Ruszin nyelv

keleti szláv nyelv

A ruszin nyelv (ruszinul: русиньска бесїда/русиньскый язык, oroszul: русинский язык) az ukrán nyelvhez közel álló keleti szláv nyelv. Az íráshoz cirill betűket használ.[1] Hivatalos nyelvként csupán a Vajdaságban használják[2] (ruszinul бачваньски руски язик [bacsvanszkij ruszkij jazik]), ott valójában ennek a vajdasági, bácsi, vagy pannon ruszin nyelv nevű változata hivatalos (vajdasági ruszin nyelv), amelynek külön irodalmi normája van, s az elemzők többsége szerint külön nyelvi normának tekinthető. Kárpátalján is létezik e nyelv, de az ukránok nem ismerik el önálló nyelvként, és a ruszinokat önálló népcsoportnak.[2]

Ruszin
русиньска бесїда, русиньскый язык
BeszélikSzerbia (Vajdaság), Ukrajna, Szlovákia
Terület Közép-Európa
Beszélők száma~ 60 000 fő
NyelvcsaládIndoeurópai nyelvcsalád
   Balti-szláv nyelvek
    Szláv nyelvek
     Keleti csoport
      Ruszin nyelv
Írásrendszer Cirill írás
Hivatalos állapot
Hivatalos Szerbia (Vajdaság)
Nyelvkódok
ISO 639-3rue

Földrajzi elterjedés szerkesztés

A ruszin nyelv csak a Vajdaságban elismert hivatalos nyelv, ahol kb. 60 000-en beszélik.[2] Ezen kívül beszélik még kisebb közösségek Romániában, Horvátországban, Csehországban, Magyarországon, Szerbiában és Szlovákiában.[1]

A ruszin nyelv Magyarországon szerkesztés

Magyarországon kb. 20 000-en vallják magukat ruszinnak, de csak töredékük beszéli a nyelvet.[2] A ruszinok többsége két faluban, Komlóskán és Múcsonyban él;[3] Magyarországon egyedül ezeken a településeken tekinthető élő nyelvnek a ruszin nyelv.[4] A nyelv nem egységes, a Komlóskán beszélt nyelvjárás a kelet-szlovákiai csoporthoz tartozik, a múcsonyi nyelvjárás pedig inkább a bács–szerémi (bacsvano-szrimszki) ruszinok dialektusához hasonlít. Múcsonyban 1995-től tanítják a ruszin nyelvet az általános iskolában.[4][5]

A ruszin írásbeliség szerkesztés

A ruszinok irodalmi hagyománya egészen a 17. századig nyúlik vissza, amikor a kárpáti ruszinok ruszin nyelvű vagy egyházi szláv nyelven könyveket kezdtek megjelentetni. Ezek a könyvek többnyire vallásos jellegűek voltak. A protestáns vallások jelentős hatással voltak a nyelvre; a Bibliát is lefordították ruszinra. A 19. század elején a ruszin folyóírásos hivatali írásbeliség megjelent nyomtatott könyvekben és kiadványokban is. Az 1848-as szabadságharccal egy időben kezdődött meg Magyarországon a ruszin nyelv újjászületése; kulturális szervezetek alakultak és ruszin nyelvű versek jelentek meg. A 20. század egyik, a kulturális örökség megőrzését, terjesztését célul kitűző szervezete, a ruszinofilok véleménye ellentétben állt a korszakban leginkább uralkodó véleményekkel, amelyek szerint a ruszin nem önálló nyelv, csak elferdített nyelvjárás. A ruszinofilok saját irodalmi nyelv megteremtését tűzték ki célul. Szerintük a ruszinok nem tartoznak sem az oroszokhoz, sem az ukránokhoz. Az 1989-es fordulat óta több kísérlet történt egy szabványos ruszin irodalmi nyelv létrehozására. 1990–91-ben új kulturális szervezetek alakultak a ruszin kisebbségű országokban. A szervezetek célul tűzték ki, hogy önálló nemzetiségként elismertetik a ruszinságot és szabványosítsák a ruszin irodalmi nyelvet iskolai oktatás nyelveként és a sajtó, média, színház, rádió; valamint kulturális szervezetek és események számára.[6]

Nyelvművelés szerkesztés

Ruszin nyelvű újságok szerkesztés

  • Karpatska Rus'
  • Русинська бесіда
  • Народны новинкы
  • Podkarpatská Rus - Подкарпатська Русь
  • Amerikansky Russky Viestnik †
  • Lemko †
  • Руснаци у Швеце - Rusnaci u Svece

Érdekesség szerkesztés

A ruszin nyelvet Oroszország és Fehéroroszország kivételével minden szláv országban beszélik.

A ruszin nyelv jövője szerkesztés

Az UNESCO szerint Ukrajnában 15 nyelvet, nyelvjárást, többek között a ruszin nyelvet is a kihalás fenyegeti.[10]

Lásd még szerkesztés

Tekintsd meg a Wikipédia ruszin nyelvű változatát!

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b http://www.ethnologue.com/language/rue
  2. a b c d e http://www.nyest.hu/hirek/uj-ruszin-nyelvkonyv
  3. http://mucsony.gportal.hu/gindex.php?pg=25204968
  4. a b c Archivált másolat. [2013. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 25.)
  5. Archivált másolat. [2013. június 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 25.)
  6. http://doktori.btk.elte.hu/lingv/abonyiandreatimea/tezis.pdf
  7. http://www.e-nepujsag.ro/op/article/kincs%C3%BCnk-sz%C3%B3-58
  8. Archivált másolat. [2013. július 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 25.)
  9. http://www.lemko.org/pdf/giric.pdf
  10. Archivált másolat. [2022. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 25.)