Röszke vasútállomás

vasútállomás Csongrád-Csanád vármegyében

Röszke vasútállomás egy Csongrád-Csanád vármegyei vasútállomás, Röszke településen, a MÁV üzemeltetésében. A település központjától északnyugatra, a lakott terület északi peremén helyezkedik el, közúti megközelítését a 4301-es utat és az 5-ös főutat összekötő 43 302-es számú mellékút, illetve egy abból kiágazó, számozatlan önkormányzati út biztosítja.

Röszke vasútállomás
OrszágMagyarország
HelyRöszke
Állomáskategória
  • III. személyszállítási kategória
  • II. teherszállítási kategória
ÁllomáskódR
UIC állomáskód5517673
IBNR állomáskód5501493
Felhasználási terület
ÜzemeltetőMÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Egyéb jellemzők
Része ennekMagyarország vasúti közlekedése
Szomszédos állomások
  • Szentmihálytelek megállóhely (Szeged–Röszke–Szabadka-vasútvonal)
  • Horgos vasútállomás (Szeged–Röszke–Szabadka-vasútvonal)
Időzónaközép-európai idő
Vasútvonalak
Elhelyezkedése
Röszke vasútállomás (Csongrád-Csanád vármegye)
Röszke vasútállomás
Röszke vasútállomás
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
é. sz. 46° 11′ 39″, k. h. 20° 01′ 58″46.194043°N 20.032690°EKoordináták: é. sz. 46° 11′ 39″, k. h. 20° 01′ 58″46.194043°N 20.032690°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Röszke vasútállomás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

2016. február 24. és 2022. augusztus 1. között a vasútállomáson szünetelt a vonatforgalom.[forrás?]

Története

szerkesztés

Az állomást a Alföld–Fiumei Vasúttársaság építtette a Szeged-Rókus és Zombor közötti vonalszakasz részeként, a forgalom számára 1869. november 11-én nyílt meg. Az első világháború előtt kisállomás volt az amúgy igen forgalmas Szeged és Szabadka közötti vasútvonalon. A trianoni békediktátum következményeként azonban a két város közötti vasútvonal magyar oldali határállomása lett. Az állomásra fővámhivatalt, határ- és vámőrséget telepítettek, ugyanakkor a forgalom jelentősen visszaesett.[1] Ez a helyzet a második világháború után konzerválódott, a vonal szerepe ekkortól kezdve egyre periférikusabbá vált. 1965-ben és 1971-ben az állomás és az ott dolgozók teljesítményét Szocialista szolgálati hely kitüntetéssel ismerte el a vasút.[2][3]

A vasútállomáson az 1960-as évek végéig jelentősnek mondható teherforgalom zajlott, aztán a szállítmányokat közútra terelték. 1971-ben az állomáson megszűnt a személyforgalom, ettől kezdve két évtizeden keresztül csak a szórványos teherforgalom és a határt itt átlépő kis számú vonat érintette Röszkét. (A Csongrád és Békés megyékben termelt cukorrépát a magyar termelőszövetkezetek és állami gazdaságok rendszeresen értékesítették jugoszláv cukorgyárak számára; a szállítmányok itt lépték át a határt.[4]) Az állomás a személyforgalom számára 1988-ban nyílt meg újra, amikor Szeged és Szabadka között újra elindultak a vonatok. Az állomás szerepköre ebben az időszakban jobbára az egyre csökkenő kishatárforgalom bonyolítására korlátozódott.

Voltak ugyan alkalmak, amikor a vasút jobban ki akarta használni a röszkei határátmenet lehetőségeit, ám ezek nem voltak tartós próbálkozások. (Az 1993-94-es, illetve az 1996-97-es menetrendi időszakokban például itt lépte át a határt a Moszkva és Belgrád között közlekedő Puskin éjszakai gyorsvonat.)[5][6][7] A személyforgalom csökkenése ellenére a határátmenet és a röszkei állomás forgalma két és fél évtizeden keresztül fennmaradt. 2010. március 11-től kezdve a szerb vasút által biztosított járatok (műszaki alkalmatlanságuk miatt) nem léphettek be Magyarországra, így Röszke átszálló határállomássá vált, ahol az utazóknak az egyik vonatról át kellett szállniuk a másik ország vonatára.

