
- Emődi központ,, a 151-es kilométerszelvényben
- Hajdúnánási központ, a 204-es kilométerszelvényben
- Ófehértói központ, a 254-es kilométerszelvényben
2013-ig az Állami Autópálya Kezelő (Z)rt., 2013 és 2023 között pedig a Magyar Közút Nonprofit Zrt. feladata volt az teljes útszakasz üzemeltetése és fenntartása. Az autópálya fenntartását és üzemeltetését a budapesti bevezetőtől az M0-s autóútig tartó szakasz vonatkozásában továbbra is a Magyar Közút Nonprofit Zrt. látja el.
Csomópontok és pihenőhelyek
szerkesztésCsomópontok, pihenőhelyek és hidak | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Forgalmi adatok
szerkesztésMerőpont | Kilométerszelvény | Útszélesség | Forgalmi adatok (egységjármű/nap) | Változás (%) | ||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
2014[18] | 2018[19] | 2022[20] | 2014–2018 | 2018–2022 | 2014–2022 | |||||||||
Budapest, XV.ker. | 10+230 | 2x3 sáv | 75 107 | 89 822 | 99 964 | style="text-align:right;"|75 107 | 89 822 | −16,38% | style="text-align:right;"|89 822 | 99 964 | −10,15% | style="text-align:right;"|75 107 | 99 964 | −24,87% |
Mogyoród-kelet | 25+250 | 42 592 | 61 291 | 63 880 | style="text-align:right;"|42 592 | 61 291 | −30,51% | style="text-align:right;"|61 291 | 63 880 | −4,05% | style="text-align:right;"|42 592 | 63 880 | −33,32% | |
Aszód | 38+039 | 49 555 | 61 222 | 69 830 | style="text-align:right;"|49 555 | 61 222 | −19,06% | style="text-align:right;"|61 222 | 69 830 | −12,33% | style="text-align:right;"|49 555 | 69 830 | −29,03% | |
Hatvan | 51+888 | 44 559 | 55 681 | 61 524 | style="text-align:right;"|44 559 | 55 681 | −19,97% | style="text-align:right;"|55 681 | 61 524 | −9,50% | style="text-align:right;"|44 559 | 61 524 | −27,57% | |
Gyöngyös-kelet | 72+850 | 32 437 | 44 320 | 48 030 | style="text-align:right;"|32 437 | 44 320 | −26,81% | style="text-align:right;"|44 320 | 48 030 | −7,72% | style="text-align:right;"|32 437 | 48 030 | −32,47% | |
Kál | 99+920 | 31 055 | 39 716 | 37 770 | style="text-align:right;"|31 055 | 39 716 | −21,81% | style="text-align:right;"|39 716 | 37 770 | +5,15% | style="text-align:right;"|31 055 | 37 770 | −17,78% | |
Mezőkövesd | 135+497 | 29 260 | 37 296 | 38 001 | style="text-align:right;"|29 260 | 37 296 | −21,55% | style="text-align:right;"|37 296 | 38 001 | −1,86% | style="text-align:right;"|29 260 | 38 001 | −23,00% | |
Polgár | 169+226 | 22 559 | 24 602 | 33 506 | style="text-align:right;"|22 559 | 24 602 | −8,30% | style="text-align:right;"|24 602 | 33 506 | −26,57% | style="text-align:right;"|22 559 | 33 506 | −32,67% | |
Hajdúnánás | 199+960 | 11 619 | 17 701 | 16 996 | style="text-align:right;"|11 619 | 17 701 | −34,36% | style="text-align:right;"|17 701 | 16 996 | +4,15% | style="text-align:right;"|11 619 | 16 996 | −31,64% | |
Nyíregyháza-kelet | 231+020 | 10 610 | 15 636 | 16 765 | style="text-align:right;"|10 610 | 15 636 | −32,14% | style="text-align:right;"|15 636 | 16 765 | −6,73% | style="text-align:right;"|10 610 | 16 765 | −36,71% | |
Őr | 262+520 | 4 955 | 8 832 | 9 436 | style="text-align:right;"|4 955 | 8 832 | −43,90% | style="text-align:right;"|8 832 | 9 436 | −6,40% | style="text-align:right;"|4 955 | 9 436 | −47,49% | |
Vásárosnamény | 277+000 | 1 344 | 2 768 | 2 212 | style="text-align:right;"|1 344 | 2 768 | −51,45% | style="text-align:right;"|2 768 | 2 212 | +25,14% | style="text-align:right;"|1 344 | 2 212 | −39,24% | |
M3-as autópálya (átlag) | 24 603 | 32 702 | 34 616 | 24 603 | 32 702 | −24,77% !! style="text-align:right;"|32 702 | 34 616 | −5,53% !! style="text-align:right;"|24 603 | 34 616 | −28,93% |
Díjfizetés
