Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal

vasútvonal
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. január 3.

A Nyírséget és a Szatmári-síkság-ot átszelő Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal a MÁV 113-as számú, egyvágányú, nem villamosított 101 km hosszú vasútvonala.

Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-
vasútvonal
Bzmot motorvonat Zajtán
Bzmot motorvonat Zajtán
A Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal útvonala
Vonalszám:113
Vonal:Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta
Hossz:101 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal témájú médiaállományokat.
100c Szerencs / 100 Záhony felé
0 Nyíregyháza Nyírvidéki Kisvasút (szünetel)
100 Budapest felé
14 Nagykálló
Nagykálló elágazás 112 Nyíradony felé
23 Kállósemjén
30 Máriapócs
35 Györgyliget
110 Debrecen felé
38 Nyírbátor
43 Nyírcsászári
47 Hodász
52 Nyírmeggyes
58 Mátészalka (régi)
111 Záhony felé
58 Mátészalka
115 Nagykároly felé
Kraszna
64 Kocsord
66 Kocsord alsó
114 Csenger felé
70 Tunyogmatolcs
71 Tunyogmatolcs alsó
Szamos
76 Fehérgyarmat
80 Penyige
84 Nagyszekeres
86 Kisszekeres
89 Jánkmajtis
96 Gacsály
99 Rozsály
101 Zajta
Magyarország Románia országhatár
104 Nagypeleske
108 Lázári
116 Szatmárnémeti

Története

szerkesztés

1886. évi november hó 12-én a 43 540 sz. okirattal herceg Odescalchi Gyula, gróf Tisza István és Mandel Pál engedélyt kaptak a Mátészalka—Nyíregyháza vasútvonal megépítésére. Az 56,9 km hosszú vasútvonal építési költségét 1 385 000 Ft-ban állapították meg, amelyből Mátészalka 10 000 Ft, Nyíregyháza 20 000 Ft hozzájárulást vállalt. Az építkezés többi költségét 3/4 részben az építő vállalkozás, a Szabolcs vármegyei HÉV társaság, 1/4 részben az állam vállalta. A vasútvonal 1887. augusztus 20-án nyílt meg. A MÁV 1929-ben I/b osztályú pályává építette át, ezzel a 3 órás menetidő Mátészalka és Nyíregyháza között felére csökkent.[1][2] A síkvidéki jellegű vonalszakaszon jelentéktelen mennyiségű földmunkát végeztek, a pálya 22,7 kg/fm tömegű, „l” jelű sínekből épült.

Mátészalka vasútállomása eredetileg a város központjában volt. Az 1900-as évek elejére a Nagykároly-Mátészalka-Csap HÉV tervezésekor nyilvánvalóvá vált ennek hátránya, mivel a vasút innen nem volt tovább építhető, viszont az új vasútvonal észak-dél irányú átmenő forgalmat kívánt meg. Ennek érdekében 1905-ben új vasútállomást építettek a régitől délre, amelyben a nyíregyházi, csapi, nagykárolyi és az 1908-ban megépülő csengeri vonalak csatlakozni tudtak. A régi állomásépületet nem bontották el, így az ma is látható a városban.

A vasútvonal Szatmárnémeti és Fehérgyarmat közötti másik szakaszát, a Szatmár–Fehérgyarmati HÉV társaság építette. A 39 km hosszú, 23,6 kg/fm tömegű, „i” jelű sínekből épült vasútvonalat 1898. augusztus 25-én adták át.[3]

A vasútvonal elsősorban a Szamos és Felső-Tisza vidéke mezőgazdasági áruinak szállítását szolgálta.

A trianoni békeszerződés a Szatmárnémeti és Fehérgyarmat közötti vonalat Zajtánál kettévágta, így az ország területén maradt vonalszakasz teljesen elszakadt a békeszerződés utáni magyar vasúthálózattól. Az 1925 végére elkészült Fehérgyarmat-KocsordMátészalka összekötő szakaszon – amely Kocsord alsó állomásnál csatlakozik a Mátészalka–Csenger-vasútvonalba – csak 1926. január elsején indult meg a közlekedés.[4] Észak-Erdély 1940-es visszatérésével a határátmenet visszaépült, a forgalmat 1940. december 11-én vették fel. A szintén újranyitott csengeri útiránnyal együtt így négy éven keresztül két vasútvonal is összekapcsolta Mátészalkát Szatmárnémetivel. A második világháború után azonban újra felbontották a vasúti kapcsolatokat, amikor Szatmárnémeti visszakerült Romániához.

Pálya állapota

szerkesztés

Az alább látható táblázat, a VPE (Vasúti Pálya kapacitás Elosztó Kft.) kimutatása a menetvonalak kiadásához. Az itt megjelölt távolság a rendes távolság (tiszta) méterre pontosan.

A VPE kimutatása, a vonal sebességéről.
Kezdőpont Végpont km/h Távolság Tartam
Nyíregyháza Nagykálló 60 13,544 km 13,544 km
Nagykálló Nyírbátor 50 37,766 km 24,222 km
Nyírbátor Mátészalka 80 57,178 km 19,412 km
Mátészalka Zajta 50 100,145 km 42,967 km

Alább a vonal tengelyek által történő maximális terhelhetősége látható. Az itt jelölt táv a díjszabási táv.

Tengelyterhelés kimutatás.
Kezdőpont Végpont Szakasz (km) Tengelyterhelés (t)
Nyíregyháza Nagykálló 13,6 18,5
Nagykálló Nagykálló elágazás 1,9 16
Nagykálló elágazás Nyírbátor 22,3 14
Nyírbátor Mátészalka 19,3 21
Mátészalka Zajta 42,6 18,5

Közelmúlt

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonal témájú médiaállományokat.

(Debrecen)-Mátészalka-Fehérgyarmat szakaszon M41 vontatta személyvonatok és Desiro-k járnak. A Fehérgyarmat-Zajta szakaszon Bzmot motorkocsik járnak, kivéve a közvetlen Zajta-Budapest vonatokat, melyeket M41-es mozdony vontat. Fehérgyarmat–Zajta között a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltással megszűnt,[5] azonban a 2010/2011. évi menetrendváltással 2010. december 12-én újraindult.[6][7] A 2009-es vonalbezárással tervben volt a Nyíregyháza–Nyírbátor szakasz bezárása is, de ez a vonalszakasz kikerült a végleges listából.[8]

  1. Csomár 185. o.
  2. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 236. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  3. Magyar Vasúttörténet 2. kötet, 268. oldal, (Budapest, 1996, ISBN 963-552-313-0)
  4. Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegyék (1924-1938), 92. és 178. oldal (Budapest, 1939.)
  5. A belföldi vasúti forgalmat érintő legfontosabb változások (MÁV-START). [2009. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 13.)
  6. Újranyíló vonalak – Indóház Online
  7. Az Indóház Online tudósítása az újranyitásról
  8. Hárommal kevesebb vasútvonalat zárnak be
  • Csomár: Dr. Csomár Zoltán: Mátészalka. Dr. Dömötör Sándor (lektor). 1968. 1–420. o. Hozzáférés: 2021. május 5. (fizetős hozzáférés)