Főmenü megnyitása

Okány

magyar település

Okány község Békés megye Sarkadi járásában.

Okány
Okány vasútállomás.JPG
Okány címere
Okány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBékés
JárásSarkadi
Jogállás község
Polgármester Szivós László Ferenc (független)[1]
Irányítószám 5534
Körzethívószám 66
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség2563 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség35,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület70,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Okány (Magyarország)
Okány
Okány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 54′, k. h. 21° 21′Koordináták: é. sz. 46° 54′, k. h. 21° 21′
Okány (Békés megye)
Okány
Okány
Pozíció Békés megye térképén
Okány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Okány témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Békés megyében, Sarkadtól északra, Vésztő keleti szomszédságában fekvő település. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét nyugati részén, a Holt-Sebes-Körös közelében fekszik.[3]

MegközelíthetőségeSzerkesztés

TörténeteSzerkesztés

Nevének eredeteSzerkesztés

Okány nevének eredetére nincs biztos magyarázat. A honfoglaló magyarok körében elterjedt sámánista vallás főistenének, Okan istennek a neve azonban feltűnő hasonlóságot mutat a település nevével, így elképzelhető, hogy erre vezethető vissza.[4][5]

A falu neve Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára című műve szerint egyáltalán nem rejtélyes: a szerb-horvát Okan családnévből keletkezett. Kérdésként legfeljebb az merül fel, hogy a birtoklást kifejező Okanj ([okany], tkp. ’Okáné’) formában került-e a magyarba, vagy Okan formában, és a szó végi [n] a magyarban vált [ny]-nyé. Az Okan jelentését Kiss ’nagy szemű ember’ formában adja meg, ami bizonyára helyes értelmezés, ám a névben ’nagy’ jelentésű elem nincs, tehát a ’szemes’ fordítás lenne pontosabb. Kiss Lajos szerint ugyanebből a személynévből keletkezett a Vulkán-hegység neve is. Ezt azért megkérdőjelezhető, mivel személynévből ritkán keletkeznek hegységnevek – ellenben sokkal valószínűbb, hogy egy hegységet ’farkasos’-nak neveznek el.

A Békés megyei Okány mellett van Vokány is, méghozzá Baranya megyében. Ez a szótár szerint a Vukan személynévből keletkezett – ennek jelentését a szótár nem adja meg, de minden bizonnyal a vuk ’farkas’ szóval függ össze. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy szó eleji o (esetenként u) előtt több szláv nyelvjárásban megjelenik egy [v] hang (az oroszban például a восемь [voszemj] ’8’ szóban, vagy az udmurtok вотяк [votyák] elnevezésében, de a cseh beszélt nyelvben a nyelvterület nagy részén minden szó eleji o előtt – a jelenség nem ismeretlen a horvátban sem), éppen ezért első pillantásra nem zárható ki, hogy Okány és Vokány neve azonos tőről fakad.

Jelentését tekintve Okány nevéhez a Szemes nevű települések (ma: Balatonszemes, Pusztaszemes) állhatnak közel. Ezek a szem főnévből keletkeztek, és valószínűleg arra utalnak, hogy a településen őrszemek laktak – ugyanakkor ebben az esetben sem elképzelhetetlen, hogy a Szemes személynévből keletkezett.[6]

MúltjaSzerkesztés

A település az őskortól lakott és sohasem halt ki. Okányt (Villa Vcan) már a 13. század elején - 1220-ban - megemlíti a Váradi Regestrum egyik lakosával kapcsolatban, „kinek kezét Váradon a tüzes vas megégette”. Oklevelekben 1249-ben Wkan, 1458-ban pedig Okan néven említik.[7]

1249-ben Pál országbíró és zalai főispán volt birtokosa. Okánynak már 1332-34-ben szervezett egyháza volt. A 15. században az Okányi és henczidai Bacsó családé volt. 1507-ben Werbőczy István országbíró és Torday Miklós kapták fele-fele részben királyi adományként. Később valamennyi ideig a bethlenfalvi Thurzók is birtokolták.

Okány a török korban sem vált teljesen lakatlanná. Lakosai már a XVI. században felvették a reformációt. 1572-ben a Bajoni család kapott királyi adománylevelet az egész falura. A Rákóczi szabadságharc után Okány kincstári birtok lett. III. Károly a Szlávy családnak adományozta Okányt. A település később az Uray, Noszlopy és a Gorove családok kezébe került.[8]

A 20. század elején a Schwartz (más helyesírással: Schwarcz) család birtoka volt, szép úrilakkal, melyet még a Szlávyak építtettek.

