Wikipédia

Ruszinok

keleti szláv nyelvet beszélő etnikai csoport (a történelmi megnevezéshez l. Q690869)
(Rutének szócikkből átirányítva)
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 30.
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Ennek a szócikknek a tényszerűsége kétséges.
További részleteket a cikk vitalapján találhatsz. Ha nincs indoklás a vitalapon, bátran távolítsd el ezt a sablont!

A ruszinok (másként rutének, rusznyákok, rusznákok, kárpát-oroszok, kárpát-ukránok) ruszin nyelvű keleti szláv nép Kelet- és Közép-Európában.

Ruszinok
Ruszinok lakta területek a Kárpátokban
Ruszinok lakta területek a Kárpátokban
Teljes lélekszám
70 000
Lélekszám régiónként
RégióFő
 Szlovákia33 482[1]
 Szerbia15 626[2]
 Ukrajna10 100[3]
 USA8934[4]
 Románia7000[forrás?]
 Magyarország3882[5]
 Horvátország2337[6]
 Lengyelország638[7]
Nyelvek
ruszin
Vallások
Túlnyomórészt görögkatolikus
Rokon népcsoportok
ukránok és más szláv népcsoportok
A Wikimédia Commons tartalmaz Ruszinok témájú médiaállományokat.

Történetük

szerkesztés
 
Duchnovits Sándor szobra Munkácson

A ruszinok az évszázadok folyamán mindig is a rusz népnévvel jelölték magukat, de saját nemzeti tudatuk csak a 19. század második felében alakult ki. Duchnovits Sándor eperjesi ruszin görögkatolikus lelkész megírta a ruszin himnuszt, és arra buzdította a Kárpátok vidékén élő görögkatolikus ruszinokat, hogy legyenek önálló nép. Ez a ruszin nemzeti ébredés a történelmi Magyarországon történt, a felvidéki szláv lakosság szlovák nemzetté formálódásával és a Habsburg uralom alatt álló Galícia kisorosz és kozák lakosságának ukrán néppé válásával egy időben. Ekkor a magyarországi ruszinoknál még nem terjedt el az ukranizmus. Tehát a mai ruszinok, a mai oroszok és a mai ukránok nemzeti öntudata nem azonos, mert a hajdani keleti szláv Ruszból más-más területen és úton alakultak ki. A ruszin népnek soha nem volt vezetői rétege, hanem többségük alacsony osztályba tartozó jobbágy, zsellér és pásztor volt. Emiatt nehéz volt összefogni az egész kárpáti ruszin népet. A Sztálin által kiegészített nagy-orosz ideológia értelmében (melyet ma már hitelt érdemlően nem lehet alátámasztani) Kárpátalja is az ún. „ősi” orosz földek részét képezik. Moszkva magát hosszú időn át a Kijevi Nagyfejedelemség utódjának tekintette, amelyet orosz államként festettek le. Ebbe az ideológiába utólag kapcsolták csak be Kárpátalját, amely sosem tartozott a kijevi államhoz és a ruszinokat ukránokká fokozták le. A 19-20. század közötti orosz és ukrán nacionalisták, majd a kommunisták a ruszinokra is igyekeztek kiterjeszteni a befolyásukat. 1945-ben a szovjetek elfoglalták Kárpátalját és Ukrajnához csatolták, majd hozzáláttak a ruszin öntudat megsemmisítéséhez: értelmiségieket végeztek ki, irodalmi műveket pusztítottak el, s arra kényszerítették az embereket, hogy hagyják el kultúrájukat és ne beszéljenek ruszinul. Teljes mértékben azonban máig sem sikerült beolvasztani őket. A görögkatolikus vallás hagyományait és sajátos népi kultúrájukat sokan erősen őrizték, és így mindmáig sikeresen megmaradt a ruszin nemzeti öntudat is.

