Záhony

magyarországi város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Záhony város a magyar-ukrán-szlovák hármashatárnál, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Rétközben, Magyarország északkeleti csücskében helyezkedik el, a Záhonyi járás székhelye. A város térségében változik a Tisza folyásának iránya északiról délnyugatira.

Záhony
Határkő
Határkő
Záhony címere
Záhony címere
Záhony zászlaja
Záhony zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásZáhonyi
Jogállás város
járásszékhely
Polgármester Helmeczi László (független)[1]
Irányítószám 4625
Körzethívószám 45
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség4236 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség610,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Záhony (Magyarország)
Záhony
Záhony
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 24′ 25″, k. h. 22° 10′ 28″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 25″, k. h. 22° 10′ 28″
Záhony (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Záhony
Záhony
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
Záhony weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Záhony témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Záhony Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legészakibb fekvésű városa és (Zsurk után) a második legészakibb fekvésű települése. Az itt határfolyóként húzódó Tisza bal partján fekszik, központjától alig több mint egy kilométerre nyugatra, közigazgatási határszélén található Magyarország, Szlovákia és Ukrajna hármashatára. Fontos közúti és vasúti határátkelőhely, 1990 előtt a Szovjetunió, ma Ukrajna felé; a BudapestMoszkva közti vonalon közlekedő vonatok itt lépi át az országhatárt.

A határ magyar oldalán négy településsel szomszédos: kelet felől Zsurkkal, délkelet felől Tiszaszentmártonnal, dél felől Tiszabezdéddel, délnyugati szomszédja pedig Győröcske. Nyugat felől a szlovákiai Kistárkány (Malé Trakany) községgel, északnyugat és észak felől az ukrajnai Tiszasalamon (Соломоново), északkelet felől pedig az ugyancsak Ukrajnához tartozó Csap (Чоп) településekkel határos.

Megközelítése, közlekedéseSzerkesztés

KözútSzerkesztés

A város területén áthalad, dél-északi irányban, a lakott terület nyugati szélén a 4-es főút, közúton ezen érhető el a legegyszerűbben, az ország belső részei felől éppúgy, mint az ukrajnai határátkelőhely irányából.

A környező községek közül Zsurkkal és a várostól délkeleti irányban fekvő más településekkel a 4115-ös út, Győröcskével a 4147-es út köti össze; érinti a területét még az Ajaktól induló és Záhony térségéig vezető 4145-ös út is.

Autóbusszal Záhonyból a környező települések Mándok irányába közvetlen járatokkal a 4115-ös úton érhetőek el. A városban a közlekedés kiváló, nehezen megközelíthető területek nincsenek, az utak 100%-ban szilárd útburkolattal rendelkeznek.

Záhony, Zsurk és Győröcske települések között 2009 októberében, 8 kilométer hosszan kerékpárutat adtak át, mely az országos kerékpárút-hálózat részét képezi.

VasútSzerkesztés

Vasúton Záhony elsősorban a MÁV 100-as számú (Budapest–)Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalán közelíthető meg, mely Kelet-Magyarország egyik legfontosabb, teljesen villamosított vasúti fővonala, és mint ilyen, az ország belső területei és Ukrajna között biztosít hazai, illetve nemzetközi kapcsolatot. Itt ér véget továbbá a MÁV 111-es számú Mátészalka–Záhony-vasútvonala is, mely mellékvonalként a Záhony és Mátészalka közötti személyszállítás lebonyolításáért felelős. A két vonal záhonyi személyforgalmát Záhony vasútállomás szolgálja ki, amely a város belterületének délkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 4115-ös útból kiágazó 41 308-as számú mellékút biztosítja.

Záhony a kelet-nyugati irányú vasúti szállítások terén kifejezetten fontos állomásának számít, az európai V. számú Trieszt-Budapest-Kijev-Moszkva-Horgors (Kína) közlekedési folyosó egyik legjelentősebb csomópontja, összefüggésben az európai normál és keleti széles nyomtávolságú vágányhálózat találkozásával. A volt szovjet (ma ukrán) vasutak ugyanis más európai vasutaktól eltérő nyomtávolsággal épültek ki, ami miatt pedig a két vonalhálózat találkozási pontjain – így Záhony térségében is – átrakási központok kiépítésére volt szükség. Ez Magyarországon részint Záhony, részint a környező települések (Fényeslitke, Komoró, Tuzsér, Eperjeske) területén, a határ túloldalán pedig Csap (ukránul Чоп [Csop]) térségében épült ki, jórészt 1976 előtt. Magyar részről az átrakási központot a Záhony Port működteti; korábban a MÁV Átrakási és Raktározási Igazgatóság végezte ugyanezt a feladatot. Mára az átrakó- és rendező pályaudvarok fokozottan elavultak, az állagmegóváson túl fejlesztésre szorulnak;[3] a közúti fuvarozás ezzel párhuzamos fejlődésével pedig mára a közúti határátkelőhely is nagy jelentőségűvé vált.

TörténeteSzerkesztés

A településről az első írásos adatok a 14-15. századból valók. A 14. században a nádori bíróság e településen tartott törvényszéket Ung, Bereg, Ugocsa és vármegyék számára. A 15. századból ismerjük földesura, Agócsi Péter nevét is. 1476-ban a település keleti része a Zsurkhoz tartozó Rátka a Homonnai család tulajdona volt. 1658-ban a Barkóczy család zálogbirtoka. A 18. század végén földesura, Homonnai Drugeth János záhonyi birtokát elcserélte Csicseri Orosz Jánossal. A 19. században Ritter nevű nemes birtoka, aki 1831-ben cukorgyárat létesített.[4]

A lakosság javarészt mezőgazdasági munkákból élt, a kézműipar nem volt jellemző ezen a vidéken. Az 1800-as évek jelentős változást hoztak az aprócska falu életében. Először cukorgyár, később homokkotró, mészégető, hengermalom és fűrészüzem kezdett el működni a településen. 1873-ra megépül a Nyíregyháza-Kisvárda vasútvonal, amit később Záhony érintésével meghosszabbítottak Csapig. Záhony ebben az időben egy kis megállóhely volt csupán, fából épült vasúti épülettel, egyetlen átmenő vágánnyal és ugyancsak fából készült – a Tiszán átívelő – vasúti híddal. Némi előrelépést hozott az 1905-ben megépült Nagykároly-Mátészalka-Csap HÉV-vonal. Erdélyt az északi területekkel összekötő vonal Záhonynál találkozott a Nyíregyháza-Ungvár vasútvonallal, ezáltal a záhonyi megállóhelyből csatlakozó kis állomás lett.

A trianoni békeszerződést megelőzően Záhony Ung megyéhez tartozott, az 1923-as megyerendezés során pedig Szabolcs és Ung k.e.e. (közigazgatásilag egyelőre egyesített) vármegyéhez sorolták. A község 2000 katasztrális területéből 800 holdnyi terület került a határ túloldalára és lett az újonnan megalakult Csehszlovákia része. A korábbi gazdasági kapcsolatokat megszűntek, Záhonyból határállomás lett. Az 1938-as első bécsi döntést követően, amikor Ung vármegye újraalakult, Záhonyt a szomszédos Győröcskével együtt véglegesen Szabolcshoz csatolták. A felvidéki és a kárpátaljai területek visszacsatolásával újabb fellendülés kezdődött, különösen 1941-ben, amikor a Szovjetunió elleni háború miatt megnőtt a hadiforgalom. Az igazi áttörést azonban nem ez jelentette, hanem 1945, amikor a már említett a Tisza túlsó partjára eső területek a Szovjetunió részévé váltak. A normál nyomtávolságú vasútvonalakat, a szovjet politikai vezetés széles nyomtávúra cserélte. Az áru átrakásához megfelelő helyet kellett találni, és ennek eredményeként az akkori ország vezetés Záhonyt szemelte ki a magyar-szovjet vasúti áruforgalom átrakási helyszínéül. A kibontakozó szovjet-magyar vasúti kereskedelem ugyanis megkövetelte, hogy a Szovjetunióból széles nyomtávú sínpályán érkező árut átrakják. Záhonyban az első széles nyomtávú sínpálya 1946-ban épült meg, de közben az állomást is tovább bővítették és rendbe hozták a háborúban lebombázott hidat. A pályaudvar fokozatos bővítésével és az áruszállítás fokozatos növekedésével párhuzamosan megvalósultak egyéb látványos beruházások is. Lakótelepek épültek a nagy számban betelepülő vasutas családok részére.

Néhány évtized alatt a határ menti kis község Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb vasúti csomópontjává vált. Az 1950-es megyerendezés után az akkor létrejött Szabolcs-Szatmár megyéhez került (1989-től Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Záhony fejlődésében a legdinamikusabb időszakot az 1970-es és az 1980-as évek jelentették. A megnövekedett népességszám mellett városias településközpont került kialakításra. Folyamatosan épültek a többemeletes lakóházak és az irodaépületek.[5]

A Záhonyt várossá nyilvánító okiratot 1989. április 3-án Grósz Károly miniszterelnök adta át Borbély Károly tanácselnöknek. Innentől kezdve van címere és zászlaja a településnek. A címer különlegessége, hogy Záhony az első magyar város, melynek címerében vasúti motívum található.[6]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Bajor Tibor (független)[7]
  • 1994–1998: Háda Imre (független)[8]
  • 1998–2002: Háda Imre (független)[9]
  • 2002–2006: Háda Imre (független)[10]
  • 2006–2010: Lesku Miklós (független)[11]
  • 2010–2014: Háda Imre (Fidesz-KDNP)[12]
  • 2014–2018: Helmeczi László (független)[13]
  • 2018–2019: Helmeczi László (független)[14]
  • 2019-től: Helmeczi László (független)[1]

A településen 2018. május 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani,[14] az előző képviselő-testület néhány hónappal korábbi önfeloszlatása miatt.[15] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és 80 %-ot meghaladó eredményével magabiztosan erősítette meg pozícióját.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve szláv eredetű, etimológiailag azonos eredetű a gömöri Zahoniska nevű falunévvel, vagy a székelyföldi Zágon helység nevével.

NépességSzerkesztés

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a város lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[16] de a településen kisebb roma közösség is található.

GazdaságSzerkesztés

Záhony gazdasági helyzetét meghatározza az 1980-as évek végéig dinamikus ütemben fejlődő vasúti átrakó és a hozzá tartozó logisztikai tevékenységek. A rendszerváltást követően Záhony szerepköre jelentős mértékben megváltozott. A gazdasági szerkezetváltás és a keleti piacok (szállítás/kereskedelem) beszűkülése rendkívül érzékenyen érintette a települést. A város és a térség gazdasági fejlődését azonban továbbra is jelentősen befolyásolják a nemzetközi térben zajló folyamatok, leginkább az orosz-ukrán helyzet. A gazdasági ágak eloszlásában a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás részedése rendkívül csekély, míg az iparral kapcsolatos vállalkozások aránya valamivel magasabb, de szintén alacsony a számuk. A gazdaság fő húzóágát a szolgáltatások jelentik, részedésük 2012-ben 87,4% volt, mely meghaladta mind a megyei (76.8%) és mind az országos (79,9%) átlagot.[17]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Záhonyi református templom
  • Keresztelő Szent János születése görögkatolikus templom
  • Római katolikus templom és harangláb
  • Tájház
  • Kelet Kapuja emlékmű - 1986-ban lett átadva, Marosits István szobrászművész alkotása.
  • Dr. Béres József park
  • Petőfi park
  • Főtéri díszkút - 1988-ban lett átadva, Kampfl József budapesti szobrászművész alkotása

Oktatási intézményekSzerkesztés

  • Óvodák
    • Hétszínvirág Óvoda és Bölcsőde
    • Vasút a Gyermekekért Alapítvány Záhonyi Óvodája (2003-ban megszűnt)
  • Általános iskola
    • Árpád Vezér Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
  • Középiskola
    • Kisvárdai Szakképzési Centrum Kandó Kálmán Közlekedési Szakgimnáziuma és Dr. Béres József Kollégiuma

KultúraSzerkesztés

Közművelődési intézményekSzerkesztés

  • VOKE Vasutas Művelődési Ház és Könyvtár
  • Zeneiskola

RendezvényekSzerkesztés

  • Nemzetközi Néptáncfesztivál
  • Záhonyi Akusztikus Esték (ZAE)
  • Fáklyás felvonulás - minden év április 30-án kerül megrendezésre
  • Vasutasnap
  • Luca-napi vásár
  • Nők hete rendezvénysorozat

SportSzerkesztés

A Záhonyi VSC helyi sportegyesület labdarúgó szakosztálya története során többnyire a Megye I-ben és az NB III-ban szerepelt. A 2016–17-es idényben a csapat a Megyei másodosztályban játszott, majd a szezont követően megszűnt.[18] Az egyesület keretein belül azonban továbbra is működik asztalitenisz, darts, természetjáró és sakkszakosztály. 2019 nyarán Záhony LSC néven új labdarúgócsapat alakult, amely a Megye III-ban indult el.

A sportolni vágyók igényeinek kielégítését a városi sporttelep és a városi uszoda biztosítja.

A város nevezetes szülöttei, díszpolgáraiSzerkesztés

  • Béres József gyógyszerész, orvos, kutató, a Béres Csepp feltalálója
  • Csergezán Pál festő, grafikus, illusztrátor
  • Kincses Gyula orvos, politikus, a Magyar Orvosi Kamara elnöke
  • Pokol Béla alkotmánybíró, magyar jogtudós, politológus, egyetemi tanár, a szociológiai tudomány (akadémiai) doktora
  • Sipos István néhai MÁV-igazgató
  • Vassné Oláh Ágnes zenepedagógus, karvezető, a Magyar Kultúra Lovagja

KépekSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. „A Záhonyi Kistérség Területfejlesztési Koncepciója”, Záhony és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás, 2010. július 30. (Hozzáférés ideje: 2020. július 3.) 
  4. Szemző Béla (szerk.): A cukorrépa-termesztés Magyarországon 1808–1938 (Akadémiai, 1979) ISBN 963-05-1912-7
  5. Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata. Záhony Város honlapja. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
  6. Bemutatkozás. Záhony Város honlapja. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  7. Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  10. Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  11. Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 4.)
  12. Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  13. Záhony települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  14. a b Záhony települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. május 6. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  15. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  16. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  17. Záhony Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Megalapozó Vizsgálata. Záhony Város honlapja. (Hozzáférés: 2020. július 4.)
  18. Záhony, Záhonyi VSC (bajnoki múlt)”, magyarfutball.hu 

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Záhony témájú médiaállományokat.