Az okányi Schwartz család földjei Okány és Vésztő térségében terültek el. A család alapítója, Schwartz Ábrahám előbb szatócsboltot nyitott, majd földbérlettel foglalkozott. Gyerekei földeket is vásároltak, a századfordulóra ők lettek Okány legnagyobb birtokosai, mintagazdaságuknak hamar híre ment. Két kastélyt építettek a község határában, a település központjában pedig egy nyári kúriát. Az 1910-es években az okányi lakosság 25%-a a Schwartz-majorokban élt.[9]

Petőfi Sándor több alkalommal is átutazott a falun. Kiss József költő huzamosabb időt töltött a településen vándortanítóként.[10]

A községnek az 1870-es évektől volt helybenlakó orvosa. Gyógyszertára 1894-ben nyílt meg Patika néven Daróczi József vezetésével. Az Olvasó Egylet 1889-ben, a Polgári Kör 1892-ben, a Függetlenségi Olvasókör 1905-ben alakult. A Népkör 1907-ben kezdte meg működését. A község Népkönyvtárát 1952-ben szervezték újjá. A település anyakönyvi hivatalát 1895-ben állították fel. A község óvodája 1896-97-ben kezdte meg működését. 1901-ben a Posta után a Községházára kötötték be a telefont. 1909-ben az új bővizű artézi kúthoz közfürdő és fürdőmedence építését rendelték el. A község első világháborús hősi emlékművét 1923-ban avatták fel.[11]

1925. december 23-án éjjel nagy árvíz pusztította a községet és határát. Sok ház rombadőlt és a templom is megrongálódott. A jelenlegi iskola földszinti része 1937-ben épült fel váltókölcsönből és államsegélyből. A község Tűzoltó Egyesülete 1935-ben alakult.[12]

Okányhoz tartoztak Nyárfás, Romogy, Halmágy, Uruk, Pálos, Körösös, Varjas, Ebüllő, Tóhegy, Balázs és Csókás puszták is.

A községen kívüli dombon - a helyi hagyomány szerint - valamikor a szkíta király, Attila tiszteletére a települést őrző Oge-Kán egyistenhitű, kör alakú kolostort építtetett, aminek romjaira telepedett a későbbi keresztény kápolna.

A település külterületén lévő vízügyi gátőrháznál (a Hosszúfoki-csatorna, az egykori postakocsi út mellett található Balog vízügyi őrház udvarán található) élő több mint 200 éves öreg (ún. Sissy fa) kocsányos tölgy (Quercus robur), melynek árnyékában Erzsébet királyné férjével Ferenc József császárral - Gyula városából jövet és Nagyvárad városába menet - pihentek meg 1857. május 27-én.[13] 1989-ben védetté nyilvánították.

Okány a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott. 1922-ben a Cséffa-Nagyszalontai járás székhelye lett. 1950-ig Bihar vármegye része.[14]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78,5%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (21,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,6%, református 31,3%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 35,9% (28,4% nem nyilatkozott).[16]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Schwarcz-nagykastély, a 19. században épült, ma szociális otthon.[17]
  • Schwarcz-kiskastély, a 19. században épült, ma községi rendezvények alkalmankénti helyszíne, illetve önkormányzati szolgálati lakásokat alakítottak ki egy részéből. A helyi köznyelveben csak Internátusként ismert.
  • Nyárilak, a 20. sz. elején épült, ma vaskereskedés.
  • A református templom[18]
  • A településen átfolyó legdélibb Sebes-Körös holtág.
  • A település az őskortól lakott és sohasem halt ki. Honfoglaló magyar és addig ott élt szkíták régi falujának ásatási helye a tsz-hez vezető úton, a régi zsidótemető mögött.
  • A partiumi határárok a vésztői úton
  • Zsidótemető és holokauszt-emlékmű[19] (1988), Határ utca
  • Sissy fa: a Hosszúfoki-csatorna, az egykori postakocsi út mellett található Balog vízügyi őrház udvarán található

Híres szülötteiSzerkesztés

SportéleteSzerkesztés

A település sportéletében jelentős szerepet játszik az Okány Községi Sportkör. Jelenleg működő szakosztálya a labdarúgóké, a csapat a Békés megyei II. osztály Északi csoportjában szerepel, klubszíneik a kék-fehér. 1931-ben alapították a csapatot, majd a második világháborút követően, 1948-ban újraalakult a sportkör, immár egy saját sportpályával is kiegészülve. A csapat többszörös bajnok a megyei III. vonalban. 1978-ban, 1998-ban, 2005-ben és 2010-ben is megnyerte a legalsóbb ligát,[20] amik után rendszeresen csak rövid ideig tudott egy szinttel feljebb megkapaszkodni. A csapat legutolsó nagyobb sikere a 2013-2014-es szezonban elért megye III-as bajnoki második hely, ezt követően jutottak fel a megyei másodosztályba és a mai napig is ott játszanak. Az elmúlt években a logikusan és előrelátóan gondolkodó vezetőségnek köszönhetően egyre nagyobb célokat tűznek ki célul. 2018 tavaszán a csapat már dobogós helyen áll a megyei második vonalban és utánpótlásában is egyre több tehetséges helyi fiatal bontogatja szárnyait az egyesületben. Az egyesület igen aktív a közösségi médiában. Facebook oldalukat megyei szinten kimagasló létszámban több, mint ezren követik. A csapat Facebook oldal itt érhető el: www.facebook.com/okanyksk

TestvértelepüléseSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Okány települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. "...a magyarok nyelvemlékeiből is az derül ki, hogy nálok két különböző vallás honosult meg, tudniillik egyik a természeti vallás vagyis Okan imádása, a ki legfőbb, legbölcsebb, mindentudó lény, a világegyetem teremtője volt; ennek imádása az egyes természeti tárgyak és tünemények védőszellemeinek tiszteletével kapcsolódott össze. E védőszellemek, úgy látszik, közbenjárókként működnek Okannál és, ha szabad e hasonlattal élnem, a katholikus keresztyénség szentjeivel egyjelentőségűek." - Vámbéry Ármin - A magyarok keletkezése és gyarapodása, 78. oldal, 1895
  5. "...Ezt az Ős-Istenséget magyar elődeink Ok-nak is nevezték, amely ok megszemélyesítése Okkán vagy Okkún néven is neveztetett, amely név értelme ok-lény, ok-ember, ok-király volt, mivel ősnyelvünkben a kán vagy kún szó, különösen kún őstörzseink nyelvében, ember, lény és király értelemmel is bírt..." - Magyar Adorján - A lelkiismeret aranytükre, 12. oldal, 1937
  6. Szemesnek áll a világ! (magyar nyelven). Nyelv és Tudomány, 2014. november 27. (Hozzáférés: 2019. október 8.)
  7. Okány - BékésWiki. bekeswiki.bmk.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
  8. Okány - BékésWiki. bekeswiki.bmk.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
  9. Veszteségeink - Bárkaonline. www.barkaonline.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
  10. Kezdőlap - BékésWiki. bekeswiki.bmk.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
  11. Kezdőlap - BékésWiki. bekeswiki.bmk.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
  12. Okány - BékésWiki. bekeswiki.bmk.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
  13. Körösvidék (magyar nyelven). www.facebook.com. (Hozzáférés: 2019. október 1.)
  14. Okány - BékésWiki. bekeswiki.bmk.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
  15. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  16. Okány Helységnévtár
  17. Szlávy-Schwarcz kastély - Okány - KASTELYOK.COM. www.kastelyok.com. (Hozzáférés: 2019. szeptember 25.)
  18. Parókia Portál. honlap.parokia.hu. (Hozzáférés: 2019. október 1.)
  19. Okány (hu-HU nyelven). Izraelita Temetők, 2015. március 4. (Hozzáférés: 2019. október 1.)
  20. Magyarfutball.hu: Okány, Okány KSK (bajnoki múlt) • csapatok • Magyarfutball.hu (magyar nyelven). www.magyarfutball.hu. (Hozzáférés: 2018. március 12.)
  21. (2018. november 13.) „Nagybacon” (hu nyelven). Wikipédia.  

Kapcsoló irodalomSzerkesztés

  • Erőss Zoltán: Magyar irodalmi helynevek A-tól Z-ig. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1985.
  • Házi Albert: Okány krónikája. Községi Tanács, Okány. Okány, 1984.
  • Házi Albert: Okányi tájszótár. Budapest,1996.
  • Házi Albert: Lápoldal és lakói története. Képviselő-testület, Okány, 2001.
  • Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I-II. Budapest, 1978.
  • Szűcs Sándor: A régi Sárrét világa. Budapest, 1941.