A ruszinok eredetüket tekintve mind a Kárpátokhoz kötődnek: vagy még most is a Kárpátok lejtőin élnek (Kárpátalján, Kelet-Szlovákiában, Délkelet-Lengyelországban), vagy pedig onnan vándoroltak el a 18. században a Délvidékre (bácskai, illetve szerémségi ruszinok), illetve onnan vándoroltak tovább a 19. században tömegesen az Egyesült Államokba és Kanadába.

Néprajz

szerkesztés
 
Ruszin néprajzi csoportok Kárpátalján

A ruszin törzseket a földrajzi elhelyezkedés szerint etnográfiailag két fő csoportba sorolhatjuk. Az Alföld közelében, a síkföldön és a Kárpátok alacsony nyúlványain vannak a völgy-, illetve síklakók (dolisnyánok), míg a Kárpátok gerince közelében, a hegyvidéken, a hegylakók (verhovinaiak).

  1. dolisnyánok
  2. verhovinaiak

Veszélyeztetett nép

szerkesztés

Az önálló ruszin nép létrejötte feszültségekkel teli. Az évszázadokon át létező paraszti kultúra a modern korban az ukrán és egyéb nacionalizmusok hatása alatt nem tudta a nemzetté válás útját járni. 20. század eleji magyarországi helyzetük megismerhető Bartha Miklós 1901-ben írt munkájából (Kazárföldön). Önálló állam hiányában, iskolák és egyéb intézmények nélkül csak lassan jött létre a nép öntudatos értelmiségi rétege. A modern ruszin kultúra létrejötte – mint a legtöbb nemzet esetében – a hagyományos életformától való elszakadást és új kultúrahordozó társadalmi formák létrejöttét igényli, amelyben az értelmiség szerepe meghatározó.

A több országban szétszórt, mindenütt kisebbségi nemzetiségnek a korábban lezajlott szomszéd (elsősorban ukrán) nacionalizmussal is szembe kell néznie. Az ukrán nacionalisták szerint a ruszinok ukránok, nyelvük sem önálló, hanem az ukrán nyelv egyik dialektusa. Ezért – érdekes módon – a legerősebb ruszin identitással rendelkező személyek Ukrajnán kívül élnek. Mindenütt erősen fenyegeti őket az asszimiláció.

A ruszinok 1991 óta küzdenek külön nemzetiségként való elismerésükért, sokan autonómiát is akarnak maguknak Kárpátalján, amit Kijev csak halogat, vagy egyszerűen nem hajlandó megtenni. 2008 őszén, amikor még mindig kaotikus állapotok voltak Ukrajnában a narancsos forradalom a II. Európai Ruszin Kongresszus elfogadta azt a határozatot, amely követeli Kijevtől az autonómiát, ellenkező esetben a ruszinok kikiáltják Kárpátalja függetlenségét.[8] A kérelmet a területi tanácsa elutasította, mondván nem az ő hatáskörük ez.[9] Sokan egyszerűen nem vették komolyan a követelést és a fenyegetéseket, valamint a szomszédos országok, így Magyarország sem tanúsított bármilyen reakciót a kérdésben. Mások megrettentek, mert Moszkva kijelentette, hogy nem közömbös számára a kérdés, sőt fel akarja karolni a ruszinok ügyét. Ezért nem kevesen orosz politikai cselvetésnek találják a ruszin függetlenség elképzelését. Többen nem látják időszerűnek még ezt, s alaposabb körültekintést és munkálatokat kell véleményük szerint tenni ez ügyben. Lehetséges, hogy javulna a kárpátaljai magyarok helyzete egy ruszin államban, de nagy a valószínűsége annak, hogy inkább a ruszin nacionalizmusnak lennének kitéve a magyarok, mivel igen nagyszámú kisebbséget alkotnak Kárpátalján.[10] A narancsos forradalom bukása után az elnöki széket újból elfoglaló Viktor Janukovics kormánya végül 2010 nyarán döntést hozott, amelyben elutasítja, hogy a kárpátaljai ruszinoknak bárminemű autonómiát, vagy akár külön nemzetiségként való elismerést adjon.[11] De a ruszin vezetők nem adták fel. Azonban 2011 elején olyasmi hangzott el, miszerint Dimitro Szidor tiszteletes fenyegető hangon követelte Kijevtől, hogy legalább minimális jogokat biztosítson a ruszinoknak (önálló nemzeti kisebbségként való elismerésüket), amennyiben ha még erre sem hajlandó Ukrajna, a ruszinok felkelést készek indítani.[12] A felkeléssel való fenyegetés viszont aligha lehet valós, mert ezt Szidor és más ruszin vezetők határozottan cáfolták és az ukrán belbiztonsági erők provokáció-kísérletének tartják, hogy ők találták ki a felkelésről szóló kijelentést, hogy a ruszin mozgalmat szeparatizmussal lehessen gyanúsítani.[13]

