Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye

Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923. évi XXXV. tc. rendelkezései alapján jött létre Arad vármegye és Torontál vármegye Magyarországon maradt területrészeinek, továbbá a szinte teljes egészében Magyarországon maradt Csanád vármegyének az összevonásával. A törvény szerint a megye székhelye Makó volt és hat járásra oszlott,[1] ezek egyike azonban 1932-ben megszűnt.

1 Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 2 Csanád, Arad és Torontál k.e.e.vm. 1923-1945, 3 mai megyehatár, 4 megyszűnt 1914-es megyehatár

A megye nevét 1945-ben a második világháború végén megkötött fegyverszünet nyomán egyszerűsítették, kifejezve ezzel a revíziós célkitűzésekről való lemondást is, a három megyerészt véglegesen Csanád vármegye néven egyesítve. Ugyanakkor elrendelték az egykor Arad vármegyéhez tartozott Elek községnek Békéshez csatolását, aminek tényleges végrehajtása 1946-ban történt meg, ennek következtében pedig megszűnt az Eleki járás, a megye járásainak száma így négyre csökkent.[2] A vármegye elnevezése 1949-ben tovább egyszerűsödött, Csanád megye lett,[3] azonban hamarosan meg is szűnt, amikor az 1950-es megyerendezés során, területét 1950. március 16-án felosztották Békés és Csongrád megyék között.[4]

KözigazgatásSzerkesztés

Járási beosztásSzerkesztés

Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye a létrehozásáról intézkedő törvény alapján hat járásra oszlott, ezek közül egy-egy volt az egykori Arad, illetve Torontál vármegye területén, a megye megszűnéséig a járások száma kettővel csökkent. A járások az alábbiak voltak (zárójelben a székhely).

  1. Battonyai járás (Battonya)
  2. Eleki járás (Elek) (Arad vármegyéből, 1946-ban megszűnt)
  3. Központi járás (Makó)
  4. Mezőkovácsházi járás (Mezőkovácsháza)
  5. Nagylaki járás (Csanádpalota) (1932-ben megszűnt)
  6. Torontáli járás (Kiszombor) (Torontál vármegyéből)

A Nagylaki járás 1932-ben beolvadt a Központi járásba, 1945-ben a megye neve Csanád vármegyére változott, 1946-ban pedig az Eleki járás úgy szűnt meg, hogy magát Eleket Békés vármegyéhez, azon belül a Gyulai járáshoz csatolták. 1950-ben, megszűnése előtt tehát Csanád vármegyének már csak négy járása volt.

VárosaiSzerkesztés

A vármegyéhez egyetlen rendezett tanácsú város tartozott (1930-tól az elnevezés megyei város volt), a megyeszékhely, Makó.

ForrásokSzerkesztés

  1. Az 1923. évi XXXV. törvénycikk a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámának csökkentéséről és egyes kapcsolatos intézkedésekről.. [2007. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. október 7.)
  2. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 4330/1945. M.E. számú rendelete.
  3. 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság alkotmánya Az alkotmány az államhatalom helyi szerveiről és a bírói szervezetről szóló V. és VI. fejezeteiben a korábbi vármegye kifejezés helyett következetesen a megye megnevezést használja, ezzel véglegesen eldönti a jogszabályok szövegében akkor már évtizedek óta ingadozó elnevezés kérdését.
  4. A minisztertanács 4.343/1949. (XII. 14.) M. T. számú rendelete a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában