Wikipédia

Kisújszállás

magyarországi város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 20.
Nem tévesztendő össze a következővel: Kisszállás.

Kisújszállás város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Karcagi járásában. A név jelentése: a kis jelző a település viszonylag csekély kiterjedésével van kapcsolatban, az új ismételt vagy újabb megszállást jelez, míg a szállás szó a 14–15. században a kunoknak és a jászoknak a magyarokénál kötetlenebb és más szerkezetű falvait jelöli.

Kisújszállás
Kisújszállás címere
Kisújszállás címere		 Kisújszállás zászlaja
Kisújszállás zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKarcagi
Jogállásváros
PolgármesterSzűcs Tamás (Fidesz-KDNP-Nagykun Polgári Kör)[1]
Irányítószám5310
Körzethívószám59
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség9869 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület205,27 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájKözép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistájSzolnok–Túri-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 13′, k. h. 20° 46′47.216667°N 20.766667°EKoordináták: é. sz. 47° 13′, k. h. 20° 46′47.216667°N 20.766667°E
Kisújszállás (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Kisújszállás
Kisújszállás
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Kisújszállás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisújszállás témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Naplemente Kisújszálláson
Kisújszállás város neve székely–magyar rovásírással

Fekvése

szerkesztés

A város közigazgatásilag a Karcagi járásba, tájegység és kultúrkör szempontjából a Nagykunsághoz tartozik. Szomszédai: északkelet felől Karcag, kelet felől Bucsa, délkelet felől Ecsegfalva, dél felől Túrkeve, délnyugat felől Kuncsorba, nyugat felől Örményes, északnyugat felől pedig Kenderes. Közigazgatási határa pontszerűen érintkezik még nyugaton Fegyvernek délkeleti, északon pedig Kunhegyes ugyancsak délkeleti határszélével is.

Megközelítése

szerkesztés

A város területén áthalad a 4-es főút, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala Budapest–Szolnok és Nyíregyháza–Debrecen felől is. A főút korábban végigvezetett a város belterületén is, ma azonban már északról elkerüli azt; a városon átvezető régi nyomvonal jelenleg 4201-es útszámmal számozódik, négy számjegyű, alsóbbrendű útként. A környező települések közül Túrkevével és Mezőtúrral a 4202-es, Ecsegfalvával, Dévaványával és Körösladánnyal a 4205-ös, Örményessel pedig a 4207-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a városon a MÁV 100-as számú (Budapest–)Budapest–Záhony-vasútvonala halad át, a 102-es számú Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonalnak pedig itt van a déli végpontja. Innen indult ki – tulajdonképpen az előbbi vonal folytatásaként – a Kisújszállás–Dévaványa–Gyoma-vasútvonal, de az már évtizedekkel ezelőtt megszűnt, vágányait is elbontották. Kisújszállás vasútállomás a 100-as vonal mai állomásainak viszonylatában Fegyvernek-Örményes vasútállomás és Karcag vasútállomás között, a 102-esen Kenderes vasútállomás után található, fizikailag a városközpont északi szélén helyezkedik el, közúti elérését a 4201-es útból kiágazó 34 303-as számú mellékút biztosítja. Az állomáson kívül kisújszállási területen helyezkedett még el a 100-as vonal Turgony megállóhelye, valamint a gyomai vonal Márialaka megállóhelye (és talán Mirhó megállóhelye) is, de ma már ezek egyike sem üzemel.

Története

szerkesztés

Kisújszállás a nagykun „szállások” egyike, ősi kun település. Területe 4-5000 éve lakott hely. Régészeti ásatások szarmata edénytöredékeket tártak fel a város határában, melyek az 1–3. századból származnak. Állandó települések a középkor óta vannak itt, huszonkét Árpád-kori település helyét tárták fel az utóbbi ötven évben. Ezen települések kisebb része téli szálláshely, 17-18 pedig egyidőben létező falu volt már a 11. század végén. A sűrű településhálózat az 1241–42-es tatárjáráskor elpusztult, a mongol hordák az Árpád-kori templommal együtt megsemmisítették a falvakat. Az 1243–46 között újra, immár másodjára, betelepült kunok – a mai lakosok ősei – ezekre a helyekre építették szállásaikat, ugyanis IV. Béla magyar király 1246-ban ismét behívta, és letelepítette a kunokat, akik jelentős katonai erőt képviseltek. A trónörökös V. István és Erzsébet kun hercegnő 1247-es házassága pecsételte meg a szövetséget. A kun katonákat ezt követően mindenhol ott találjuk a magyarok közép-európai hegemóniáért folytatott ausztriai, stájerországi, csehországi, morvaországi harcaiban. 1278-ban a kun lovasoknak jelentős szerepük volt a Dürnkrutnál lezajlott morvamezei csatában, ahol IV. (Kun) László király Habsburg Rudolf oldalán legyőzte Ottokár cseh királyt. Több szállásból álló birtoktest részeként először Zsigmond magyar király 1395-ben keltezett levélben Kisszállás néven említi, és rendezi a viszonyokat. 1470-ben Mátyás király a kun Lőrinczi családnak adományozott birtoklevelében már a mai elnevezésével említi Kisújszállást. Ezt a királyi adománylevelet 1552-ben I. Ferdinánd, majd később Rudolf erősítette meg. A török hódoltság első évtizedeiben Kisújszállás volt a legkisebb nagykunsági falu. 1557-ben körülbelül 120-an laktak e tájon. A falu először a 15 éves háborúban, 1594-ben pusztult el, de a lakosság később visszatért. A 17. század folyamán a lakosság többször elmenekült, és visszatért. A falu végső pusztulása 1683-ban, a törökök és a velük szövetséges tatárok Tiszántúli hadműveletei nyomán következett be.

A török elleni háborút lezáró 1699-es karlócai béke után, még ugyanabban az évben megjelent Petz Jakab császári összeíró, aki Kisújszállás és a környező települések helyén csak pusztaságot, lakatlan helyeket talált. Ezért is döntött úgy I. Lipót magyar király, hogy a Nagykunságot, s azzal együtt a Jászságot és a Kiskunságot eladja a Német Lovagrendnek 500 000 ft-ért 1702. március 22-én. A bujdosó lakosság az 1703-ban kitört Rákóczi szabadságharc idején Rákóczi fejedelem rakamazi birtokán letelepedhet, amit a fejedelem 1707. május 6-i levelében rendelt el.

Az újratelepülésre vonatkozó szabadalomlevelet 1717. augusztus 17-én küldte el jóváhagyásra Orczy főkapitány Nyssába, a Német Lovagrend nagymesterének, amelyben a betelepülő parasztoknak kétévi adómentességet biztosítanak. Ezt követően nagyon gyorsan nőtt a lakosság száma. 1720-ban, az első összeíráskor, mintegy 300 lélek élt a faluban, ami 25 éven belül a 8-szorosára nőtt, amit sem az 1724-es nagy tűzvész, sem az 1739-es pestisjárvány sem tudott lefékezni. A 18. század végére viszont már annyi lakosa volt, hogy innen népesítettek be négy délvidéki települést a ma Szerbiához tartozó Bácskában: Bácsfeketehegy, Bácskossuthfalva, Pacsér és Piros magyar lakossága Kisújszállásról származik. A kirajzó kisújszállásiak nem mindannyian együtt és egyszerre hagyták el a falut, hanem csoportokba rendeződve és más-más időben. Az első csoport 1786. április 12-én hagyta el a falut.[4]

A Nagykunság gazdasági fellendülését, a függetlenség visszaszerzését az 1745 májusában Mária Terézia redemptio (megváltás) oklevele hozta meg. Kisújszállás, mint a hat Nagykun város (Karcag, Kunhegyes, Kunmadaras, Kunszentmárton, Túrkeve) egyike, 1745-től élvezi a privilégiumok királytól szentesített előnyeit, úgymint: maga választja főbíráját, tanácsát, tisztségviselőit, valamint önálló gazdálkodási szerv.

Leírás a településről a 18. század végén: „Magyar város, a Jász-Kun megyében, a nagykunsági járásban, a pest-debreczeni országutban, Pesthez 16, Debreczenhez 8 mfld távolságra. Van 9159 lak., kik közt 9108 ref., 11 kath., 40 n. e. óh., nagy és derék ref. anyatemplommal, jó vendégfogadóval. Róna határa gazdag fekete föld, melly minden gabonát uzsorával térit vissza. Az ugynevezett Takács görög-dinnyéje híres; Kardszag (Karcag) felől a Kara János mocsár terül el. Van itt 202 kézmüves, 840 polgár, 1593 ház. A nők sok baromfit tenyésztenek, s evvel Pestre kereskednek.” (Vályi András, Magyar országnak leírása, 1796–1799)[5]

1806-ban I. Ferenc királytól a település mezővárosi rangot kapott, vásártartási joggal. Fejlődésnek indult a kereskedelem. Sorra alakultak a kézművescéhek. Gaál Sándor kisbundái Európa-szerte hírnevet szereztek. E mesterség folytatói, ma élő utódai, a Takács dinasztia tagjai. Európai értékeink közé sorolható a sajátos mintákkal, kézi hímzéssel készült szűr, amelyeket a pásztoremberek viseltek.

Az 1848-as szabadságharcban jelentős szerepet vállalt a település. Illéssy János nagykunkapitány Kossuth Lajos kormánybiztosa, a Debrecenben ülésező országgyűlés tagja volt. A forradalom 12 pontját az 1848. március 20-án a Kisújszálláson tartott népgyűlésen a Nagykunság népe is elfogadta, kiegészítve azt saját kívánalmaikkal: a korábbi jászkun kerületek vezetőinek eltávolítása, az országgyűlési követek visszahívása, a kerületek központjának Kisújszállásra való áthelyezése, a hármas kerületek szétválasztását és önállóságának kimondását. Kossuth javaslatára az országgyűlés megszavazta a 200 000 fős hadsereg és 50 000 újonc kiállítását, melyet a város a ráeső kvóta szerint teljesít, sőt még több újoncot is küld. A kisújszállási újoncokat abba a 2500 fős nemzetőr csapatba sorozták be, amely a Verbász közelében lévő táborba ment harcolni a szerbek ellen. A toborzás 1848-ban több alkalommal történt, a kisújszállási katonák aztán harcoltak Franz von Schlik tábornok serege ellen is Szikszónál.

1848-ban más esemény is történt a városban: engedélyezték zsidók letelepedését, majd az 1867. évi XVII. tc. mondja ki a zsidók emancipációját.

1857-ben épült meg Szolnok–Karcag között a vasút, amely az országos közlekedésbe kapcsolta be a fejlődő várost.

Igazgatását 1872-ig választott kapitány irányította, ez időponttól, viszont rendezett tanácsú lett, lakosainak száma: 10 000 fő.

A millennium idején alakult ki a város mai arculata, a népi építészet jellemző nádtetős paraszti és gazdaházai, tanyái mellett a barokk, klasszicizált épületegyüttesekkel.

A város a nagykun azonossági tudat és a népi hagyományok megőrzése érdekében részt vesz a Nagykunsági Együttműködési Társulásban, amelynek hét további tagja van: Berekfürdő, Karcag, Kunmadaras, Kunhegyes, Kunszentmárton, Mesterszállás, Túrkeve.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Dr. Ducza Lajos (nem ismert)[6]
  • 1994–1998: Dr. Ducza Lajos (független)[7]
  • 1998–2002: Palágyi Gábor (független)[8]
  • 2002–2006: Palágyi Gábor (MSZP)[9]
  • 2006–2010: Kecze István (Nagykun Polgári Kör)[10]
  • 2010–2014: Kecze István (Fidesz-KDNP-Nagykun Polgári Kör)[11]
  • 2014–2019: Kecze István (Fidesz-Nagykun Polgári Kör)[12]
  • 2019–2024: Kecze István (Fidesz-KDNP-Nagykun Polgári Kör)[13]
  • 2024– : Szűcs Tamás (Fidesz-KDNP-Nagykun Polgári Kör)[1]

Népessége

szerkesztés

Kisújszállás alapnépessége Karcaghoz hasonlóan a kun (a keleti, török-kipcsak nyelvcsaládhoz tartozó) származású utódok elmagyarosodott nemzedéke.  A város lakosságának száma az 1970-80-as években volt a legnagyobb. A rendszerváltást követően jelentős fogyásnak indult.[14][15]