 
A határt lezáró vagon Röszkén 2015 szeptemberében

A 2015-ös migrációs válság kiemelten érintette a Szeged–Szabadka-vasútvonalat. A vasút röszkei szakasza volt a határzáron nyitva maradt utolsó kapu, amelyen 2015 szeptemberében több tízezren próbálták meg átlépni a határt. A balesetveszély miatt a vasút leállította a határátmenet forgalmát, augusztus 28-tól Röszke végállomás lett. Ezzel egy időben az állomás forgalma elképesztő mértékben felpörgött, innen indultak útnak a migránsokat elszállító szerelvények. Szeptember 15-én Röszkéről kiindulva tolták a helyére a határt végérvényesen lezáró tehervagont. A határt át nem lépő belföldi személyvonatot október 31-ig közlekedtette a magyar vasút, majd a csekély utasszámra hivatkozván a járatot megszüntették. Az állomáson utoljára 2016. február 24-én járt vonat, amikor a határszelvényt lezáró tehervagont elvontatták.[8] Ezután az állomást évekig csak a pályafenntartás kis számú pályabejárása érintette.

2021 őszén megkezdődött, 2022 februárjára befejeződött a vasútállomás elöregedett létesítményeinek bontása. A régi vágányhálózatot teljesen felszámolták, 2023 tavaszán megkezdték az új állomási infrastruktúra kialakítását. A személyforgalom számára új peronok, kerékpártárolók, parkolóhelyek és új utasforgalmi épültek az állomás település felőli oldalán. A tehervonatok számára új fogadóvágányt alakítanak ki, illetve megépültek a határt átlépő vonatok vizsgálatához szükséges berendezések is. Az állomás vasútüzemi irányítását a korszerűsítés után Szegedről végzik. A régi állomásépületet vasútüzemi és határrendészeti feladatok ellátására használják. Az újjáépített vasútállomás 2022. augusztus 2-án fogadta az első határátlépő tehervonatot. Az első nemzetközi személyvonat 2023. november 8-án reggel érkezett Röszkére.

Fejlesztési tervek

szerkesztés

A vasútállomás fejlesztésére komoly elképzelések léteznek, amelyek a Szeged–Szabadka-vasútvonal reaktiválásával kötnék össze az állomást.

  • A Szeged és Szabadka közötti elővárosi forgalom felvételének feltétele, hogy legalább Szerbia schengeni szerződéshez történő csatlakozásáig az állomás határellenőrzési pontként szolgáljon.
  • A kelebiai vasútvonal tervbe vett fejlesztése feltételezi a röszkei határátmenet lehetőségét. A Kelebia (országhatár) és Kiskunhalas közötti szakasz teljes vágányzárja idején Szeged felé terelnék a nemzetközi személy- és teherforgalmat, ennek Röszke lenne a be-, illetve kilépési pontja.
  • Szintén feltételezi a röszkei határállomás működését a Lázár János által szorgalmazott (Békéscsaba–)Szeged–Szabadka–Baja(–Pécs) vasúti tengely újralétesítése. Ebben az esetben az állomás egy korridorvasút kilépő állomásaként működhetne.

Vasútvonalak

szerkesztés

Az állomás az alábbi vasútvonalon található:

Kapcsolódó állomások

szerkesztés

A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb:

  • Szentmihálytelek megállóhely (Szeged–Röszke–Szabadka-vasútvonal)
  • Horgos vasútállomás (Szeged–Röszke–Szabadka-vasútvonal)

A Szeged és Szabadka közötti kishatárforgalom újraindítása óta az állomást naponta 10 személyvonat áll meg az állomáson. Röszke határállomás, az utazókat a két ország hatóságai ellenőrzik, ezért a vonatok az állomáson körülbelül 40 percet tartózkodnak.

  1. Magyar László. „Röszkén”, Délmagyarország, 1934. szeptember 13., 4. oldal (Hozzáférés: 2020. január 31.) (magyar nyelvű) 
  2. Szilárdi Sándor. „Röszke állomás szocialista szolgáltati hely”, Délmagyarország, 1965. április 4., 4. oldal (Hozzáférés: 2020. január 31.) (magyar nyelvű) 
  3. „Vasutasok béremelése”, Délmagyarország, 1970. március 21., 1. oldal (Hozzáférés: 2020. január 31.) (magyar nyelvű) 
  4. Gyenes Kálmán. „A hét végén a röszkei vasútállomáson dolgozó vámosok, határörök és vasúti dolgozók elindították az első cukorrépa-szállítmányt Jugoszláviába.”, Délmagyarország, 1990. október 1., 10. oldal (Hozzáférés: 2020. január 31.) (magyar nyelvű) 
  5. 488/10 Puskin (cseh nyelven). VagonWEB. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  6. 9/489 Puskin (cseh nyelven). VagonWEB. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  7. Több járat az új vasúti menetrendben; Tolnai Népújság; 1996. május 14. p2
  8. Segesvári Csaba: Csörgő húzta ki a Mad Max-vagont Röszkénél a kerítésből (magyar nyelven). Délmagyarország, 2016. február 25. (Hozzáférés: 2020. január 10.)

További információk

szerkesztés
  • Röszke. Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei. vasutallomasok.hu. (Hozzáférés: 2023. december 24.)

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés