Röszke vasútállomás
Röszke vasútállomás egy Csongrád-Csanád vármegyei vasútállomás, Röszke településen, a MÁV üzemeltetésében. A település központjától északnyugatra, a lakott terület északi peremén helyezkedik el, közúti megközelítését a 4301-es utat és az 5-ös főutat összekötő 43 302-es számú mellékút, illetve egy abból kiágazó, számozatlan önkormányzati út biztosítja.
| Röszke vasútállomás | |
 | |
| Ország | Magyarország |
| Hely | Röszke |
| Állomáskategória |
|
| Állomáskód | R |
| UIC állomáskód | 5517673 |
| IBNR állomáskód | 5501493 |
| Felhasználási terület | vasútállomás |
| Üzemeltető | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
| Egyéb jellemzők | |
| Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
| Szomszédos állomások | Szeged vasútállomás |
| Időzóna | közép-európai idő |
| Vasútvonalak | |
| Elhelyezkedése | |
 Röszke vasútállomás
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
| |
| é. sz. 46° 11′ 39″, k. h. 20° 01′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 39″, k. h. 20° 01′ 58″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Röszke vasútállomás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
2016. február 24. óta a vasútállomáson szünetel a vonatforgalom.
TörténeteSzerkesztés
Az állmást a Alföld–Fiumei Vasúttársaság építtette a Szeged-Rókus és Zombor közötti vonalszakasz részeként, a forgalom számára 1869. november 11-én nyílt meg. Az első világháború előtt jelentéktelen kisállomás volt az amúgy igen forgalmas Szeged és Szabadka közötti vasútvonalon. A trianoni békediktátum következményeként azonban a két város közötti vasútvonal magyar oldali határállomása lett. Az állomásra fővámhivatalt, határ- és vámőrséget telepítettek, ugyanakkor a forgalom jelentősen visszaesett.[1] Ez a helyzet a második világháború után konzerválódott, a vonal szerepe ekkortól kezdve egyre periférikusabbá vált. 1965-ben és 1971-ben az állomás és az ott dolgozók teljesítményét Szocialista szolgálati hely kitüntetéssel ismerte el a vasút.[2][3] A vasútállomáson az 1960-as évek végéig jelentősnek mondható teherforgalom zajlott, aztán a szállítmányokat közútra terelték. 1971-ben az állomáson megszűnt a személyforgalom, ettől kezdve két évtizeden keresztül csak a szórványos teherforgalom és a határt itt átlépő kis számú vonat érintette Röszkét. (A Csongrád és Békés megyékben termelt cukorrépát a magyar termelőszövetkezetek és állami gazdaságok rendszeresen értékesítették jugoszláv cukorgyárak számára; a szállítmányok itt lépték át a határt.[4]) Az állomás a személyforgalom számára 1988-ban nyílt meg újra, amikor Szeged és Szabadka között újra elindultak a vonatok. Az állomás szerepköre ebben az időszakban jobbára az egyre csökkenő kishatárforgalom bonyolítására korlátozódott. Voltak ugyan alkalmak, amikor a vasút jobban ki akarta használni a röszkei határátmenet lehetőségeit, ám ezek nem voltak tartós próbálkozások. (Az 1993-94-es, illetve az 1996-97-es menetrendi időszakokban például itt lépte át a határt a Moszkva és Belgrád között közlekedő Puskin éjszakai gyorsvonat.[5][6][7]) A személyforgalom csökkenése ellenére a határátmenet és a röszkei állomás forgalma két és fél évtizeden keresztül fennmaradt. 2010. március 11-től kezdve a szerb vasút által biztosított járatok (műszaki alkalmatlanságuk miatt) nem léphettek be Magyarországra, így Röszke átszálló határállomássá vált, ahol az utazóknak az egyik vonatról át kellett szállniuk a másik ország vonatára.
