Főmenü megnyitása

Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye

Közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegyék Magyarország egyes területein a vármegyékkel azonos jogállású, a magyar politika revíziós törekvéseit elnevezésükben is kifejező közigazgatási egységek voltak 1923–1945 között. Létrehozásukra első ízben az 1923. évi XXXV. tc.[1] rendelkezései alapján került sor, és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945. M.E. számú rendelete alapján szűntek meg véglegesen.

A fent említett törvény az elnevezésben – a politikai céllal összhangban – következetesen többes számot használ (például Nógrád és Hont k.e.e. vármegyék), a közbeszédben és a későbbi jogszabályok szövegében azonban inkább a valós viszonyoknak megfelelő egyes szám (például Nógrád és Hont k.e.e. vármegye) volt jellemző.

TörténetükSzerkesztés

 
Az 1923-as megyerendezés
 
Vármegyék 1929-ben
 
Vármegyék, járások és városok 1936-ban

A megyei beosztás felülvizsgálatát a 20-as évek elején elkerülhetetlenné tette, hogy a trianoni békeszerződés következtében számos vármegye területének csupán kisebb-nagyobb darabja maradt Magyarország területén, amelyek alkalmatlanok voltak a törvények által a megyékre rótt feladatok ellátására, illetve nem feleltek meg a közigazgatás hatékonyabb területi szervezéséhez sem. A kor közéletében azonban nagy jelentősége volt annak, hogy a csonka ország politikai berendezkedése lehetőleg minden tekintetben megőrizze a revíziós törekvéseket kifejező elemeket. Ez volt az oka annak, hogy bár komoly tudományos műhelyek több javaslatot is tettek rá[forrás?], mégsem került sor a közigazgatási beosztás átfogó reformjára.

A törvényhozás ehelyett 1923-ban azt a megoldást választotta, hogy a korábbi vármegyei határokat lényegében érintetlenül hagyva a legkisebb csonka megyék önkormányzati és közigazgatási szerveit összevonta, és az így kialakított területi egységek számára a közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye elnevezést állapította meg. Ezek az elnevezésen kívül minden egyéb tekintetben úgy viselkedtek, mintha tényleges egyesítésre került volna sor, így például a járási beosztásnak sem kellett tekintettel lennie a korábbi megyehatárokra.

1923-ban eredetileg hét k.e.e. vármegye létrehozására került sor 17 korábbi vármegye területeiből, majd 1938–39-ben az országhatárok változásai nyomán az eredeti k.e.e. vármegyék egy része megszűnt, illetve az újonnan Magyarországhoz csatolt területeken néhány újat is létrehoztak.

A második világháború végén megkötött fegyverszüneti megállapodás alapján 1945-ben visszatértek az 1923–1938 közötti 25 megyés beosztáshoz. Az 1923-ban létrehozott hét k.e.e. vármegyék helyett ténylegesen egyesített megyéket hoztak létre és egyszerűsítették elnevezésüket.

ListaSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. 1923–1938 között Nógrád és Hont k.e.e. vármegye keretében.
  2. a b 1923–1938 között Szatmár, Ugocsa és Bereg k.e.e. vármegye keretében.
  3. Csak a trianoni békeszerződés következtében Magyarországon maradt terület. Ez négy községnek a Nagy-Duna jobb partjára, a Szigetközbe eső külterülete, később e területből alakult a mai Dunasziget község.
  4. 1938–1945 között Bars és Hont k.e.e. vármegye keretében.
  5. Csak a Kis-Dunától északra eső rész. Az I. bécsi döntés következtében Magyarországhoz csatolt csallóközi területet Komárom vármegyéhez csatolták.
  6. a b 1938–1940 között Bereg és Ugocsa k.e.e. vármegye keretében.