Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal
A Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal egy egyvágányú, Békéscsaba és Kétegyháza között villamosított, tovább nem villamosított normál nyomtávolságú vasútvonal a Dél-Alföldön., Békés és Csongrád-Csanád vármegyékben. MÁV vonalszáma 121, hossza 123 km.
.jpg)
FekvéseSzerkesztés
A vasútvonal Békéscsabától a 120 vasútvonallal közös nyomvonalon halad Kétegyházáig délkeleti irányba, ahol nyugat-délnyugati irányba ágazik ki belőle. Medgyesegyháza után délnyugati irányba fordul, és ebbe az irányba haladva éri el Belsőkamaráspuszta megállóhely után Mezőhegyest. Csanádpalota után déli, majd Nagylak után egy rövid szakaszon nyugati irányba folytatódik a vasúti pálya. Mezőhegyestől Nagylakig több helyen az országhatárral párhuzamosan halad, attól néhány méterre. Innentől Magyarcsanád, Apátfalva, Makón át Újszegedig fő irányát tekintve nyugat-északnyugati irányba haladó pálya következik. A vonal Makót követően hídon keresztezi a Maros folyót. Vonalvezetésére végig a hosszú, egyenes szakaszok jellemzők. Makó után Kiszomboron áll meg (Kiszombor Megálló, Kiszombor néven), majd Deszken, Szeged-Szőregen és Újszeged a végállomás.
Régebben lehetőség volt Ferencszálláson és Klárafalván is vonatra szállni, de a megálló nagyon messze volt a falutól, ezért megszűnt. Klárafalván romos állapotban még megvan a megálló régi épülete,[2] Ferencszálláson a megállóhely épületét már elbontották.
TörténeteSzerkesztés
A mai vonal több korábbi vasútvonal szakaszaiból épül fel. Ezeket a vonalakat két vasúttársaság építette. Közöttük van olyan, amelyiknek a trianoni békeszerződés következtében csak rövid szakasza maradt Magyarország területén, és ezáltal üzemben. Számos vonalat kettévágott a Trianonban megszabott új határ, ezért azok határon átnyúló szakaszait felbontották.
- A mai vonal elsőként megépült szakasza Újszeged és Szőreg között található, mely 1857. november 15-én nyílt meg az Osztrák-Magyar Államvasút Társaság Szeged–Temesvár-vasútvonalának részeként. A vasútvonal Szeged és Szőreg között kétvágányú volt. A vonalból ma magyar oldalon csak az Újszeged–Szőreg közötti szakasz üzemel. Szeged és Újszeged között nincs vasúti kapcsolat, mivel az 1858. december 2-án átadott Szegedi vasúti Tisza-hidat 1944-ben felrobbantották, és azóta sem épült újjá. Szőregtől az országhatár felé a pálya egy része hiányosan, iparvágányként megvan. A szerb és román állam területén üzemel a vonal Nagykikinda és Temesvár közötti folytatása is.
- Az Arad–Csanádi Vasút a Szeged-temesvári vonalból Szőreg állomásnál kiindulva kezdte kiépíteni hálózatát. Az Arad–Csanádi Vasút építkezése, üzletvezetése mintaként szolgált a következő évtizedekben kiépülő helyiérdekű vasutak számára. A vonal több részben épült ki:
- 1882. november 5. Szőreg–Kiszombor (19 km)
- 1883. január 5. Kiszombor–Makó (5 km)
- 1883. május 20. Makó–Mezőhegyes–Kétegyháza (77 km)
A vonal Kétegyháza állomáson kapcsolódott az 1858-ban épült Szajol–Békéscsaba–Kétegyháza–Arad-vasútvonalhoz. Mezőhegyest először Arad irányából érte el a vasút, mivel 1882. november 25-én nyílt meg az ACSV Arad–Mezőhegyes vonala, melynek ma Magyarországhoz tartozó része alkotja a Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalat. A társaság továbbiakban Kétegyházától terjeszkedett tovább: 1884. január 1-jén készült el a Kétegyháza–Elek–Kisjenő-vasútvonal, majd 1887. december 25-én a Kisjenő–Újszentanna szakasz.
