Vokány

Vokány (németül: Wakan) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Vokány
Szentháromság templom a Kossuth utcában
Vokány címere Vokány zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Siklósi
Jogállás	község
Polgármester	Mester Mihályné (független)
Irányítószám	7768
Körzethívószám	72
Népesség
Teljes népesség	857 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	49,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	17,09 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vokány Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 54′ 36″, k. h. 18° 20′ 11″45.90993, 18.33644
Vokány Pozíció Baranya vármegye térképén
Vokány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vokány témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Siklóstól kissé északkeletre fekszik, a Villányi-hegység északi lejtője alatt. A szomszédos települések: észak felől Kisherend, északkelet felől Újpetre, délkelet felől Palkonya, dél felől Nagytótfalu, délnyugat felől Siklós (Máriagyűd), nyugat felől Kistótfalu, északnyugat felől pedig Áta és Szőkéd.

Megközelítése

Közúton Pécs és Siklós felől egyaránt az 5711-es úton  közelíthető meg. Kistótfaluval az 57 114-es számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Pécs–Villány–Magyarbóly-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Vokány megállóhely, a belterület déli szélén; busszal a Siklósra közlekedő járatok révén érhető el.

Története

Vokány helyén már az Árpád-korban a Trinitás bencés apátság állt, melyet az oklevelek már 1183-ban említettek, s az apátsághoz a 14. században már Szenttrinitás falu is kapcsolódott. A török időkben az apátság szerzetesei a török elől a közeli Siklósra menekültek, s onnan többé az apátságba nem tértek vissza. Az apátság helyén később új falu létesült, a 18. században. Lakosai először szerbek voltak, akiknek helyére később német nemzetiségű telepesek érkeztek. A lakosság jellemző foglalkozása a szőlőművelés.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Konstanczer Antal (független)
• 1994–1998: Éva László (független)
• 1998–2002: Éva László (független)
• 2002–2006: Éva László (független)
• 2006–2010: Mester Mihályné (független)
• 2010–2014: Mester Mihályné (független)
• 2014–2019: Mester Mihályné (független)
• 2019-től: Mester Mihályné (független)

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 6,6% cigánynak, 0,7% horvátnak, 12,3% németnek, 0,4% szerbnek mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, református 16,6%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 12,3% (13,6% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

• Keresztúri kolostor - A Vokánytól Siklós felé vezető műút éles kanyarja fölött állt egykor a Keresztúri (Kereszt úr) szerzetesház, az innen a „Kereszt úr dűlőn” át vitt az út egykori keresztúri kolostorhoz, melynek helyét ma erdő borítja.

Érdekességek

A település nevét a helyi lakosok feltehetőleg a magyar rövid o ejtésénél hosszabb ó hanggal ejtik, mert több forrásban Vókány alakban jelenik meg a falunév. Így említi például a Katolikus lexikon [1], a Sulinet.hu örökségtára [2], Vókány SC néven szerepel a község sportklubja a Magyar Labdarúgó Szövetség adatbázisában [3], és ezt a nevet használja Bayer Zsolt is egy novellája címében (Vókánytól Solymárig - ádvent idején, [4]).