Bihar vármegye

megszűnt magyarországi közigazgatási egység (–1950)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 10. 1 változtatás vár ellenőrzésre.

Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig. A vármegye trianoni békeszerződés előtti területének keleti 3/4 része ma Románia, míg nyugati 1/4 része Magyarország része. Székhelye Nagyvárad volt, egy időben Belényes de jelentős város volt Berettyóújfalu is.

Bihar vármegye (11. század1950)
Bihar vármegye címere
Bihar vármegye címere

OrszágMagyar Királyság
KözpontNagyvárad
Főbb településekNagyvárad
Belényes
Népesség
Népességismeretlen
Nemzetiségek54,93% magyarok
42,57% románok
1,15% szlovákok
0,65% németek
Földrajzi adatok
Terület10 657 km²
Térkép
Bihar vármegye térképe
Bihar vármegye térképe
Bihar vármegye domborzati térképe
Bihar vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Bihar vármegye témájú médiaállományokat.

A népnyelv gyakran Biharországnak nevezte a területet.

Bihar vármegye volt Magyarország harmadik legnagyobb területű vármegyéje. A vármegye délkeleti részét az Erdélyi-szigethegység, míg északnyugati részét az Alföld foglalta el. Fontosabb folyóvizei a Körösök és a Berettyó. Mérete alapján Biharországnak is szokták nevezni.

Északról Hajdú, Szabolcs és Szatmár vármegyék, keletről Szilágy, Kolozs és Torda-Aranyos vármegyék, délről Arad, nyugatról pedig Békés, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék határolták. Az egykori vármegye délkeleti részén van a Nagy-Bihar csúcs (1849 m), mely a Bihari-hegység legmagasabb pontja. A körülbelül 3000 éves Szkerisórai-jégbarlang Románia legnagyobb jeges barlangja, melyet valószínűleg 1847-ben fedeztek fel. A barlang 200 m-es épített úton bejárható. Az 580 m tengerszint feletti magasságban kanyargó Király-hágó századokig Bihar és Kolozs vármegye, 1570-1699 között pedig Erdély és a Partium, illetve 1699-1867 között Erdély és Magyarország határa volt.

Történelem

szerkesztés
 
Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye Magyarország első katonai felmérése térképének részletén, 1782-85

Anonymus szerint Árpád vezér idejében a Tisza, Maros, Szamos és Igfon erdeje közti terület a bihari vezér, Ménmarót birtoka volt. Árpád trónörököse, Zolta került később a Bihari Dukátus élére. Központja Biharvár volt, mely Nagyváradtól 14 km-re északra található. A Bihari Dukátust – valamint a Nyitra és Somogyi Dukátust – Könyves Kálmán szüntette meg 1110 körül.

Bihar vármegye a legelőször alapított vármegyék közé tartozott, I. István alapította Bihar székhellyel, a tatárjárás utáni székhelye Várad, a középkorban a Sebes-Körös forrásvidéke, a Kalotaszeg is hozzátartozott. Az ország három részre szakadásának idején megszakításokkal a Partium része, 1660 és 1692 között Váraddal együtt a megye nagy része török hódoltság alá került. 1849 és 1860 között Debrecen, ill. Nagyvárad székhellyel Észak- és Dél-Biharra osztották, ezt Hajdú vármegye 1876-os alapítása módosította.

 
Csonka Bihar vármegye

1914-ben 10657 km², ebből 1920-ban 7874 km² Románia része lett, a magyarországi Bihar vármegye székhelye 1950-ig (1940-44-es időszak kivételével) Berettyóújfalu, Észak-Erdély visszacsatolásával ismét Nagyvárad. A visszacsatolás utáni magyar vármegye területe 6511 km². A visszacsatolás idején a romániai Bihar megye székhelye Belényes.

A nyugati, Magyarországnak hagyott rész az 1950-es megyerendezés során egyesült a korábbi Hajdú vármegyével, így létrejött a mai Hajdú-Bihar megye.

  • A lakosság száma 1857-ben[1] 514 970 volt. Közülük 309 925 magyar (60,18%), 756 német (0,15%),1 254 szlovák (0,24%), 203 035 román (39,43%) anyanyelvű volt.
  • A lakosság száma 1880-ban 446 777 volt. Közülük 233 135 magyar (52,18%), 4 305 német (0,96%), 4 554 szlovák (1,02%), 186 264 román (41,69%), 466 rutén (0,1%), 62 szerb és horvát (0,01%), 2095 (0,47%) egyéb anyanyelvű volt.