Ukrán nacionalisták nem egy esetben élnek olyan vádakkal a szomszédos országok ellen, ahol elismerik a ruszinokat mint nemzetiséget, hogy ezáltal próbálják megkérdőjelezni Ukrajna jogát Kárpátaljára és a ruszin szeparatizmust támogatják.

Ukrajnában sokkal több ruszin él, de nem vállalhatják fel. Népszámláláskor, ukránnak vagy orosznak esetleg egyéb szláv nemzetiségűnek vallhatják magukat.

Szlovákiában, noha a harmadik legnagyobb kisebbség, nyelvi jogaik folyamatosan sérülnek.[14]

Híres ruszinok

szerkesztés
 
Ruszin zászló

Lásd még: Kategória:Rutének

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
 
A világ ruszinjainak címere

Jegyzetek

szerkesztés
  • Martin Furmanik - Juraj Pavlis - Mária Staňová Michalková - Miroslav Števík 2020: Dejiny Rusínov na Spiši. Spišská Nová Ves.
  1. ↑ Permanently resident population by nationality and by regions and districts Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Population and Housing Census 2011, Statistical Office of the Slovak Republic
  2. ↑ Zoran Jančić, ed (December 24 2002). 3. Population by national or ethnic groups by Census 2002, by municipalities Archiválva 2020. május 9-i dátummal a Wayback Machine-ben. Issue LII, No. 295, Final Results of the Census 2002 (Communication ed.). Belgrade: Republic Statistical Office of Serbia. pp. 6–7. YU ISSN 0353-9555 SRB 295 SN31 241202.
  3. ↑ Про кількість та склад населення Закарпатської області за підсумками Всеукраїнського перепису населення 2001 року.. [2009. április 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 22.)
  4. ↑ Total ancestry categories tallied for people with one or more ancestry categories reported, 2010 American Community Survey, 1-Year Estimates". United States Census Bureau.
  5. ↑ A 2011-es népszámlálás adatai nemzetiség és anyanyelv szerint Központi Statisztikai Hivatal
  6. ↑ Permanently resident population by nationality and by regions and districts - Population and Housing Census 2001, Statistical Office of the Croatia
  7. ↑ Ludność. Stan i struktura demograficzno społeczna" [State and structure of the social demographics of the population
  8. ↑ Vicc vagy orosz trükk lehet a ruszin ország Kárpátalján (origo.hu)
  9. ↑ Nem enged a ruszin autonómia-követelésnek a Kárpátalja megyei tanács (karpatinfo.net)[halott link]
  10. ↑ Balla D. Károly: Ruszin állam Kárpátalján?. [2011. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 20.)
  11. ↑ Nem lesz ruszin autonómia (fn.hu)
  12. ↑ Fegyveres felkeléssel fenyegetőznek a ruszinok (nyest.hu)
  13. ↑ Fegyveres felkelésre készülnek a kárpátaljai a ruszinok? (erdon.ro). [2011. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 14.)
  14. ↑ Ruszin nyelvi jogokat kér számon Szlovákiától az Európa Tanács – Bumm.sk, 2013. december 30.

Külső hivatkozások

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ruszinok&oldid=27555350”