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

A népesség alakulása 1557 és 2024 között
Lakosok száma
120
300
13 092
11 738
11 738
11 384
10 870
10 464
10 055
9869
1557172019912008200920142018202120232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,6%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (13,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6%, református 18,8%, felekezeten kívüli 49,4% (24,4% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 92,1%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak, ruszinnak, ukránnak és románnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,3% volt református, 4,8% római katolikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 1,2% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 43,4% felekezeten kívüli (34,2% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

szerkesztés

A Budapest–Debrecen között közlekedő vasúton utazó előtt egy alföldi település képe jelenik meg a tájba épülő kültéri, kerti gazdálkodással. Szerkezete egyedülálló e térségben, excentrikus központú, hangulatos képet mutató mellékutcákkal, zugokkal. Mezőváros, iparral, kereskedelemmel, megfelelő szintű szolgáltatásokkal. Üzletek, vendéglátóhelyek, panziók várják az átutazókat. A település strandja az Erzsébet liget több hektáros tölgyesének kellemes mikroklímája mellett, 48-49 °C-os termálkút (alkálihidrogén-karbonátos-jódos) hévize gyógyító hatású, kempingezési lehetőséggel.

A fürdés mellett megtekinthető a Papi Lajos Alkotóház (Nyár utca 8.), a több mint 2000 darabból álló a paraszti gazdálkodás, a paraszti élet eszközeit bemutató gyűjteményes kiállítás a Néprajzi Kiállítóteremben. A közel 200 éves Tájházban a népművészeti örökségünk, európai értékeink közül a szalmafonás mestersége közvetlenül is megtanulható.

Kellemes felüdülést jelent a Horváth-tanya, ahol az ősi lovaskultúra hagyománya ismerhető meg. A képzettebb lovasok teljesíthetik a „Betyárok nyomában” túrát, okleveles tanúsítvánnyal tiszteletbeli betyárrá avatás mellett. A városban minden év júniusában megrendezik a „Hétpróbás Kunokért” népi játékok vetélkedőt, augusztusban a Kisújszállási Napok keretében színes néptánc, népzenei és népművészeti bemutatókat, vásárokat tartanak. Szeptemberben kerül sor a Kun-viadal országos lovasíjász versenyre a kunkapitány választással. A település jó kirándulási lehetőséget kínál a hortobágyi pusztára vagy Eger felé. Délre a Hortobágy-Berettyó folyó háborítatlan madárvilága, a túzokrezervátum hívogatja a látogatót.

Autóbuszközlekedése

szerkesztés
  • helyi buszjárat[18][19]
  • Kisújszállási autóbusz-állomás, Rákóczi u. 1.[20]
– Volán Szállás[21]

Oktatási intézmények

szerkesztés

A városban bölcsőde, óvoda, általános és középiskolák találhatóak.[22]

Óvodák, bölcsődék

szerkesztés
  • Baptista Szeretetszolgálat Kisújszállási Óvodája[23]
– Pitypang Óvoda, Ifjúság útja 2.
– Béla Király Úti Óvoda, Béla király út 67.
– Mocorgó Óvoda, Betyár utca 40.
– Petőfi Óvoda, Széchenyi utca 9.
– Sásastó Úti Óvoda, Sásastó utca 5.
  • Móricz Zsigmond Református Kollégium Kisharang Óvoda Tagintézménye, Vásár utca 24.

Általános iskolák

szerkesztés
  • Arany János Általános Iskola Tagintézmény, Kálvin u. 3.[24]
  • Nagykun Baptista Oktatási Központ Kossuth Lajos Általános Iskola és Kollégium Tagintézménye[25]
– Rákóczi utca 1.
– Kossuth Lajos utca 2.
– Deák Ferenc út 14.

Középiskolák

szerkesztés
  • Móricz Zsigmond Református Kollégium, Gimnázium, Szakgimnázium és Általános Iskola, Széchenyi utca 4.[26]
– Széchenyi úti Kollégium
– Dózsa György úti Kollégium
  • Nagykun Baptista Oktatási Központ Illéssy Sándor Szakgimnázium és Szakközépiskola Tagintézménye – Arany János utca 1/a.[27]
  • Nagykun Baptista Oktatási Központ Kossuth Lajos Általános Iskola és Kollégium Tagintézménye (Gimnáziumi képzés) – Rákóczi utca 1.

Egyéb iskolák

szerkesztés
  • Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kádas György Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Egységes Gyógypedagógiai Szakszolgálat, Diákotthon és Gyermekotthon, Bajcsy-Zs. u. 37.[28]
  • Baptista Alapfokú Művészeti Iskola, Rákóczi u. 3.[29]

Közművelődés

szerkesztés

Művelődési ház

szerkesztés
  • Kisújszállási Művelődési Központ és Könyvtár, Szabadság tér 7.[30]

Könyvtár

szerkesztés
  • Arany János Városi Könyvtár, Szabadság tér 2/A[31]
– Galéria Könyvtár, Szabadság tér 1.

