Balugyánszky Mihály
Balugyánszky Mihály (Baludjanszky Mihály) (Felsőolsva, 1769. október 7. – Szentpétervár, 1847. április 3.) ruszin[3] jogász, államtanácsos, akadémiai tanár.
Balugyánszky Mihály | |
![]() | |
Született |
1769. szeptember 26.[1][2] Felsőolsva |
Elhunyt |
Szentpétervár[1] |
Állampolgársága | |
Gyermekei |
|
Foglalkozása |
|
Iskolái | Pesti Királyi Tudományegyetem (–1789, jogtudomány) |
Kitüntetései |
|
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Balugyánszky Mihály témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
CsaládjaSzerkesztés
Balugyánszky András görög-katolikus parókus és Dudinszky Mária fia. Neje Heher Antónia volt, akivel 1802. november 30-án kötött házasságot. Házasságukból tíz gyermekük született.
ÉleteSzerkesztés
Gimnáziumi tanulmányait Újhelyben a pálosok vezetése alatt végezte, a bölcseletet Kassán, a jogot a Bécsi Egyetemen hallgatta. A jogtudományokból pesti szigorlata után, 1789-ben a nagyváradi jogakadémiához a politikai tudományok és tiszti írásmód tanárává nevezték ki. Amikor az orosz tanügyi minisztérium megalapította 1803-ban a szentpétervári akadémiát, hiányoztak alkalmas tanárok, s e miatt külföldi szakférfiakat kerestek; így lett Balugyánszky az államgazdászat és pénzügyi tudományok tanárává Szentpétervárott. 1813-ban Marija Fjodorovna cárné Miklós és Mihály főhercegek tanítójává fogadta. 1810-ben a Szent Anna-rend kitüntetést kapta meg, 1811-ben pedig a Vladimir-rend lovagja lett. I. Miklós cár kabinetirodájának elnökévé s 1814-ben államtanácsossá nevezte ki. 1827-ben államtitkár lett, majd 1828-ban a Szent Anna-rend parancsoki rangját kapta meg. 1843-ban meghívást kapott az orosz főrendek házába.
MűveiSzerkesztés
- Izobrazenije različnych chazjajistvjenynych system (Különbféle gazdászati rendszerek előadása) – e művében államgazdászati orosz műkifejezéseket állapított meg.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Bałudjanski, Michael (BLKÖ)
- ↑ Nagy orosz enciklopédia (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia. (Hozzáférés: 2021. június 1.)
- ↑ Балугьянский in: Энциклопедический словарь Брокгауза и Ефрона/Brockhaus and Efron Encyclopedic Dictionary
ForrásokSzerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Emlékezzünk. Balugyánszky Mihály. Görög-katolikus Szemle, 1931. június 28., 2. old.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információkSzerkesztés
- Biografický Lexikón Slovenska. Red. Pavol Parenička. Martin, Slovenská Národná Knižnica Národný Biografický Ústav, 2002-.
- Finnugor életrajzi lexikon. Szerk. Domokos Péter. Bp., Tankönyvkiadó, 1990.
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Keresztyén Balázs: Magyar művelődési hagyományok kárpátaljai lexikona. Ungvár-Bp., Intermix, [1995].
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Malý Slovenský Biografický Slovník. Hlavný redaktor Vladimír Mináč. Martin, Matica slovenská, 1982.
- Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Bp., Panoráma, 1993.
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
- Hamza Gábor: Le développement du droit privé européen. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2005. 85-86. old.
- Hamza Gábor: Entstehung und Entwicklung der modernen Privatrechtsordnungen und die römischrechtliche Tradition. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2009. 525-527. old.
- Hamza Gábor: Emlékezés Balugyánszky Mihályra (1769-1847), a kiemelkedő jogtudósra ‒ adalék a magyar-orosz kapcsolatokhoz a jog területén. [1]