szerkesztés2015. január 1-jétől az M3-as autópálya használata teljes hosszában díjköteles. Ma igénybe vehető országos matricával, vagy az alábbi vármegyei matricákkal:
Matrica típusa | Használható szakasz |
---|---|
Pest vármegyei | a Szentmihályi úti csomópont és Hatvan között (11 km – 55 km) |
Heves vármegyei | Bag és Mezőkövesd között (39 km – 128 km) |
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei | Füzesabony és Polgár között (114 km – 175 km) |
Hajdú-Bihar vármegyei | Hejőkürt és Kálmánháza között (164 km – 221 km) |
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei | Hajdúnánás és a 41-es út között (203 km – 280 km) |
Fix telepítésű sebességmérők
szerkesztésAz M3-on több fix telepítésű sebességmérővel találkozhatunk:
- M3, bal, 4+018 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
- M3, jobb, 3+928 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
- M3, bal, 88+074 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
- M3, jobb, 88+048 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
- M3, bal, 142+984 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
- M3, jobb, 142+958 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
- M3, bal, 228+801 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
- M3, jobb, 228+775 km-szelvény, TrafficSpot-VÉDA
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ M3 átadás. kormany.hu. (Hozzáférés: 2014. október 10.)
- ↑ az M3 autópálya térképe alapján
- ↑ A Közlekedéstudományi Egyesület havi tájékoztatója (PDF) pp. 4. Közlekedéstudományi Egyesület, 2008. 10. (Hozzáférés: 2010. január 22.)[halott link]
- ↑ G. Mervai Mária, Kerényi B. Eszter, Őriné Nagy Cecília - Gödöllő, a 40 éves város (Gödöllői Városi Múzeum, 2006, Hungaricana archívum) ISBN 963 86659 20
- ↑ Mészáros Ábel - Hungária: a másfél évszázadon át épülő budapesti körút (Lechner Tudásközpont, 2017.07.25.)
- ↑ Rátonyi Gábor Tamás (2016). „Főút tervek és az M3-as Rákospalotán”. Helyem Házam Palotám (2), 46. o.
- ↑ Gáll Imre, Kovács József, dr. Tóth Ernő - Pest megyei és Budapesti hídak (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 936-04-8919-8 (Hungaricana online archivum)
- ↑ A Közlekedéstudományi Egyesület havi tájékoztatója (PDF) pp. 11. Közlekedéstudományi Egyesület, 2008. 09. [2008. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
- ↑ Szerdától használható az M3-as 33 kilométeres új szakasza. vg.hu. [2013. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 15.)
- ↑ Elkészült az ófehértói mérnökségi telep. vg.hu. [2013. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 18.)
- ↑ Nyíregyházát már nyugatról is el lehet kerülni
- ↑ A Főmterv tervezi az M3-as utolsó szakaszát
- ↑ Nemzeti Közlekedési Stratégia[halott link]
- ↑ M3 GYORSFORGALMI ÚT VÁSÁROSNAMÉNY (M34 GYF. ÚT ELVÁLÁSI CSOMÓPONT) – BEREGDARÓC (ORSZÁGHATÁR) KÖZÖTTI 2×1 SÁVOS AUTÓPÁLYÁVÁ FEJLESZTHETŐ ÚT KIÉPÍTÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE. (Hozzáférés: 2018. január 23.)
- ↑ Autópálya. Felülvizsgálat. Palkovics
- ↑ Ukrán sztráda magyar pénzből?, 2014. május 8. [2014. május 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 8.)
- ↑ https://civishir.hu/helyben-jaro/2019/07/elado-a-polgari-m3-archeopark
- ↑ Az országos közutak 2014. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma (magyar nyelven). Magyar Közút Nonprofit Zrt.. (Hozzáférés: 2018. január 1.)
- ↑ Az országos közutak 2018. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma (magyar nyelven). Magyar Közút Nonprofit Zrt.. (Hozzáférés: 2019. január 1.)
- ↑ AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK 2022. ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA (magyar nyelven). Magyar Közút Nonprofit Zrt.. (Hozzáférés: 2023. július 13.)