Más helyiérdekű vasúti társaságok vonalai is csatlakoztak az ACSV (Későbbi nevén ACSEV, Aradi és Csanádi Egyesült Vasutak) hálózatához:
- Szőregről indult ki (Szeged)–Szőreg–Karlova-vasútvonal, mely 1897. szeptember 29-én nyílt meg.
- 1893. november 23-án nyílt meg a Szarvas-Mezőhegyes vasútvonal, ma a Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal része.
- 1899. július 24-én nyílt meg az Alföldi Első Gazdasági Vasút keskeny nyomközű vonala Mezőkovácsháza és Békéscsaba között.
- 1903-ban épült meg a Hódmezővásárhely-Makó-Nagyszentmiklósi HÉV vonala, melynek Makó-Újváros–Nagyszentmiklós szakaszát 1903. december 21-én adták át. Ez a vonal a Makó melletti Kákás forgalmi kitérőnél csatlakozott az ACSEV vonalára, mellyel közös nyomvonalon haladt Apátfalváig, ahonnan Nagyszentmiklós felé vette az irányt. A trianoni határ Magyarcsanádtól délre kettévágta a vonalat. Mivel a II. világháború után a párizsi béke ezt megerősítette, a vonalat 1969 elején Kákás forgalmi kitérő helyett „Makó elágazás” néven Makó állomás felé kötötték be. Ma a Szolnok–Hódmezővásárhely–Makó-vasútvonal része.
A pályát az 1950-es évektől kezdve, igen lassú ütemben építették át mai formájára. A vonal tervezési sebessége 60 km/h, de a legtöbb helyen csak 50 km/h az engedélyezett sebesség. A felépítmény jellemzően „c” (34,5 kg/m) sínekből áll, de folyamatos az áttérés 48-as rendszerre. Újszeged–Szőreg között a Szeged-Temesvár vonal „I” rendszerű (42,8 kg/m) sínjei találhatók, amelyek 1912-ben kerültek a pályába a MÁV akkori fővonali sínrendszereként. Ezen a szakaszon állandó 20 és 30 km/óra sebességkorlátozás van érvényben.
A legutóbbi nagyobb léptékű fejlesztés 1997 és 2000 között zajlott le, amikor 670 millió forint összegben létszámkiváltási céllal bevezették a mellékvonali rádiós forgalomirányítást (MERÁFI). A beruházás keretében modernizálták az útátjárókat és a forgalomtechnikát.[3]
2011-ben felmerült a Szeged-Makó villamosvonal kiépítése Tram-train rendszerben, melynek megtervezésére Szeged városa pályázati úton pénzt nyert. A távlati elképzelések szerint az újonnan építendő déli Tisza-hídon vezetnék át Újszegedre a villamosvágányokat, majd a hibrid villamosok a vasúti pályán érnék el Makót.[4]
A 2000-es években 2–3 km hosszú szakaszonként elkezdték felújítani a pályát felső ágyazatcserével és a fővonalak átépítéséből származó használt 120 m hosszú 54-es rendszerű sínekkel és betonaljakkal. 2013. augusztus 2-ával Medgyesegyháza állomás és Bánkút megállóhely között 3250 m átépítés elkészült, a 120-as vonal anyagaiból.[5] Ez a tendencia a jövőben is folytatódni fog.
ForgalomSzerkesztés
A vonal forgalmi szempontból két részre oszlik. Nagyobb forgalmat Békéscsaba és Mezőhegyes között bonyolít le, Mezőhegyestől Újszegedig kevesebb utas használja a vonal folyamatosan ritkított menetrendje és a párhuzamos 43-as főút kielégítő autóbusz-közlekedése miatt.
Békéscsaba és Mezőhegyes között munkanapokon 13, hétvégén 10 vonatpár közlekedik, átlagosan kétórás ütemben. Mezőhegyestől Újszegedig tanítási időszakban hétfőtől csütörtökig, illetve szombaton 2 pár (4 vonat); pénteken és vasárnap 3 pár (6 vonat) közlekedik, valamint tanítási időszakon kívül minden nap 2 pár (4 vonat) vonat közlekedik.
