Klárafalva

magyarországi község Csongrád-Csanád megyében

Klárafalva község Csongrád-Csanád megye Szegedi járásában.

Klárafalva
A község római katolikus temploma
A község római katolikus temploma
Klárafalva címere
Klárafalva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeCsongrád-Csanád
JárásSzegedi
Jogállás község
Polgármester Boros Zsolt Mihály (független)[1]
Irányítószám 6773
Körzethívószám 62
Népesség
Teljes népesség462 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség52,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,1 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Klárafalva (Magyarország)
Klárafalva
Klárafalva
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 13′, k. h. 20° 20′Koordináták: é. sz. 46° 13′, k. h. 20° 20′
Klárafalva (Csongrád-Csanád megye)
Klárafalva
Klárafalva
Pozíció Csongrád-Csanád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Klárafalva témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Makótól mintegy 13 kilométerre nyugatra, Szegedtől nagyjából 20 kilométerre keletre helyezkedik el. Közigazgatási területének északi szélét a Maros folyása jelöli ki – azon túl Maroslelével határos –, további szomszédai: kelet felől Ferencszállás, nyugat felől pedig Deszk. Déli irányban a legközelebbi település Kübekháza, de közigazgatási területeik nem érintkeznek, mert elválasztják őket egymástól Deszk kelet felé messze elnyúló külterületei.

MegközelítéseSzerkesztés

A településen nyugat-keleti irányban végighúzódik a Szegedtől Makóra, majd onnan Románia (Arad) felé továbbvezető 43-as főút, így közúton az említett városok mindegyike felől ez a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonala. Kübekházával a 4302-es út köti össze, és állami közútnak minősül még a belterület főutcája (Kossuth utca) is, a 43-astól a faluközpontig, 44 124-es útszámozással.

Áthalad a területén, a község déli széle közelében a Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal is, aminek korábban egy megállási pontja is volt itt, Klárafalva vasútállomás, a vasút és a 4302-es út kereszteződésénél, attól keleti irányban. Az állomás azonban, a központtól való viszonylag nagy távolsága miatt idővel kihasználatlanná vált, emiatt pedig bezárásra került.

TörténeteSzerkesztés

A település vízjárta, dúsfüvű ártéri területe már a népvándorlások korában a nagyállattartó népek kedvelt szálláshelye volt. Egyedülálló régészeti lelete a címerbe is belefoglalt vágtázó lovas, amely egy avar nagyszíjvéget díszített. A Szeged és Makó között félúton elhelyezkedő, ma 500 lakosú községet egy 1488-ból származó adománylevél már Klárafalvaként említi. Nevét a Szent Klára tiszteletére épített templomáról kapta. A török hadjáratok során elpusztított települést 1801-ben báró Gerliczy Ferenc vásárolta meg, és a kukutyini határrészben majorságot alapított. A falu a trianoni békeszerződés előtt Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Fekete József (független)[3]
  • 1994–1998: Fekete József (független)[4]
  • 1998–2002: Fekete József (független)[5]
  • 2002–2006: Fekete József (független)[6]
  • 2006–2010: Fekete József István (független)[7]
  • 2010–2014: Fekete József István (FideszKDNP)[8]
  • 2014–2019: Fekete József István (független)[9]
  • 2019-től: Boros Zsolt Mihály (független)[1]

NépességSzerkesztés

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 0,2% németnek, 0,4% románnak, 1,7% szerbnek mondta magát (8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,5%, református 4,4%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,6%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 19,5% (29,4% nem nyilatkozott).[11]

NevezetességeiSzerkesztés

Klárafalva az irodalombanSzerkesztés

  • Klárafalva a helyszíne Móra Ferenc Cuci János nem hagyja magát, illetve Szent királyok pogány magyarjai című (régészeti tárgyú) elbeszéléseinek.

További információkSzerkesztés

  • A 2020. július 25-én kiadott Klárafalva, ahol 5000 éve él az ember című könyv a település történelmét foglalja össze képekkel és adatokkal.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. K települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  5. Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  6. Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  7. Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  8. Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Klárafalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Klárafalva Helységnévtár