Újszeged vasútállomás
Újszeged vasútállomás egy Csongrád-Csanád vármegyei vasútállomás, Szeged újszegedi városrészében, a MÁV üzemeltetésében. Közúti elérését a 43-as főútból kiágazó 43 303-as számú mellékút biztosítja.
| Újszeged vasútállomás | |
 | |
| Ország | Magyarország |
| Hely | Szeged |
| Névadó | Újszeged (település és településrész) |
| Állomáskategória |
|
| Állomáskód | UG |
| UIC állomáskód | 5518945 |
| IBNR állomáskód | 5501401 |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1903 |
| Felhasználási terület | vasútállomás |
| Üzemeltető | MÁV Magyar Államvasutak Zrt. |
| Egyéb jellemzők | |
| Peronnal rendelkező vágányok száma | 2 |
| Utasperonok száma | 1 |
| Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése |
| Szomszédos állomások |
|
| Időzóna | közép-európai idő |
| Vasútvonalak | |
| Szolgáltatások | |
| Vonatok | személyvonat |
| Átszállási lehetőségek | 5-ös trolibusz (Szeged) |
| Elhelyezkedése | |
 Újszeged vasútállomás
Pozíció Szeged térképén
| |
| é. sz. 46° 14′ 31″, k. h. 20° 09′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 14′ 31″, k. h. 20° 09′ 37″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újszeged vasútállomás témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
TörténeteSzerkesztés
A vasútállomás első épülete 1903-ban épült.
Az állomás történetének sajátos epizódja a második világháború befejező időszaka. Újszeged egy zsákvonal végállomása lett, miután 1944. szeptember 3-án egy angolszász légitámadás romba döntötte a Szegedi vasúti Tisza-hidat. Számos mozdony és vonatszerelvény rekedt a Tiszától keletre, amelyeket a szovjetek gyors előretörése miatt a magyar vasút már nem tudott a Tiszán átmenekíteni. Az újszegedi állomáson összezsúfolódott, hadifelszereléssel megrakott vonatokat ezért 1944. október 9-én visszavonuló magyar egységek felrobbantották.[1] Az előbb Újszeged állomást, majd az egész várost elfoglaló Vörös Hadsereg gyors lépéseket tett a vasútállomás üzembe állítására. Még a hónap folyamán hozzákezdtek egy ideiglenes vasúti fahíd összeállításához. A szovjetek építkezését a németek igyekeztek akadályozni, ezért 1944. november 16-án 25-30 repülőgéppel támadást intéztek Újszeged állomás ellen. A vasútállomásra és környékére 200-nál több bombát dobtak, az egész környéken, így magának az állomásnak a területén is nagyon jelentős károk keletkeztek.[2]
A felrobbantott Tisza-híd pótlására gyorsan felépített ideiglenes fahíd két évvel későbbi megszüntetése óta Újszeged állomás a MÁV jelenlegi 121-es vasútvonalának szegedi végállomása. A már csak kétvágányos állomásnak a délkeleti bejárata felőli oldalán egy vágányzáró sorompóval ellátott szerelőaknás csonka vágány van; az állomás és egyben a vasútvonal északnyugati vége pedig a volt Tisza-híd előtt egy csonka vágánnyal és földkúppal zárul. Az állomás kitérővágánya több mint fél kilométer hosszú, miközben az ezen a MERÁFI rendszerrel üzemeltetett mellékvonalon közlekedő napi mindössze két illetve három Bzmot személyvonat kocsihossza a 14 métert sem éri el. Az elhanyagolt állomásépület használaton kívül van, lepusztult, az ablakokat bedeszkázták, vakolata omladozik, a kapcsolódó épület kiégett. A MÁV a lebontását tervezi.[3]
Az állomás jövőjeSzerkesztés
Bár közlekedésföldrajzi elhelyezkedése igen jó, a vasútállomás jelen formájában megszűnésre ítélt. A vasútvonaltól délre számos alulhasznosított, ám annál értékesebb belvároshoz közeli ingatlan van. Szeged város 2015-ben a vasútállomás környezetének teljes átrendezése mellett döntött, amelyet a településszerkezeti tervben rögzítettek.[4] A szerkezeti terv szerint a vasúti töltést körülbelül a vasútállomás mai épületének Szőreg felőli oldalán átvágnák, hogy utat engedjenek a Nagykörutat bezáró, új közúti hídra vezető útnak. A 121-es vasútvonalat Újszeged állomás szőregi oldali kitérőinek helyén új nyomvonalra terelnék, így a vonatok a Nagykörút vonalát követve érnék el az új Tisza-hidat és Szeged Nagyállomást. A környék Újszeged vasútállomás megszűnése után sem maradna vasúti kapcsolat nélkül, a mai állomástól némileg délre új vasúti megállót terveznek. Ezt azonban a fejlesztési dokumentumok már nem Újszeged, hanem a Gyimesi utca munkanéven említik.[5][6][7]
VasútvonalakSzerkesztés
Az állomást az alábbi vasútvonalak érintik:
Kapcsolódó állomásokSzerkesztés
A vasútállomáshoz az alábbi állomások vannak a legközelebb:
- Szőreg vasútállomás (1962–, Békéscsaba vasútállomás, Békéscsaba–Kétegyháza–Mezőhegyes–Újszeged-vasútvonal)
- Újszőreg megállóhely (–1962, Békéscsaba vasútállomás)
- Szeged vasútállomás (–1944)
ForgalomSzerkesztés
| Járat | Útvonal | Gyakoriság |
|---|---|---|
| személyvonat | Békéscsaba – Kétegyháza – Bánkút – Medgyesegyháza – Magyarbánhegyes – Mezőkovácsháza felső – Mezőkovácsháza – Végegyháza – Végegyháza alsó – Belsőkamaráspuszta – Mezőhegyes – Csanádpalota – Nagylaki Kendergyár – Nagylak – Magyarcsanád – Apátfalva – Makó – Kiszombor megálló – Kiszombor – Deszk – Szőreg – Újszeged | Napi 2 pár |
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
További információkSzerkesztés
- Újszeged vasútállomás. Magyarország vasútállomásai és vasúti megállóhelyei. vasutallomasok.hu
ForrásokSzerkesztés
- ↑ Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai; Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996); p.95
- ↑ Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai; Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996); p.85
- ↑ Nikolényi Gábor Viktor - Lebontják az újszegedi vasútállomás épületét (szegedma.hu, 2021.03.23.)
- ↑ Szeged mjv. szerkezeti terve; 2015 (magyar nyelven) pp. 5. Szeged mjv., 2015. [2021. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ Hegedűs Gergely: Szegeden 70 év után épül újra vasúti híd a Tiszán (magyar nyelven). Magyar Építők, 2016. január 25. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ Kitörési pont: az új Tisza-híd (magyar nyelven). Népszava, 2015. május 20. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
- ↑ https://kimittud.atlatszo.hu/request/5476/response/8757/attach/4/RMT.pdf (magyar nyelven). Átlátszó, 2015. (Hozzáférés: 2021. január 15.)
