Nagylak (Magyarország)

magyarországi község Csongrád-Csanád megyében

Nagylak község Csongrád-Csanád megye Makói járásában.

Nagylak
A község 18 méter magas harangtornya
A község 18 méter magas harangtornya
Nagylak címere
Nagylak címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád-Csanád
JárásMakói
Jogállás község
Polgármester Kolozsvári Rozália (független)[1]
Irányítószám 6933
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség433 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség92,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület4,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagylak (Magyarország)
Nagylak
Nagylak
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 10′ 01″, k. h. 20° 43′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 01″, k. h. 20° 43′ 01″
Nagylak (Csongrád-Csanád megye)
Nagylak
Nagylak
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
Nagylak weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylak témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Nagylak Csongrád-Csanád megye délkeleti szélén fekszik; közigazgatási területének észak-déli kiterjedése megközelítőleg 6 kilométer, kelet-nyugati irányban viszont átlagosan alig 800 méter, így szinte biztosan a megye legkisebb alapterületű önálló települése. Ennek oka, hogy jelen formájában nem történelmi fejlődés eredményeként jött létre, hanem a trianoni határmódosításokkal: az addigi Nagylak település teljes belterülete 1920-ban Romániához került, csak kevés határrésze maradt magyar fennhatóság alatt, ahol aztán a mai község a 20. században kiépült.

Szomszédai: észak felől Csanádpalota, kelet felől a romániai Nagylak (Nádlac), dél felől Egres (Igriș) és Nagyszentmiklós (Sinnicolau Mare) közti lakatlan, egykori Maros-holtágakkal szabdalt területek, nyugatról pedig Magyarcsanád.

MegközelítéseSzerkesztés

A határközség a 43-as főút mentén fekszik, a településen nemzetközi határátkelőhely működik Románia irányában, ami korábban a nemzetközi tehergépjármű-forgalom mintegy egytizedét bonyolította le. (Az M43-as autópálya, melynek nyomvonala Nagylaktól északra, Csanádpalota déli határában halad el, jelentős mértékben tehermentesítette az itteni határátkelőt.) A község lakott területén észak-déli irányban a 4451-es út húzódik végig (említést nyer ugyanez az út 4458-as útszámozással is), a belterület és az államhatár között pedig a 448-as főút húzódik.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 121-es számú Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonala érinti, amelynek két megállási pontja van itt: Újszeged vasútállomás felől számítva, sorrendben előbb Nagylak vasútállomás a község központjában és Nagylaki Kendergyár megállóhely attól pár kilométerre északra.

TörténeteSzerkesztés

A jelenlegi magyar területen lévő Nagylak a Maros jobb partján található romániai Nagylak város határrésze volt; a két belterület, Kendergyár és Újtelep alkotja a mai magyarországi községet. Közigazgatásilag hozzá tartozik a 42 fő által lakott Balatán külterület is.

A későbbi település helyén játszódott le a Dózsa-féle parasztlázadás egyik eseménye, Dózsa György ezen a helyen aratott győzelmet a nemesek seregei fölött 1514. május 24-én.

A kender- és lenáztatógyárat (ma a Hungarohemp Zrt. üzeme) 1903-ban alapították, eleinte Bács megyei svábok dolgoztak benne. A trianoni békeszerződés értelmében a határ vaskerítése a gyár udvarának közepén húzódott, a lentelep átesett Romániába, a munkások határátkelési igazolvánnyal jártak dolgozni. 1922. február 26-án a magyar–román határmegállapító bizottság végül a lentelepet valamennyi szántóval Magyarországnak ítélte, ugyanekkor Mezőhegyes közelében egy azonos nagyságú területet Romániához csatoltak. Így Magyarországhoz került a romániai Nagylak határának nyugati része: a vasútvonal, a vasútállomás, a kendergyár és a tanyaföldek egy része maradt Magyarországon. Ezen a kétezer holdnyi területen 512 lakossal 1921. október 1-jén önálló községet hoztak létre, amely a vasútállomás körül alakult ki.