A vármegye összlakossága 1891-ben 516 704 személy volt, ebből:

A vármegye összlakossága 1910-ben 646 301 személy volt, ebből:

Közigazgatás

szerkesztés

A vármegye 1913-ban tizenhét járásra volt felosztva:

 
Bihar vármegye

A vármegye területén feküdt ezenkívül, de nem volt része annak Nagyvárad törvényhatósági jogú város.

(Forrása: Pásti Judit: Bihar vármegye főispánjai. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. Debrecen, 1979. 163–167. o.)

Név Időszak
István comes 1067 körül
Saul 1102-1113
István (országbíró is) 1113
Bökény (országbíró is) 1135-1136
Achus 1137-1138
Faus nádor 1138
István 1141
Ezsau 1183-1186
Both 1189-1193
Péter 1197
Miklós 1199
Mika (országbíró is) 1198-1202
Benedek nádor 1202-1203
Girko 1205-1206
Mog (nádor is) 1206-1207
Miklós (másodszor) 1207-1209
Marcellus 1208
Zsámbéki Smaragd 1208
Mihály 1209
Fiad 1209
Bánk 1209-1212
Mika 1212-1216
Nimcha (erdélyi vajda is) 1217
Mika 1218-1221
Illés 1222
Gyula 1222
Pózsa 1223
Micha 1223
Tivadar 1224
Miklós 1228-1229
Moys nádor 1229-1230
István (főpohárnokmester is) 1233-1235
Dénes 1236
Lőrincz 1236-1238
Domonkos (tárnokmester is) 1240
Bacs 1241-1242
Dénes nádor 1246
Mike (nádor és temesi ispán is) 1247
István nádor (temesi ispán is) 1247
Moys (somogyi ispán is) 1264
Telegdi Demeter 1272
Pál (szatmári és krasznai ispán is) 1290-1301
Beke 1302
Mosonyi Dénes 1310
Debreczeni Dózsa (szabolcsi ispán is) 1317-1318
Futtaki Dénes 1319-1321
Csuka 1327
Hannusfalvi Donk Demeter tárnokmester 1332-1333
Balázs 1338
Szécsényi Farkas Tamás 1343
Báthori János 1343
Kont Miklós 1356-1367
Oppelni László 1367-1372
Gergely 1375
Toldi György 1380-1382
Telegdi Miklós 1383
Podvinay Miklós 1386
Csáky Miklós 1396-1397
Csáky László (közép-szolnoki ispán is) 1426
Székely János 1438
Csáky Ferenc 1441-1461
Nitzki Benedek (közben) 1458
Nagymihályi András 1463
Vitéz János váradi püspök (örökös főispán) 1464
Beckenschläger János püspök (örökös főispán) 1465-1467
Miklós püspök (örökös főispán) 1470
Egervári László, váradi várnagy 1474
Filipecz János püspök (örökös főispán) 1474-1488
Kinizsi Pál 1489-1493
Somi Jósa 1494
Farkas Bálint püspök (örökös főispán) 1495
Kálmáncshi György püspök (örökös főispán) 1495-1501
Szathmári György püspök (örökös főispán) 1502
Thurzó Zsigmond püspök (örökös főispán) 1506
Pöstyényi Gergely helytartó 1513
Perényi Ferenc püspök (örökös főispán) 1514-1526
Czibak Imre püspök 1526-1550
Both Péter váradi kapitány 1550
Fráter György püspök 1550-1551
Varkocs Tamás I. 1552-1553
Zaberdjei Mátyás püspök 1553-1556
Ghymesi Forgách Ferenc 1556
Kendi Antal 1557
Varkocs Tamás II. 1557
Somlyai Bátori István váradi kapitány 1562-1566
Hagymási Kristóf 1566
Báthori Kristóf 1571-1577
Ghiczy János 1577-1580
Sibrik György 1580
Ghiczy János 1581
Bánffy Dénes 1581
Veres Gáspár 1581
Sibrik György 1582-1585
Bánffy Dénes 1585-1586
Pekry Gábor 1587-1589
Báthory István 1589
Bánffy Dénes 1590-1592
Bocskai István 1592-1598
Nyáry Pál bíró, váradi kapitány 1598
Bánffy Dénes 1599
Nyáry Pál bíró, váradi kapitány 1599-1601
Bánffy Dénes 1606
Rhédey Ferenc (máramarosi főispán is) 1607-1621
Bethlen István váradi kapitány 1621-1633
