Főmenü megnyitása

Mihajlo Ivanovics Tomcsanyij

ruszin író

Mihajlo Ivanovics Tomcsanyij[1] (ukránul: Михайло Іванович Томчаній) (Gerény, 1914. július 16.Ungvár, 1975. január 19.) ruszin író. Az eredeti családi neve Tomcsányi. A második világháború után, amikor Kárpátalját Szovjetunióhoz csatolták, szovjet személyi igazolványában Tomcsanyijra változtatták a vezetéknevét. Apja – Tomcsányi János (… – 1953), édesanyja Tomcsányi (szül. Kepecs) Erzsébet.

Mihajlo Ivanovics Tomcsanyij
Élete
Született 1914. július 16.
Gerény
Elhunyt 1975. január 19. (60 évesen)
Ungvár
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) próza
Kitüntetései Méltóság Érdemrendje

ÉleteSzerkesztés

Elemi iskoláit Ungváron végezte, azt követően az ukrán nyelvű munkácsi kereskedelmi iskolába járt, amelyet 1936-ban végzett el. 1936–1938 között a csehszlovák hadseregben szolgált. Kárpátalja 1939-es visszacsatolását követően postai tisztviselőként Magyarország belső területeire helyezték át, Szolnokon, Budapesten és Kisújszálláson dolgozott. Kisújszálláson ismerkedett meg jövendő feleségével, Paál Gizella Annával, akitől később három gyermeke született.1945-ben tért vissza Ungvárra, ahol az 1940-es évek végéig szintén postai tisztviselőként dolgozott. Ezt követően elsősorban irodalmi tevékenységgel foglalkozott. Fia ifj. Tomcsányi Mihály építész, grafikusművész 1991-től, családjával együtt Budapesten él.

MűveiSzerkesztés

Első művei 1934-ben jelentek meg. Válogatott elbeszéléseit is kiadták: 1950-ben Шовкова трава (Selyemfű), 1955-ben Оповідання (Elbeszélések), 1962-ben На кордоні (A határon) címmel jelentek meg. Kisregényei az 1953-ban kiadott Наша сім'я (Családunk), a Терезка (Terezka) 1957-ből, a Готель Солома (Szalma szálló) 1960-ból, valamint az 1968-ban megjelent Скрипка – його молодість (Ifjusága – a hegedű). Regényei az 1964-ben megjelent Жменяки (Zsmenyák család), amely magyarul is megjelent az ungvári Karpati és a magyar Európa kiadók közös gondozásában. Az 1969-ben megjelent Тихе містечко (Csendes városka) az író Kisújszálláson töltött éveiről szól. 1972-ben megjelent kisregénye a Брати (Fivérek). Műveiben hűen ábrázolta Kárpátalja és Magyarország embereinek mindennapi életét. Korai műveiben megjelentek az impresszionizmus jelei, de a szovjet időszakban áttért a realizmus irányzatára. Magyar és cseh nyelvről fordított ukránra. Nagyon síkeres lett Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének ukrán fordítása (Дивний шлюб).

MagyarulSzerkesztés

  • A Zsmenyak család; oroszból ford. Bulecza Rozália, Szalai Borbála; Európa–Kárpáti, Bp.–Uzsgorod, 1972

EmlékezeteSzerkesztés

2014. július 16-án Ukrajnában, Kárpátalján és Magyarországon, illetve a világban, ott ahol élnek tisztelői, ünneplik Tomcsányij Mihajlo Ivanovics, híres ruszin-magyar származású ukrán író, születésének 100. évfordulóját. Irodalmi alkotásai fontosak a ruszinok, a magyarok és ukránok számára is.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején az akkori magyar hivatalos nyelven anyakönyvezett neve Tomcsányi Mihály volt.

ForrásokSzerkesztés

  • Ivan Pop: Enciklopegyija Podkarpatszkoj Ruszi, Valerij Pagyak Magánkiadója, Ungvár, 2001, pp. 362, ISBN 966-7838-23-4
  • Enciklopegyija ukrajinoznavsztva, Lviv, 1993, pp. 684, ISBN 5-7707-4050-7