Mozi

szerkesztés
  • Vigadó Kulturális Központ, Szabadság tér 7.[32]

Televízió, rádió

szerkesztés

Egészségügy

szerkesztés

A városban nincs kórház és rendelőintézet, ezért a szakrendeléseket az egészségügyi alapellátásokat is ellátó rendelőkben tartják.[34]

  • háziorvosi szolgálat
  • gyermekorvosi szolgálat
  • fogorvosi szolgálat
  • védőnői szolgálat
  • szakrendelések
– fizioterápia
– belgyógyászat
– nőgyógyászat
– foglalkozás egészségügyi alapellátás
– szemészet
– sebészet
– urológia
– bőrgyógyászat
– laboratórium
– fürdőgyógyászat

Sportlétesítmények

szerkesztés
  • Porcsalmi Lajos Sporttelep, Baross G. u. 6.[35]
  • Extrém sportpálya, Baross G. u.[36]
  • Motocross Pálya[37]

Kisújszállási székhelyű legnagyobb munkáltatók

szerkesztés

50–99 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

  • Kumánia Gyógyfürdő Kft.

100-199 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

  • EPOSZ Kft.
  • Nagykun 2000 Mg. Zrt.
  • KUNSZÖV Kft.

200-499 fő közötti létszámot foglalkoztató egységek

  • Präzi-Hungaria Kft.

Ismert személyek

szerkesztés

Itt született

szerkesztés

Itt élt

szerkesztés

Testvérvárosai

szerkesztés

Képgaléria

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Kisújszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 11.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Györffy István Nagykunsági krónika című, 1922-ben Karcagon megjelent munkájában írja: „Kisújszállást az emigránsok 1786. április 12-én hagyták el. Szem nem maradt szárazon, amikor búcsúztak. Hiszen senki sem ment el úgy, hogy valaki hozzátartozóját itt ne hagyta volna.”
  5. ↑ https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/valyi-andras-magyar-orszagnak-leirasa-87F85/
  6. ↑ Kisújszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. ↑ Kisújszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  8. ↑ Kisújszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  9. ↑ Kisújszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  10. ↑ Kisújszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  11. ↑ Kisújszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  12. ↑ Kisújszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  13. ↑ Kisújszállás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
  14. ↑ Archivált másolat. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 30.)
  15. ↑ http://www.kisujszallas.hu/index.php?id=685&type=static_content&maintype=tourist
  16. ↑ Kisújszállás Helységnévtár
  17. ↑ Kisújszállás Helységnévtár
  18. ↑ Kisújszálláson a helyi autóbusz-közlekedést az Optibusz-City Kft. biztosítja.
  19. ↑ Menetrendek
  20. ↑ Archivált másolat. [2015. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 4.)
  21. ↑ Megnyitottuk Volán Szállásunkat Kisújszálláson!. [2015. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 4.)
  22. ↑ Intézmények
  23. ↑ https://kisuj-ovoda.baptistaoktatas.hu/kapcsolat
  24. ↑ http://moricz-arany.blogspot.hu/p/elerhetosegek.html
  25. ↑ http://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso/!Intezmenykereso/Intezmeny/Index/201731
  26. ↑ http://moricz.arrabonus.hu/select/
  27. ↑ http://illessy.baptistaoktatas.hu/
  28. ↑ http://kadaskisuj.hu/kapcsolat
  29. ↑ http://www.ami-kisujszallas.hu/contact[halott link]
  30. ↑ Archivált másolat. [2015. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 4.)
  31. ↑ Archivált másolat. [2015. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 4.)
  32. ↑ Egymilliárdból újul meg Kisújszállás városközpontja
  33. ↑ Archivált másolat. [2015. július 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 4.)
  34. ↑ Egészségügy
  35. ↑ http://www.magyarfutball.hu/hu/stadion/285
  36. ↑ http://www.utazzitthon.hu/extrem-sportpalya-kisujszallas.html
  37. ↑ Kisújszállás - MotoCross Pálya. [2020. október 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 9.)

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kisújszállás&oldid=27531832”