Járványügyi menetrendSzerkesztés
A 2020. június 6-ai, járványügyi menetrend bevezetésétől sok más magyarországi mellékvonallal együtt a Mezőhegyes–Újszeged vonalszakaszon is már csak 1 pár vonat közlekedett.[6] A járványügyi menetrendet számos kritika érte a gazdasági racionalitása miatt, illetve amiatt is, hogy jogszabályellenesen túl kevés idő telt el a bejelentés és a bevezetés között.[7][8]
A 2021. évi menetrendváltással módosították az egy vonatpár időbeli fekvésén, illetve a Békéscsaba–Mezőhegyes szakasz struktúrájának változtatásával megszűntek a teljes vonalon közlekedő személyvonatok.
A járványügyi menetrendet 2022 júliusára törölték el.[9]
JárművekSzerkesztés
A vonal jellemző járműve Bzmot, de 1970-től 2000-ig MDmot motorvonat is közlekedett. MD-ket 2000 után már nem lehetett látni a vonalon, helyettük is Bzmotokat állított be a MÁV. 2008-2009 között egy rövid ideig a MÁV 6341 sorozat (Uzsgyi) motorvonatai jártak, kiváltva jó pár Bzmot szerelvényt is. Manapság a Bzmot ismét egyeduralkodó a vonalon.
JáratokSzerkesztés
A lista a 2021–2022-es menetrend adatait tartalmazza.
| Vonat | Útvonal | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Személy | Medgyesegyháza -> Mezőhegyes | Napi 1 Mezőhegyes felé |
| Személy | Kétegyháza - Mezőhegyes | Napi 1 pár (Munkanapokon plusz 1 Mezőhegyes felé) |
| Személy | Békéscsaba - Mezőhegyes | Napi 8 pár (Munkanapokon plusz 1 pár, illetve plusz 2 Mezőhegyes felé) |
| Személy | Mezőhegyes - Újszeged | Napi 2 pár |
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Újszeged állomás. [2014. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 17.)
- ↑ Fotó. [2014. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
- ↑ Kiss László.szerk.: Szónokyné Ancsin Gabriella: Egy határmenti vasútvonal lehetőségei, Határok és az Európai Unió, 1 (magyar nyelven), Szeged: SZTE; Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék, 146-153. o. [2002. november 29.]. ISBN 963-482-608-3
- ↑ Tram Train: még képlékenyek a tervek. [2011. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 13.)
- ↑ Archivált másolat. [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 24.)
- ↑ Ideiglenes járványügyi menetrendek a regionális vasútvonalakon is (magyar nyelven). MÁV-csoport, 2020. május 28. [2022. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 20.)
- ↑ Vas András: Csonka járványmenetrend: már a MÁV szerint is felül kell vizsgálni. nepszava.hu. Népszava, 2020. június 13. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
- ↑ Joób Sándor: Balassagyarmat polgármestere élő videóban mutatta be a vonatritkítás örkényi abszurditását. index.hu. Index.hu Zrt., 2020. június 10. (Hozzáférés: 2021. december 20.)
- ↑ „A vasútvonalon visszaáll az alapmenetrend”, azaz „véget ért” a koronavírus-járvány a MÁV mellékvonalain is július 1-jétől. iho.hu. Indóház (2022. jún. 19.) (Hozzáférés: 2022. okt. 25.)
ForrásokSzerkesztés
- Urbán Lajos: Vasúti lexikon (Műszaki, 1984)
- Magyarország vasúti személyszállítási térképe. Szerkesztette: ALAPPONT Mérnöki és Térképszolgáltató Kft., Budapest, 2002.
- Menetrend 2002–2003. A Magyar Államvasutak Zrt. Forgalmi Szakigazgatóság Menetrendi Osztálya
További információkSzerkesztés
- A vasútvonal a vasútállomások.hu-n Archiválva 2008. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Újszeged-Kétegyháza videó: https://www.youtube.com/watch?v=40MHUesOEvU]
