Főmenü megnyitása

Csengele község Csongrád megye Kisteleki járásában.

Csengele
A Csengelei Szent Imre templom.jpg
Csengele címere
Csengele címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád
JárásKisteleki
Jogállás község
Polgármester Dr. Tóth Tibor Imre (független)
Irányítószám 6765
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség1955 fő (2017. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség32,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület60,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csengele (Magyarország)
Csengele
Csengele
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 31′ 59″, k. h. 19° 52′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 59″, k. h. 19° 52′ 01″
Csengele (Csongrád megye)
Csengele
Csengele
Pozíció Csongrád megye térképén
Csengele weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csengele témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Magyarország déli részén, a Dél-Alföldön, Csongrád megye északi részén található. Az 5-ös főúttal, Kiskunmajsával, Jászszentlászlóval és Kistelekkel van aszfaltutas összeköttetése. Területén halad keresztül az M5-ös autópálya, de csak a déli végénél lehet felhajtani rá.

TörténeteSzerkesztés

A bronzkorban is már lakott volt, a Mételyes dűlőben 1932-ben kerültek felszínre ebből a korból származó agyagedények. A 600-as évek elejétől avarok temetkeztek a Feketehalmi dombnál. A 7. század közepén avar vezért temettek el a Jójárt tanya mellett.

Az Árpád-korban két temploma volt a településnek, Alsó- és Felsőcsengelén 1-1. A Bogárháti templomot a tatárok pusztították el, amit a kunok újjáépítettek. A felsőcsengelei templom romjait 1891-ben tárta fel Reizner János. Valószínűleg a 16. század közepén a törökök gyújtották fel. A középkorban Szeged városa a kunokkal közösen legeltetésre használta a csengelei pusztát.

Egy 1570-es török összeírás szerint 3100 szarvasmarhát tartottak ezen a területen. 1852-ben elkezdték a pusztát bérbe adni. 1890-ben kezdte meg működését az első iskola, a belsőcsengelei. A 19. század második felében Kordás Mihály szélmalmot épít.

1909-ben vasútállomás létesült. 1914-ben megkezdte az első helyi orvos a működését. 1934-ben motormalom épült. 1936-ban kezdte meg az első helyi lelkész a működését, a parókia 1938-ra készült el. 1941-ben elkészült az I. fokú közigazgatási kirendeltség épülete, de csak 1943-ban kezdte meg működését. 1945-ben megszűnt a földbérlői rendszer, a földeket szétosztották. 1948-ban 250 házhelyet osztottak ki a majdani falu területén. 1950-ben önálló községgé nyilvánították Csengelét.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Kordás István
  • 1994–1998: Sánta Ferenc (független)[2]
  • 1998–2002: Sánta Ferenc (független)
  • 2002–2006: Sánta Ferenc (független)
  • 2006–2010: Sánta Ferenc (független)
  • 2010–2014: Sánta Ferenc (független)
  • 2014–2019: Kormányos Sándor (független)
  • 2019-től: Dr. Tóth Tibor Imre (független)

NépességSzerkesztés

 

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Kis létszámban svájci, belga, holland és német családok települtek meg a tanyavilágban.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 1,6% németnek, 1,6% románnak mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,1%, református 2,7%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6% (10,8% nem nyilatkozott).[4]

NevezetességeiSzerkesztés

A csengelei erdőben írta 1932-ben Móra Ferenc az Aranykoporsó című regényének egy részét, a szállása az erdészházban volt (az 1980-as évek végén lebontották). Az íróra emlékeztetett a Móra Ferenc emlékfa is, mely fehér nyár volt. A kb. 25 méter magas fát az 1950-es évek végén kivágták. A volt erdészház közelében áll a 8 kocsányos tölgyből álló kör alakú csoport. 1900 körül ültették őket. Az alsócsengelei, vagy másképp Bogárháti templomromot 1975-ben tárták fel, az alapját mészkőből újra elkészítették. 1998-ban emléktáblát helyeztek el mellette, és körbekerítették. 2001-ben szentelték fel a csengelei Szent Imre-templomot.

Csengelei Polgárőr CsoportSzerkesztés

A Csengelei Polgári Önvédelmi Csoport 1990. november 18-án alakult meg 10 taggal. Vezetőjének Kucsora Péter választották meg. Az egyesület nevét 1991-ben Csengelei Polgárőr Csoportra módosította. 2001-ben figyelőtornyot építettek a falu központjába. Ugyanezen évtől kezdve szolgálati gépkocsival látják el a feladatukat. A szervezetnek jelenleg (2019) 24 tagja van. Jelenlegi vezetése: Bangó Péter elnök, Bozó Béla elnökhelyettes, Molnár Mihály titkár, Udvar Barbara titkárhelyettes.

Csengelei KrónikaSzerkesztés

A Csengelei Krónika című lap első száma 1992. október 20-án jelent meg. Kiadója a Csengelei Polgárőr Csoport volt 2007 augusztusáig. Ekkortól a Csengelei Krónikás Egyesület jelenteti meg. 1994 őszéig havonta egyszer jelent meg, azóta havonta kétszer. 2000 januárjától 2001 novemberéig szünetelt a lap megjelenése, ezalatt a Kisteleki Hírmondó rovataként jelentkezett. Az első hónapokban ingyenes kiadványként jelent meg, majd 1993-tól éves előfizetésben terjesztik. Alapító szerkesztője Molnár Mihály. 1998-2007 között Kontesz Józsefné, 2007-2009 között Molnár Mihály, 2009-2014 között Gémes Antal volt a felelős szerkesztő. Az újság elsősorban Csengele községgel kapcsolatos írásokat jelentet meg: önkormányzati hírek, bűnügyek, interjúk, sport, helytörténet stb. Példányszámok: 1992-ben 150 db, 1993-ban 250 db, 2003-ban 140 db, 2004-ben 130 db, 2009-ben 120 db 2011-ben 115 db. Az újság 2014 december közepén megszűnt.

Ismert emberekSzerkesztés

  • Itt született 1942-ben Balogh István Sándor magyar kertészmérnök, szőlész, ampelológus, egyetemi docens, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
  • Itt született 1951-ben Petróczy Erzsébet klinikai pszichológus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.
  • Itt született 1951-ben Toldi József biológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
  • Itt nevelkedett Kis Bérces Zita (1967- ) hosszútávfutó, akit 2008-ban az év ultramaratonistájának választottak.
  • Itt lakott és alkotott 2001 és 2016 között Nemere István (1944- ), a legtermékenyebb magyar író.
  • Itt lakott és alkotott 2001 és 2015 között Nemere Ilona (1953- ) író, újságíró.
  • Itt dolgozott az Egyetértés TSz építész brigádvezetőjeként 1969-től Nagy Bandó András (1947- ) humorista.

ForrásokSzerkesztés

  • Csengele Lexikon (Csengele, 2005)
  • Csengele krónikája (Csengele, 2004)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  2. Csengele települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Csengele Helységnévtár

További információkSzerkesztés