Csanád vármegye

(Csanád megye szócikkből átirányítva)

Csanád vármegye (németül: Komitat Tschanad, latinul: Comitatus Chanadiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében. A vármegye területe jelenleg nagyobbrészt most is Magyarországhoz, kisebbrészt Romániához tartozik. Északról Békés vármegye, keletről Arad vármegye, délről Torontál vármegye, nyugatról pedig Csongrád vármegye határolta. Központja Makó volt.

Csanád vármegye
Csanád vármegye címere
Csanád vármegye címere

Fennállás 1000-1949
Ország Magyar Királyság
Központ Makó
Főbb települések Makó
Csanádpalota
Népesség
Népesség 140 007 (1910)
Nemzetiségek 73,74% magyarok
12,31% szlovákok
9,98% románok
2,84% szerbek
0,84% németek
Vallás katolikusok, reformátusok
Földrajzi adatok
Terület1 715  km2
Térkép
Csanád vármegye térképe
Csanád vármegye térképe
Csanád vármegye domborzati térképe
Csanád vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Csanád vármegye témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

Csanád vármegye egykori területének legnagyobb része síkság, keleten néhol dombok is találhatóak. Legfontosabb folyói: délen a Maros, északon a Száraz-ér (a Holt-Maros egyik ága). Csanád vármegye a Magyar Királyság egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területe volt.

 
Csanád vármegye közigazgatási térképe 1910-ből

TörténelemSzerkesztés

Csanád vármegye nevét Csanád vezérről, Ajtony legyőzőjéről kapta. Területe a megalapítás korában a mainál sokkal nagyobb volt, magába foglalta Temes, Torontál, Arad, Krassó, Keve és a későbbi Csanád vármegyéket. A török hódoltság időszakától eltekintve megszakítás nélkül magyar fennhatóság alatt állt, 1918-ban a vármegye egésze román megszállás alá került, és bár a románok az egész vármegyére igényt formáltak, csak Nagylak és környéke került a trianoni békeszerződés következtében Romániához.

Az el nem csatolt rész 1923-ban egyesült Torontál vármegye és Arad vármegye Magyarországon maradt részeivel, így jött létre Csanád, Arad és Torontál k.e.e. vármegye, melynek neve 1945-ben Csanádra egyszerűsödött, majd az 1950-es megyerendezéskor területét felosztották Békés megye és Csongrád megye között. Egy 2017-ben indoklás nélkül hozott országgyűlési határozat alapján 2020. június 4-én Csongrád megye felvette a Csongrád-Csanád megye nevet.[1]

A Romániához csatolt terület ma Arad megye részét képezi.

LakosságSzerkesztés

  • A lakosság száma1910-ben a vármegyének összesen 140 007 lakosa volt, így Csanád vármegye területe volt az egyik legsűrűbben lakott a Magyar Királyságon belül. Az etnikai összetétel a következő volt:
  • 103 242 (73,74%) magyar
  • 17 274 (12,31%) szlovák
  • 13 982 (9,98%) román
  • 3981 (2,84%) szerb
  • 1182 (0,84%) német

A magyarok a vármegye minden járásában többségben voltak, kivétel volt a Nagylaki járás, ahol a románok és a szlovákok alkottak többséget. A szerbek a Battonyai járásban éltek, míg a németek elszórtan.

A vármegye lakosságából 71 610 római katolikus, 25 234 kálvinista, 18 384 lutheránus, 4520 görögkatolikus, 16 567 ortodox és 3254 zsidó.

KözigazgatásSzerkesztés

1910-ben a vármegye négy járásra volt felosztva:

továbbá a megyéhez tartozott még Makó rendezett tanácsú város.

JegyzetekSzerkesztés