II. Rákóczi György váradi kapitány 1633
Ruszkai Korniss Zsigmond aranysarkantyús vitéz 1636-1643
Teleki János 1651
Gyulay Ferenc váradi kapitány 1653-1659
Ebeni István váradi kapitány 1659
Haller Gábor 1659-1660
Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem 1660
nincs főispán 1660-1668
Benkovics Ágoston püspök (örökös főispán) 1688-1702
Csáky Imre gróf bíbornok 1703-1732
Luzsénszki István báró püspök 1733. július - 1735
Okolicsányi János püspök 1735. június - 1738
Csáky Miklós gróf püspök 1738-1758
Forgách Pál püspök 1758. március - 1760
Patachich Ádám püspök 1760. május - 1776
Andrássy István gróf helytartó 1777. április
Brunswick Antal gróf 1779. május - 1780
Korniss Mihály gróf 1781
Ürményi József 1782. június - 1785
Teleki Samu gróf helytartó és kerületi főnök 1785. június - 1787
Haller József gróf 1787. március - 1790
Brunswick József helytartó 1790. december
Teleki Samu gróf II. 1791. július - 1822
Rhédey Lajos főispáni-adminisztrátor 1822-1824
Zichy Ferenc gróf helytartó 1825
Lónyay János helytartó 1836
Tisza Lajos helytartó 1836-1848
Beőthy Ödön 1848
Uray Bálint cs. kir. biztos 1849
Jósa Péter cs. kir. biztos 1849
Reviczky Menyhért (Észak-Bihar) és
Ravazdy István (Dél-Bihar) megyefőnökök
1860-ig
Várady Szabó János Észak-Bihar főnöke 1860
Gerzon N. (Dél-Bihar) és
Hoffbauer Sándor (Dél-Bihar)
1860
Haller Sándor gróf főispán 1860
Petrák János cs. kir. biztos 1861-1862
Hajdú János helytartó 1862-1865
Szlávy József főispán 1865-1867
Tisza Lajos 1867-1871
Dőry József báró 1871-1892
Beőthy László 1893-1905
Glacz Antal főispán 1906. április - 1909. szeptember
dr. Miskolczy Ferenc főispán 1910. március - 1917. június
Malatinszky Lajos főispán 1917. július - 1918. szeptember
dr. Szilágyi Lajos főispán 1918. szeptember - 1920. április
dr. Kovács Nagy Sándor főispán 1920. szeptember - 1921. december
Balásházy István főispán 1922. március - 1922. június
dr. Miskolczy Lajos főispán 1922. november - 1923. március
Almásy Sándor főispán 1923. március - 1927. július
báró Feilitzsch Bertold kamarás 1927. július - 1930. március
báró Vay László főispán 1930. március - 1933. szeptember
dr. Szilágyi Lajos főispán 1933. szeptember - 1937. november
Barcsay Ákos főispán 1937. november - 1938. március
dr. Vajai Károly főispán 1938. március
Barcsay Ákos főispán 1938. április
dr. Molnár Imre főispán 1939-1940
dr. Ciffra Kálmán főispán 1941-1944
Bartsch Sándor főispán 1944. november
dr. Zöld Sándor főispán 1944. november - 1944. december
Erdélyi Károly főispán 1945. január - 1945. október
Kiss János főispán 1945. október - 1946. december
Bakó Sándor főispán 1946. december - 1947. július
Barcsa Gyula főispán 1947. október - 1947. november
Futó József főispán 1947. november - 1948. november
Demjén Miklós főispán 1948. december - 1949. június
dr. Hazai László főispán 1949. augusztus - 1950. március
  • Hajdú-Moharos József: Partium, Nagyvárad 1997
  • A Pallas nagy lexikona
  • Magyar katolikus lexikon
  • Erdély útikönyv, JEL-KÉP Bt.

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Bihar vármegye témájú médiaállományokat.

Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.