Felsőolsva
Felsőolsva (szlovákul: Vyšná Olšava) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Sztropkói járásában.
| Felsőolsva (Vyšná Olšava) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Sztropkói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1382 | ||
| Polgármester | Juraj Kasarda | ||
| Irányítószám | 090 32 (pošta Miňovce) | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SP | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 641 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 204 m | ||
| Terület | 13,77 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 09′ 31″, k. h. 21° 36′ 14″Koordináták: é. sz. 49° 09′ 31″, k. h. 21° 36′ 14″ | |||
| Felsőolsva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőolsva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése szerkesztés
Sztropkótól 6 km-re délnyugatra, az Ondavától kissé nyugatra fekszik.
Története szerkesztés
Eredetileg szlovák falu volt, melynek lakossága az 1493. évi lengyelek elleni harcok következtében nagyrészt elpusztult. A lakosság pótlására a 16. század elején ruszinokat telepítettek be.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Olcsva. Két falu Zemplén Várm. fekszenek Krucsónak szomszédságában, Ondava vize mellett, határja Alsónak termékenyebb.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Osva (Felső), orosz falu, Zemplén vgyében, Sztropkó fil., 2 rom., 317 g. kath., 4 zsidó lak., gör. templommal, 1424 hold szántóföld. F. u. b. Meskó, Szirmay.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőolsva, ruthén kisközség Sáros vármegye határán. Van 62 háza és 293 gör. kath. vallású lakosa. Postája és távírója Sztropkón, vasúti állomása meg Homonnán van. A csicsvai vár tartozéka volt és a többi várbirtokok sorsában osztozott. A XVIII. században a gróf Dessewffy, a báró Meskó és a Krasznetz családok voltak az urai, e század végén és a mult század első felében pedig a Dessewffy családdal együtt a Szirmay és a Semsey családok is. Most Grustyinszky Mihálynak van itt nagyobb birtoka. 1663-ban ezt a községet is meglátogatta a pestis. Gör. kath. temploma 1743-ban épült.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Sztropkói járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 320, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 596 lakosából 572 szlovák és 13 ruszin volt.
2011-ben 602 lakosából 538 szlovák, 27 roma és 20 ruszin.
Nevezetességei szerkesztés
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1880-ban épült.
Neves személyek szerkesztés
- Itt született 1769-ben Balugyánszky Mihály jogász, orosz cári államtanácsos, a szentpétervári akadémia tanára.
- Itt született 1771-ben Durcsák János választott szardikai püspök, egri prépost, az egri érseki líceum igazgatója.
- Itt született 1848. május 16-án Lukáts Adolf jogász, egyetemi tanár.
További információk szerkesztés
- Községinfó
- Felsőolsva Szlovákia térképén
- Hivatalos oldal Archiválva 2019. november 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Ruszinok és pásztor-lakosság Kelet-Szlovákiában a középkorban
- E-obce.sk
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
