Főmenü megnyitása

Szeged–Szabadka-vasútvonal

vasútvonal

A Szeged–Szabadka-vasútvonal egy egyvágányú, nem villamosított vasútvonal Magyarország és Szerbia területén. A magyarországi 15 km hosszú szakasza Szeged és Röszke országhatár között a MÁV 136-os számú vasútvonalát alkotja. A vasútvonalon 2015. november 10. óta nincs forgalom.

Szeged–Szabadka-vasútvonal
Szegedre induló személyvonat Horgos állomáson
Szegedre induló személyvonat Horgos állomáson
A Szeged–Szabadka-vasútvonal útvonala
Vonal:136
Hossz:15 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Szeged–Szabadka-vasútvonal témájú médiaállományokat.
BSicon STR.svg 121
BSicon KBHFxe.svg Újszeged[1]
BSicon exhKRZWae.svg felrobbantott Szegedi vasúti Tisza-híd
BSicon KBHFxa.svg 0 Szeged
BSicon DST.svg Szeged-Rendező
BSicon ABZgr.svg 140 Cegléd felé, 135 Békéscsaba felé
BSicon SBRÜCKE.svg 5-ös főút
BSicon BHF.svg 13 Röszke Magyarország
BSicon GRENZE.svg államhatár
BSicon BHF.svg 21 Horgos (Horgoš) Szerbia
BSicon ABZgl.svg Horgos–Zenta-vasútvonal Magyarkanizsa felé
BSicon HST.svg 28 Királyhalom (Bački Vinogradi)
BSicon SKRZ-Au.svg A1-es autópálya
BSicon HST.svg 38 Palics (Palić)
BSicon HST.svg 38 Hartmann-kitérő (Subotica Javna Skladista)
BSicon ABZg+l.svg Budapest–Belgrád-vasútvonal Belgrád felé
BSicon BHF.svg 45 Szabadka (Subotica)
BSicon ABZgr.svg Budapest–Belgrád-vasútvonal Budapest felé
BSicon eABZgr.svg Szabadka–Baja-vasútvonal
BSicon STR.svg Zombor felé

TörténelemSzerkesztés

A vasútvonal az Alföld–Fiumei Vasúttársaság által, NagyváradEszék között épített, úgynevezett Alföld-Fiume vasút egyik szakasza volt. A vasút első, Szeged és Zombor közötti, 101 km hosszú vonalszakaszát 1863-tól kezdték el építeni és 1869. november 11-én adták át a forgalomnak.[2] A felépítmény építésénél 32,5 kg/fm tömegű, „B” jelű vassíneket használtak. A vonal 1885. január elsejével a MÁV kezelésébe került,[3] mivel a vasúttársaság az évek során eladósodott, amihez a gyakori árvízkárok is hozzájárultak. Az államosítás után a MÁV a síneket 33,25 kg/fm tömegű, „c” jelű sínekre cserélte.

A trianoni békeszerződés a vasútvonalat kettévágta, a Horgos és Szabadka közötti szakasz a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz (későbbi Jugoszlávia) került. 1941-1944 között a vasútvonal újra Magyarországé lett teljes hosszban, így újra fontos szerepet tudott betölteni a Dunántúl és az Alföld (Észak-Erdély) közötti kapcsolatként Dombóvár-Baja-Szabadka-Szeged-Békéscsaba-Nagyvárad között. A II. világháború után újra a trianoni határok álltak vissza a térségben, így a vasútvonal is újra periferiális mellékvonallá vált. Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció alapján 1971-ben megszűnt a vasúti személyszállítás a vonalon, ami csak 1988-ban indult újra.

A vasútvonal besorolás alapján nemzetközi törzshálózati vonalnak számít, azonban jellemzően kishatárforgalmi közlekedés folyt csak rajta, mivel a szerbiai szakasz műszaki állapota nem tesz lehetővé komoly teherforgalmat.

2014-ben európai uniós támogatással elkészültek a vonal felújításának engedélyezési tervei és a kapcsolódó Szabadka–Baja-vasútvonal újjáépítésére vonatkozó környezetvédelmi és településfejlesztési vizsgálatok. A tervek szerint Szeged és Szabadka szerint a pálya 160 km/h sebességre lenne alkalmas, a vonatok engedélyezett sebessége pedig 120 km/h lenne. A mintegy 40 km-es távot a gyorsvonatok 31, a személyvonatok 70 perc alatt tennék meg, ha az útlevél- és vámvizsgálat előbbiek esetében menet közben történne. A pályarekonstrukció mellett a tervek az állomásépületek és megállóhelyek korszerűsítésére, a közúti–vasúti kereszteződések biztonságának emelésére, valamint Horgoson és Palicson gyalogos aluljárók építésére is kiterjednek. A beruházás összköltsége mintegy 300 millió euró lenne; a megvalósítás – amely a magyar és a szerb kormány támogatását is élvezi – optimális esetben leghamarabb 2020 végén kezdődhetne.[4]

2015 nyarán a vasútvonal határszakasza a Magyarország felé irányuló menekülthullám egyik legfontosabb határátlépési pontja lett. 2015. augusztus 28-án a MÁV-START a Szeged–Horgos közötti napi 2 vonatpár forgalmát ideiglenes leállította, mert a síneken gyalogló emberek miatt a vasúti közlekedés nem volt fenntartható.[5] 2015. szeptember 14-én este nyolc órakor az épülő műszaki határzár utolsó szabad átjáróját lezárták egy tehervagonnal, melyre hétsoros pengés drótot tartó acélkeretet erősítettek. Korábban a MÁV szakemberei a helyszínen arról beszéltek, a határzár hiányzó részére vasúti kapu kerül, amelyet megnyithatnak a szerelvények előtt, ha újraindul a forgalom. Ezt a megoldást helyettesíti – feltehetően ideiglenesen – az átalakított tehervagon.[6] A határzár miatt a személyforgalom visszaesett, ezért 2015. november 10.-vel megszűnt a személyforgalom a Röszke–Szeged szakaszon, az utolsó vonat november 9-én, 16:05-kor indult Röszkéről Szegedre.[7]

PályaSzerkesztés

A vasútvonal magyarországi szakaszán az engedélyezett legnagyobb sebesség 60 km/h, az országhatártól Királyhalomig azonban 15 km/h sebességkorlátozás van érvényben, mivel a szerb vasúttársaság az első világháború óta nem újította fel a pályát. Itt a MÁV által 1912-ben lefektetett sínek vannak.

Az állomások képeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés