Nagycsanád
Nagycsanád (régi neve Marosvár, románul: Cenad, németül: Raitzisch-Tschanad, Groß-Tschanad, szerbül: Čanad/Чaнaд) többnemzetiségű falu Romániában Temes megyében. A mai település Őscsanád (más néven Németcsanád) és Rácz-Csanád egyesítésével keletkezett a 20. században. Nagycsanádot olykor keverik Magyarcsanáddal, utóbbi azonban a Marostól északra, a Makói járásban, Magyarországon található.
Nagycsanád (Cenad) | |||
A nagycsanádi római katolikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Románia | ||
Történelmi régió | Bánság | ||
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
Megye | Temes | ||
Község | Nagycsanád | ||
Rang | községközpont | ||
Irányítószám | 307095 | ||
SIRUTA-kód | 156268 | ||
Népesség | |||
Népesség | 3537 fő (2021. dec. 1.) | ||
Magyar lakosság | 520 (2011) | ||
Népsűrűség | 41,66 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 82 m | ||
Terület | 84,91 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 20° 35′ 10″46.138348°N 20.585986°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 20° 35′ 10″46.138348°N 20.585986°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycsanád témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésNagyszentmiklóstól 8 km-re északra a Maros bal partján, a határ mellett fekszik. 2000-ben nyitották meg a Nagycsanád-Kiszombor közúti határátkelőhelyet.
Nevének eredete
szerkesztésCsanád vezérnek a nevét viseli, aki monostorát alapította.
Története
szerkesztésA település környéke már az újkőkorban is lakott volt. A rézkorból is előkerültek régészeti leletek. Román források szerint a rómaiak egy katonai tábort létesítettek a településen. 1111-ben Chonadiensis néven említi oklevél. Egykori várát (Marosvár) és ortodox templomát Ajtony építtette. 1028-ban Szent István serege Csanád vezetésével legyőzte Ajtony seregét, a várat pedig Csanád kapta meg. Ettől kezdve Marosvárt Csanádnak nevezték, és az ekkor alapított azonos nevű vármegye székhelye lett. 1030-tól püspökség székhelye, első püspöke Gellért püspök lett, aki Szent György tiszteletére székesegyházat építtetett ide (Szent Gellért szobra a római katolikus templom előtt áll). Később a püspökség mellett káptalan és káptalani iskola is működött itt.
1044-ben Aba Sámuel itt végeztette ki az ellene lázadó főurakat. 1083-ban itt avatták szentté Szent Gellértet. 1241-ben a tatárok elpusztították a települést. 1514-ben Dózsa György serege foglalta el. 1526 végén Csáky László itt támadta meg Nenanda János szerbjeit (csanádi támadás), amely kirobbantotta a délvidéki felkelést. 1551-ben és 1598-ban a török uralom alá került, majd szandzsák székhely lett. 1723-ban helyreállították a 16. században megszűnt székeskáptalant. 1745-től német telepesek érkeztek az észak-rajna-vesztfáliai Sauerlandból Nagycsanádra. A 18. században a püspökséget Szegedre, majd Temesvárra költöztették.
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Nagyszentmiklósi járásához tartozott. Az I. világháború végén egy ideig szerb megszállás alatt állt a falu. 1920-ban Romániához csatolták. 1945-ben a szovjet csapatok bevonulásukkor a helyi németek egy részét megölték, később pedig egy részüket a Szovjetunióba hurcolták munkatáborba. Erre a helyi katolikus temetőben az 1990-es években elhelyezett emlékmű táblája utal. A második világháború után a németek száma folyamatosan, tovább csökken.
Lakosság
szerkesztésNépszámlálás[1] | Népcsoportok összetétele | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Év | Népesség | Román | Német | Magyar | Szerb | Roma | egyéb | |
1880 | 6 982 | 2 074 | 3 166 | 128 | 1495 | - | 6 | |
1900 | 7 389 | 2 246 | 3 244 | 211 | 1.583 | - | 1 | |
1930 | 7 236 | 2 120 | 2 985 | 655 | 1216 | 227 | 22 | |
1977 | 5 022 | 2 023 | 1419 | 682 | 654 | 229 | 10 | |
1992 | 3 991 | 2 304 | 83 | 734 | 401 | 450 | 18 | |
2002[2] | 4 263 | 2 812 | 48 | 677 | 266 | 371 | 89 |
A népesség vallási megoszlása
szerkesztés- ortodox: 2995
- római katolikus: 955
- görögkatolikus: 136
- református: 22
- baptista: 19
- evangélikus: 2
- egyéb
Kultúra
szerkesztés- Lale sa Moriša tamburaegyüttes
Nevezetességek, látnivalók
szerkesztés- Csanádi Múzeum
- csanádi erdő (279, 2 ha, például tölgy- és fűzfák)
- római katolikus templom (60,4 méter magas, fel lehet menni a tetejére, ahonnan igen jó a kilátás a környékre)
- római katolikus temető (magyar és német sírok (az ortodox vallásúak sírjai másik temetőben vannak)), németek emlékműve
Források
szerkesztés- Borovszky Samu: Csanád vármegye
- [1]
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Statistica populației cconform bazei de date Adetim[halott link]