A 2015-ös migrációs válság kiemelten érintette a Szeged–Szabadka-vasútvonalat. A vasút röszkei szakasza volt a határzáron nyitva maradt utolsó kapu, amelyen 2015 szeptemberében több tízezren próbálták meg átlépni a határt. A balesetveszély miatt a vasút leállította a határátmenet forgalmát, augusztus 28-tól Röszke végállomás lett. Ezzel egy időben az állomás forgalma elképesztő mértékben felpörgött, innen indultak útnak a migránsokat elszállító szerelvények. Szeptember 15-én Röszkéről kiindulva tolták a helyére a határt végérvényesen lezáró tehervagont. A határt át nem lépő belföldi személyvonatot október 31-ig közlekedtette a magyar vasút, majd a csekély utasszámra hivatkozván a járatot megszüntették. Az állomáson utoljára 2016. február 24-én járt vonat, amikor a határszelvényt lezáró tehervagont elvontatták.[8] Ezután az állomást évekig csak a pályafenntartás kis számú pályabejárása érintette.
| Ebben a szakaszban aktuális eseményről, jelenségről vagy egyéb témáról számolunk be. Az itt közöltek az idő múlásával jelentősen megváltozhatnak, pontosításra, helyreigazításra szorulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2023. március 6. |
2021 őszén megkezdődött, majd 2022 februárjára befejeződött a vasútállomás elöregedett létesítményeinek bontása. A régi vágányhálózatot teljesen felszámolták, tavasszal pedig megkezdődött az új állomási infrastruktúra kialakítása. A személyforgalom számára új peronok, kerékpártárolók, parkolóhelyek és új utasforgalmi épület épül az állomás település felőli oldalán. A tehervonatok számára új fogadóvágányt alakítanak ki, illetve megépülnek a határt átlépő vonatok vizsgálatához szükséges berendezések is. Az állomás vasútüzemi irányítását a korszerűsítés után Szegedről végzik majd. A régi állomásépület az átépítés után megmarad, vasútüzemi és határrendészeti feladatot lát majd el.
Fejlesztési tervekSzerkesztés
A vasútállomás fejlesztésére komoly elképzelések léteznek, amelyek a Szeged–Szabadka-vasútvonal reaktiválásával kötnék össze az állomást.
- A Szeged és Szabadka közötti elővárosi forgalom felvételének feltétele, hogy legalább Szerbia schengeni szerződéshez történő csatlakozásáig az állomás határellenőrzési pontként szolgáljon.
- A kelebiai vasútvonal tervbe vett fejlesztése feltételezi a röszkei határátmenet lehetőségét. A Kelebia (országhatár) és Kiskunhalas közötti szakasz teljes vágányzárja idején Szeged felé terelnék a nemzetközi személy- és teherforgalmat, ennek Röszke lenne a be-, illetve kilépési pontja.
- Szintén feltételezi a röszkei határállomás működését a Lázár János által szorgalmazott (Békéscsaba–)Szeged–Szabadka–Baja(–Pécs) vasúti tengely újralétesítése. Ebben az esetben az állomás egy korridorvasút kilépő állomásaként működhetne.
VasútvonalakSzerkesztés
Az állomás az alábbi vasútvonalon található:
Kapcsolódó állomásokSzerkesztés
A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb:
ForgalomSzerkesztés
| Járat | Útvonal | Gyakoriság |
|---|---|---|
| 2015 óta az állomás kiszolgálatlan | ||
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
További információkSzerkesztés
- Röszke vasútállomás – vasutallomasok.hu
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Magyar László. „Röszkén”, Délmagyarország, 1934. szeptember 13., 4. oldal (Hozzáférés ideje: 2020. január 31.) (magyar nyelvű)
- ↑ Szilárdi Sándor. „Röszke állomás szocialista szolgáltati hely”, Délmagyarország, 1965. április 4., 4. oldal (Hozzáférés ideje: 2020. január 31.) (magyar nyelvű)
- ↑ „Vasutasok béremelése”, Délmagyarország, 1970. március 21., 1. oldal (Hozzáférés ideje: 2020. január 31.) (magyar nyelvű)
- ↑ Gyenes Kálmán. „A hét végén a röszkei vasútállomáson dolgozó vámosok, határörök és vasúti dolgozók elindították az első cukorrépa-szállítmányt Jugoszláviába.”, Délmagyarország, 1990. október 1., 10. oldal (Hozzáférés ideje: 2020. január 31.) (magyar nyelvű)
- ↑ 488/10 Puskin (cseh nyelven). VagonWEB. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ 9/489 Puskin (cseh nyelven). VagonWEB. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
- ↑ Több járat az új vasúti menetrendben; Tolnai Népújság; 1996. május 14. p2
- ↑ Segesvári Csaba: Csörgő húzta ki a Mad Max-vagont Röszkénél a kerítésből (magyar nyelven). Délmagyarország, 2016. február 25. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
