Záhony

Záhony város a magyar-ukrán-szlovák hármashatárnál, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Rétközben, Magyarország északkeleti csücskében helyezkedik el, a Záhonyi járás székhelye. A város térségében változik a Tisza folyásának iránya északiról délnyugatira.

Záhony
Határkő
Záhony címere Záhony zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Záhonyi
Jogállás	város járásszékhely
Polgármester	Helmeczi László (független)
Irányítószám	4625
Körzethívószám	45
Testvértelepülései	Lista Tiszacsernyő Csap
Népesség
Teljes népesség	4122 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	610,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	6,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Záhony Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 24′ 25″, k. h. 22° 10′ 28″48.406944444444, 22.174444444444
Záhony Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Záhony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Záhony témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Záhony Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legészakibb fekvésű városa és (Zsurk után) a második legészakibb fekvésű települése. Az itt határfolyóként húzódó Tisza bal partján fekszik, központjától alig több mint egy kilométerre nyugatra, közigazgatási határszélén található Magyarország, Szlovákia és Ukrajna hármashatára. Fontos közúti és vasúti határátkelőhely, 1990 előtt a Szovjetunió, ma Ukrajna felé; a Budapest–Moszkva közti vonalon közlekedő vonatok itt lépték át az országhatárt.

A határ magyar oldalán négy településsel szomszédos: kelet felől Zsurkkal, délkelet felől Tiszaszentmártonnal, dél felől Tiszabezdéddel, délnyugati szomszédja pedig Győröcske. Nyugat felől a szlovákiai Kistárkány (Malé Trakany) községgel, északnyugat és észak felől az ukrajnai Tiszasalamon (Соломоново), északkelet felől pedig az ugyancsak Ukrajnához tartozó Csap (Чоп) településekkel határos.

Megközelítése, közlekedése

Közút

A város területén áthalad, dél-északi irányban, a lakott terület nyugati szélén a 4-es főút, közúton ezen érhető el a legegyszerűbben, az ország belső részei felől éppúgy, mint az ukrajnai határátkelőhely irányából.

A környező községek közül Zsurkkal és a várostól délkeleti irányban fekvő más településekkel a 4115-ös út, Győröcskével a 4147-es út köti össze; érinti a területét még az Ajaktól induló és Záhony térségéig vezető 4145-ös út is.

Autóbusszal Záhonyból a környező települések Mándok irányába közvetlen járatokkal a 4115-ös úton érhetőek el. A városban a közlekedés kiváló, nehezen megközelíthető területek nincsenek, az utak 100%-ban szilárd útburkolattal rendelkeznek.

Záhony, Zsurk és Győröcske települések között 2009 októberében, 8 kilométer hosszan kerékpárutat adtak át, mely az országos kerékpárút-hálózat részét képezi.

Vasút

Vasúton Záhony elsősorban a MÁV 100-as számú (Budapest–)Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalán közelíthető meg, mely Kelet-Magyarország egyik legfontosabb, teljesen villamosított vasúti fővonala, és mint ilyen, az ország belső területei és Ukrajna között biztosít hazai, illetve nemzetközi kapcsolatot. Itt ér véget továbbá a MÁV 111-es számú Mátészalka–Záhony-vasútvonala is, mely mellékvonalként a Záhony és Mátészalka közötti személyszállítás lebonyolításáért felelős. A két vonal záhonyi személyforgalmát Záhony vasútállomás szolgálja ki, amely a város belterületének délkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 4115-ös útból kiágazó 41 308-as számú mellékút biztosítja.

Záhony a kelet-nyugati irányú vasúti szállítások terén kifejezetten fontos állomásának számít, az európai V. számú Trieszt-Budapest-Kijev-Moszkva-Horgors (Kína) közlekedési folyosó egyik legjelentősebb csomópontja, összefüggésben az európai normál és keleti széles nyomtávolságú vágányhálózat találkozásával. A volt szovjet (ma ukrán) vasutak ugyanis más európai vasutaktól eltérő nyomtávolsággal épültek ki, ami miatt pedig a két vonalhálózat találkozási pontjain – így Záhony térségében is – átrakási központok kiépítésére volt szükség. Ez Magyarországon részint Záhony, részint a környező települések (Fényeslitke, Komoró, Tuzsér, Eperjeske) területén, a határ túloldalán pedig Csap (ukránul Чоп [Csop]) térségében épült ki, jórészt 1976 előtt. Magyar részről az átrakási központot a Záhony Port működteti; korábban a MÁV Átrakási és Raktározási Igazgatóság végezte ugyanezt a feladatot. Mára az átrakó- és rendező pályaudvarok fokozottan elavultak, az állagmegóváson túl fejlesztésre szorulnak; a közúti fuvarozás ezzel párhuzamos fejlődésével pedig mára a közúti határátkelőhely is nagy jelentőségűvé vált.

Története

A településről az első írásos adatok a 14-15. századból valók. A 14. században a nádori bíróság e településen tartott törvényszéket Ung, Bereg, Ugocsa és vármegyék számára. A 15. századból ismerjük földesura, Agócsi Péter nevét is. 1476-ban a település keleti része a Zsurkhoz tartozó Rátka a Homonnai család tulajdona volt. 1658-ban a Barkóczy család zálogbirtoka. A 18. század végén földesura, Homonnai Drugeth János záhonyi birtokát elcserélte Csicseri Orosz Jánossal. A 19. században Ritter nevű nemes birtoka, aki 1831-ben cukorgyárat létesített.

A lakosság javarészt mezőgazdasági munkákból élt, a kézműipar nem volt jellemző ezen a vidéken. Az 1800-as évek jelentős változást hoztak az aprócska falu életében. Először cukorgyár, később homokkotró, mészégető, hengermalom és fűrészüzem kezdett el működni a településen. 1873-ra megépül a Nyíregyháza-Kisvárda vasútvonal, amit később Záhony érintésével meghosszabbítottak Csapig. Záhony ebben az időben egy kis megállóhely volt csupán, fából épült vasúti épülettel, egyetlen átmenő vágánnyal és ugyancsak fából készült – a Tiszán átívelő – vasúti híddal. Némi előrelépést hozott az 1905-ben megépült Nagykároly-Mátészalka-Csap HÉV-vonal. Erdélyt az északi területekkel összekötő vonal Záhonynál találkozott a Nyíregyháza-Ungvár vasútvonallal, ezáltal a záhonyi megállóhelyből csatlakozó kis állomás lett.

A trianoni békeszerződést megelőzően Záhony Ung megyéhez tartozott, az 1923-as megyerendezés során pedig Szabolcs és Ung k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegyéhez sorolták. A község 2000 katasztrális területéből 800 holdnyi terület került a határ túloldalára és lett az újonnan megalakult Csehszlovákia része. A korábbi gazdasági kapcsolatokat megszűntek, Záhonyból határállomás lett. Az 1938-as első bécsi döntést követően, amikor Ung vármegye újraalakult, Záhonyt a szomszédos Győröcskével együtt véglegesen Szabolcshoz csatolták. A felvidéki és a kárpátaljai területek visszacsatolásával újabb fellendülés kezdődött, különösen 1941-ben, amikor a Szovjetunió elleni háború miatt megnőtt a hadiforgalom. Az igazi áttörést azonban nem ez jelentette, hanem 1945, amikor a már említett a Tisza túlsó partjára eső területek a Szovjetunió részévé váltak. A normál nyomtávolságú vasútvonalakat, a szovjet politikai vezetés széles nyomtávúra cserélte. Az áru átrakásához megfelelő helyet kellett találni, és ennek eredményeként az akkori ország vezetés Záhonyt szemelte ki a magyar-szovjet vasúti áruforgalom átrakási helyszínéül. A kibontakozó szovjet-magyar vasúti kereskedelem ugyanis megkövetelte, hogy a Szovjetunióból széles nyomtávú sínpályán érkező árut átrakják. Záhonyban az első széles nyomtávú sínpálya 1946-ban épült meg, de közben az állomást is tovább bővítették és rendbe hozták a háborúban lebombázott hidat. A pályaudvar fokozatos bővítésével és az áruszállítás fokozatos növekedésével párhuzamosan megvalósultak egyéb látványos beruházások is. Lakótelepek épültek a nagy számban betelepülő vasutas családok részére. Néhány évtized alatt a határ menti kis község Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb vasúti csomópontjává vált.

Az 1950-es megyerendezés után az akkor létrejött Szabolcs-Szatmár megyéhez került (1989-től Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Záhony fejlődésében a legdinamikusabb időszakot az 1970-es és az 1980-as évek jelentették. A megnövekedett népességszám mellett városias településközpont került kialakításra. Folyamatosan épültek a többemeletes lakóházak és az irodaépületek.

A Záhonyt várossá nyilvánító okiratot 1989. április 3-án Grósz Károly miniszterelnök adta át Borbély Károly tanácselnöknek. Innentől kezdve van címere és zászlaja a településnek. A címer különlegessége, hogy Záhony az első magyar város, melynek címerében vasúti motívum található.

A város címere

A pajzs alakú címer alapszíne a kék, a felső mezőben mozdonykereket közrefogó két madár, az alsó mezőben a Tiszát jelképező ezüstszínű hullámok. A címert Hérics Nándor képzőművész tervezte.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Bajor Tibor (független)
• 1994–1998: Háda Imre (független)
• 1998–2002: Háda Imre (független)
• 2002–2006: Háda Imre (független)
• 2006–2010: Lesku Miklós (független)
• 2010–2014: Háda Imre (Fidesz-KDNP)
• 2014–2018: Helmeczi László (független)
• 2018–2019: Helmeczi László (független)
• 2019-től: Helmeczi László (független)

A településen 2018. május 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábbi önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és 80 %-ot meghaladó eredményével magabiztosan erősítette meg pozícióját.

Nevének eredete

Neve szláv eredetű, etimológiailag azonos eredetű a gömöri Zahoniska nevű falunévvel, vagy a székelyföldi Zágon helység nevével.

Népesség

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát, de a településen kisebb roma közösség is található.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,4%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% ruszinnak, 1% ukránnak mondta magát (15,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 14,9%, református 41,3%, görögkatolikus 6,8%, felekezeten kívüli 6% (30% nem válaszolt).

Gazdaság

Záhony gazdasági helyzetét meghatározza az 1980-as évek végéig dinamikus ütemben fejlődő vasúti átrakó és a hozzá tartozó logisztikai tevékenységek. A rendszerváltást követően Záhony szerepköre jelentős mértékben megváltozott. A gazdasági szerkezetváltás és a keleti piacok (szállítás/kereskedelem) beszűkülése rendkívül érzékenyen érintette a települést. A város és a térség gazdasági fejlődését azonban továbbra is jelentősen befolyásolják a nemzetközi térben zajló folyamatok, leginkább az orosz-ukrán helyzet. A gazdasági ágak eloszlásában a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás részedése rendkívül csekély, míg az iparral kapcsolatos vállalkozások aránya valamivel magasabb, de szintén alacsony a számuk. A gazdaság fő húzóágát a szolgáltatások jelentik, részedésük 2012-ben 87,4% volt, mely meghaladta mind a megyei (76.8%) és mind az országos (79,9%) átlagot.

Nevezetességei

• Záhonyi református templom
• Keresztelő Szent János születése görögkatolikus templom
• Római katolikus templom és harangláb
• Tájház
• Kelet Kapuja emlékmű - 1986-ban lett átadva, Marosits István szobrászművész alkotása.
• Dr. Béres József park
• Petőfi park
• Főtéri díszkút - 1988-ban lett átadva, Kampfl József budapesti szobrászművész alkotása

Oktatási intézmények

• Óvodák
  • Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde
  • Vasút a Gyermekekért Alapítvány Záhonyi Óvodája (2003-ban megszűnt)
• Általános iskola
  • Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
• Középiskola
  • Kisvárdai SZC Kandó Kálmán Technikum és Dr. Béres József Kollégium

Kultúra

Közművelődési intézmények

• VOKE Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár
• Zeneiskola

Rendezvények

• Nemzetközi Néptáncfesztivál
• Záhonyi Akusztikus Esték (ZAE)
• Fáklyás felvonulás - minden év április 30-án kerül megrendezésre
• Vasutasnap
• Luca-napi vásár
• Nők hete rendezvénysorozat

Sport

A Záhonyi VSC helyi sportegyesület labdarúgó szakosztálya története során többnyire a Megye I-ben és az NB III-ban szerepelt. A 2016–17-es idényben a csapat a Megyei másodosztályban játszott, majd a szezont követően megszűnt. Az egyesület keretein belül azonban továbbra is működik asztalitenisz, darts, természetjáró és sakkszakosztály. 2019 nyarán Záhony VSE néven új labdarúgócsapat alakult, amely a Megye III-ban indult el.

A sportolni vágyók igényeinek kielégítését a városi sporttelep és a városi uszoda biztosítja.

A város nevezetes szülöttei, díszpolgárai

• Béres József gyógyszerész, orvos, kutató, a Béres Csepp feltalálója
• Csergezán Pál festő, grafikus, illusztrátor
• Nébel Ábrahám Izsák (1887. – Jeruzsálem, 1947) vallástanár, rabbi, főrabbi és teológiai és pedagógiai író.
• Kincses Gyula orvos, politikus, a Magyar Orvosi Kamara elnöke
• Pokol Béla alkotmánybíró, magyar jogtudós, politológus, egyetemi tanár, a szociológiai tudomány (akadémiai) doktora
• Sipos István néhai MÁV-igazgató
• Vassné Oláh Ágnes zenepedagógus, karvezető, a Magyar Kultúra Lovagja

Képek

• 

  Záhony vasútállomás

• 

  Kiállított MÁV 375-ös gőzmozdony

• 

  A záhonyi Tisza-híd, mely összeköti Magyarországot és Ukrajnát

• 

  A Tisza Záhonynál 2008-ban

• 

  Kisvárdai SZC Kandó Kálmán Technikum és Dr. Béres József Kollégium

• 

  Útlevélpecsét 2003-ból

Testvérvárosai

• Csap, Ukrajna
• Tiszacsernyő, Szlovákia
• Pécska, Románia

Források

• Záhony honlapja

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Záhony témájú médiaállományokat.

• Záhony.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Záhony Oldala a Szabolcs Online-on
• Záhony Unplugged Project
• Térkép Kalauz – Záhony