1925-ben 56 új házhelyet osztottak ki, három évvel később felépült a községháza. A két belterület közötti műút 1938-ban épült meg. A második világháborúban a szovjetek 1944. szeptember 24-én foglalták el a települést.

1945-ben szinte egyszerre alakult meg a Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazdapárt és a Kommunista Párt helyi szervezete a községben, ugyanebben az évben 65 hektárnyi földet osztottak ki főként gyári munkásoknak. A kendergyárat 1948. március 30-án államosították. Az 1970-es években több mint 600 embernek biztosított munkát, de a 80-as években leépítések történtek. A gyár 1992-ben csődöt jelentett, tovább növelve a munkanélküliek számát.

1967-ben új lemezüzem létesült, ami pozdorja bútorlapokat gyártott. 1968. április 6-án nyílt meg a közúti átkelőhely. 1996-ban kamionterminál épült a meglévő ellenőrző-állomás mellé. 2007. január 1-jéig, a szomszédos Románia Európai Uniós csatlakozásáig állat- és növényegészségügyi ellenőrző állomás, valamint állatpihentető működött.

1994-ben a családok 80 százalékának egy főre eső jövedelme nem érte el a minimálbér összegét. 2001-ben ipari park létesült a településen. 2008. májusban felállítottak egy 18 méteres haranglábat, amely korábban Csengelén állt; ugyanebben az évben felújították az orvosi rendelőt.[3] A Szeged-Csanádi egyházmegye 2010-re ígért falazott szerkezetű, ökumenikus templomot;[4] többszöri késéssel[5][6] végül is 2014-re épült fel a a község első temploma.[7]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Bertók Sándor (független)[8]
  • 1994–1998: Bertók Sándor (független)[9]
  • 1998–2002: Keresztes Zoltán (független)[10]
  • 2002–2006: Kocsis István (független)[11]
  • 2006–2010: Gyarmati András (független)[12]
  • 2010–2014: Gyarmati András (független)[13]
  • 2014–2016: Gyarmati András (független)[14]
  • 2017–2019: Locskai Zoltán (független)[15]
  • 2019-től: Kolozsvári Rozália (független)[1]

A településen 2017. március 26-án időközi polgármester-választást tartottak,[15] az előző polgármester lemondása miatt.[16]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

NépcsoportokSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 1%-a román, 1%-a szlovák és 1%-a egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.[17] A településen román kisebbségi önkormányzat működik.

2011-ben már 91% vallotta magát magyarnak, 6% románnak, 1% cigánynak, 1% szlováknak és 1% németnek a faluban.

Felekezeti megoszlásSzerkesztés

 
Dózsa György szobra

A község lakói közül 2001-ben római katolikus volt 38,2%, református 9,4%, evangélikus 9,4% és görögkatolikus 1,0%. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 0,5%, míg 19,8% semmilyen felekezethez vagy valláshoz nem tartozott. A lakosság 21,8%-ának ismeretlen a felekezeti hovatartozása, vagy nem válaszolt a népszámláláskor.

LátnivalókSzerkesztés

  • Dózsa György Művelődési Ház
  • Dózsa György szobra, Lapis András alkotása
  • Dózsa György születésének 500. évfordulójára emlékező tábla
  • A hősi halottak emlékműve
  • Harangtorony
  • A községháza épülete
  • A Maros vadregényes ártere
  • A telefonhálózat és gázprogram kiépítésének emléktáblája

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Nagylak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. Megújult Nagylakon az orvosi rendelő - Delmagyar.hu
  4. Jövőre felépül a nagylaki templom - Delmagyar.hu
  5. Templomtelek egy ezresért Nagylakon - Delmagyar.hu
  6. Hajóra emlékeztet a nagylaki templom - Delmagyar.hu
  7. https://www.delmagyar.hu/mako_hirek/felavattak_a_nagylaki_templomot/2385192/
  8. Nagylak települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Nagylak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  10. Nagylak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  11. Nagylak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  12. Nagylak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
  13. Nagylak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  14. Nagylak települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
  15. a b Nagylak települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. március 26. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  16. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  17. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagylak (Magyarország) témájú médiaállományokat.