Vésztő

magyar város

Vésztő város Békés megyében, a Szeghalmi járásban.

Vésztő
Városháza
Városháza
Vésztő címere
Vésztő címere
Vésztő zászlaja
Vésztő zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásSzeghalmi
Jogállás város
Polgármester Karakas Anikó (független)[1]
Irányítószám 5530
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség6855 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség53,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület125,7 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vésztő (Magyarország)
Vésztő
Vésztő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 55′ 32″, k. h. 21° 15′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 55′ 32″, k. h. 21° 15′ 50″
Vésztő (Békés megye)
Vésztő
Vésztő
Pozíció Békés megye térképén
Vésztő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vésztő témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Vésztő a megye északi részén található, közigazgatási területének határa északon a megyehatárral is azonos Sebes-Körös. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét délnyugati peremén, a Körös menti sík szomszédságában fekszik.[3]

Vésztő vasútállomás fontos csomópontja a környékbeli vasúti mellékvonalaknak. Saját fűtőházzal rendelkezik.

MegközelítéseSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

Vésztőt a legkorábbi írásos emlék 1350-ben említi először Vejzetheu (Vejszető) néven. Ez a terület azonban már Vésztő kialakulását jóval megelőzően is lakott volt, amire több, ásatásokkal alátámasztott bizonyíték van. A legfontosabb a mágori ikerhalom északi részében feltárt 6000 éves (neolitkor), s az azt követően egymásra települt emberi kultúrák maradványai. Az ikerhalom másikán a Vatához tartozó Csolt nemzetség létesített a 11–12. században monostort, amely feltárt, részben rekonstruált formában látható a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen.

A szabályozatlan Sebes-Körös hatalmas kiterjedésű vízjárta elöntési területén található kiemelkedéseken települt meg itt az ember, s alkotott kisebb-nagyobb élőhelyeket. A megélhetési lehetőségeket szinte kizárólag a halászat adta, s az egyik halfogó eszköz neve volt a vejsze, amiből a település nevét származtatják. Ezen kívül egyéb, tudományosan alá nem támasztott néveredet-elképzelések is léteznek: Víztő: a Sebes-Körös régi medrében vezető nagyobb ér csatlakozása a folyóba, Vesztő: a tatárjárás alkalmával az itt élők állítólag kaszákat helyeztek volna a folyó medrébe, amely megakadályozta a tatárokat az átkelésben, s számukra volt vesztő(hely).

A török uralom alatt a település teljesen elnéptelenedett, s a Rákóczi-szabadságharc leverését követően, 1713-ban történt meg az újratelepítése a Bihar (ma Hajdú-Bihar) megyében lévő Bakonszegről. A betelepült lakosság megszervezte saját ellátását, vízimalmok létesültek a Sebes-Körösön, munkába álltak a helyi kézművesek, iparosok. A lakosság többsége református volt, templomukat 1782-83-ban építették fel, s 1825-ben bővítették. Vésztő 1871-ben nagyközségi státuszt kapott; a vasúti közlekedés 1881-ben indult meg.

Bartók Béla az első világháború alatt népdalgyűjtést végzett a nagyközségben. Itt jegyezte le többek között a később közismertté vált Megyen már a hajnalcsillag lefelé kezdetű népdalt, valamint Angoli Borbála balladáját, amit felhasznált a Tizenöt magyar parasztdal című kompozíciójában. Vésztői munkásságának emléktáblát állítottak, és a városi oktatási intézmények összevonása után róla nevezték el a város Bartók Béla Nevelési Központját.

1925 karácsony estéjén a Sebes-Körös jeges árvize zúdul a község északi részére, elpusztítva mintegy ezer lakást és tanyát. A katasztrófa sújtotta községben Horthy Miklós kormányzó is látogatást tesz. 1927-ben épül az első villanytelep, 1928-ban fejeződik be az első járdásítás program.

Az élénk agrárszocialista mozgalom jelenlétét jelzi, hogy 1943 februárjában itt tartották meg az I. Országos Földmunkás Kongresszust. A német megszállás alól 1944. október 6-án szabadul fel, és az élet újjászervezésére a vésztőiek egy kvázi-önálló, kommunista berendezkedésű városállamot alapítottak: a Rábai-féle Vésztői Köztársaság 1944. decemberétől 1945. február végéig tartott. A második világháborút követő évtizedek történéseinek menete a megye legtöbb településéhez hasonlóan írható le, a gazdaság fejlődése, az infrastrukturális fejlesztések, a villanytelep, a víz-, gáz-, telefonhálózat kiépítéséig.

1982-ben fejeződtek be a mágor-pusztai ásatások. Az átadás után a történelmi emlékhely egyre látogatottabbá és ismertebbé válik, ma igen jelentős idegenforgalmi központ, itt található a népi írók szoborparkja, valamint ez az évenként megrendezésre kerülő Sárréti Piknik színhelye.

A település 2001. július 1-jén városi rangot kapott.[4]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Komáromi Gábor (független)[5]
  • 1994–1998: Kaszai János (FKgP-MSZP-SZDSZ)[6]
  • 1998–2002: Kaszai János (független)[7]
  • 2002–2006: Kaszai János (MSZP)[8]
  • 2006–2010: Kaszai János (MSZP)[9]
  • 2010–2014: Molnár Sándor (Vésztőért Egyesület)[10]
  • 2014–2019: Molnár Sándor (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019-től: Karakas Anikó (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,1%-a magyarnak, 7% cigánynak, 0,8% németnek mondta magát (11,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,1%, református 32,4%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 44,1% (17,2% nem nyilatkozott).[13]

Nevezetes vésztőiekSzerkesztés

A vésztői Bartók Béla Nevelési és Általános Művelődési Központ három munkatársa is megkapta a Teleki Blanka-díjat:

  • Lázárné Nagy Margit Katalin tanító, fejlesztő pedagógus (2010)
  • Nyíri Károlyné tanár, munkaközösség-vezető (2011)
  • Kara Istvánné óvodapedagógus, munkaközösség-vezető (2012)

Nevezetességek, turistalátványosságokSzerkesztés

  • Mágor-puszta természetvédelmi terület és történelmi emlékhely:
    • Csolt-monostor: 11-12. századi romok. [1]
    • újkőkori múzeum
    • népi írók szoborparkja
  • Sinka István egykori lakóháza
  • Kiállítóhely és képtár (kiállítások: A népi írók; Sinka István; Metykó Gyula)
  • Zsidó temető, kiemelkedő helyi történeti érték. Dr. Bán Edit orvosnő síremléke
  • Világháború emlékmű (Novák István alkotása)
  • Felszabadulási emlékmű (Kiss Nagy András, 1985)

KépgalériaSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

IrodalomSzerkesztés

Vésztő története, szerk.: Szabó Ferenc, Nagyközségi Tanács, Vésztő, 1982, ISBN 9630313405

A településen gyűjtött népdalokSzerkesztés

Cím Gyűjtő Év
Sárga csikó, csengő rajta Bartók Béla 1917
Megyen már a hajnalcsillag Bartók Béla 1917
Láttál-e már valaha Bartók Béla 1909
Hej, Vargáné káposztát főz Bartók Béla 1909
Ettem szőlőt, most érik Bartók Béla 1909
Csillag Boris Bartók Béla 1909
A Vargáék ablaka Bartók Béla 1909
Este van már, nyolc óra Bartók Béla 1909
Este van már, csillag van az égen Bartók Béla 1909

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Vésztő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 31.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Vésztő
  5. Vésztő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Vésztő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  7. Vésztő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. Vésztő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  9. Vésztő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  10. Vésztő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  11. Vésztő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Vésztő Helységnévtár

További információkSzerkesztés