Wikipédia

Kenderes

magyarországi város Jász-Nagykun-Szolnok megyében
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.
Disambig.svgEz a szócikk a településről szól. Hasonló címmel lásd még: Kenderes (egyértelműsítő lap).

Kenderes kisváros Jász-Nagykun-Szolnok megye Karcagi járásában.

Kenderes
Kenderes légifotó2.jpg
Kenderes címere
Kenderes címere		 Kenderes zászlaja
Kenderes zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKarcagi
Jogállás város
Polgármester Bogdán Péter (független)[1]
Irányítószám 5331
Körzethívószám 59
Testvértelepülései
Lista
Csíkszentmárton
Népesség
Teljes népesség4321 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség39,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület111,24 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájKözép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistájSzolnok–Túri-sík[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kenderes (Magyarország)
Kenderes
Kenderes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 14′ 49″, k. h. 20° 40′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 14′ 49″, k. h. 20° 40′ 26″
Kenderes (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Kenderes
Kenderes
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Kenderes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kenderes témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A város a 4-es főút mentén fekszik Debrecen és Szolnok között körülbelül félúton, az Alföld szívében. Távolsága közúton:

Környező települések: Kisújszállás, Fegyvernek, Kenderes-Bánhalma, Kunhegyes

Megközelíthető:

TörténeteSzerkesztés

Kenderes magában hordozza az alföldi települések jellegzetességét, hangulatát, amely megnyilvánul a határt beterítő búzamezők és kukoricatáblák, erdősávok, ligetek természeti környezetében és a 90-100 éves vagy ennél régebbi lakóházakban. Népi építészeti emlékként az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMH) is „jegyzi” a Nap és Hold motívumos, Jókai út 7. szám alatti lakóházat, amelynek egyszerűbb változata még a Jókai út 3. szám alatti épület is.

Lakossága 5000 fő feletti, ebből 900 fő Kenderes külterületi lakott helyén, Bánhalma területén él. A város Jász-Nagykun-Szolnok megye középső részén, a Szolnok-Túri-sík északi peremén fekszik a nagykun települések szomszédságában. A 4-es számú (E60-as) főközlekedési út kelet-nyugati irányban kettészeli a helységet. Szomszédai Kunhegyes, Karcag, Kisújszállás, Fegyvernek, Tiszabő és Tiszagyenda.

Története visszanyúlik a réz- és bronzkorba, feltehetően már akkor is lakott terület volt. A település határában fellelhető csernozjom és réti talajok a földművelés korai kialakulásához kínáltak kedvező feltételeket. Kenderesről az első írásos emlék 1352-ből való, ekkor említik oklevélben a falut, amely a kunok birtokába került. A 15. században 1/3-1/3 részben a BOI, Kővári Pál ítélőmesteré, és a budai pálos rend tulajdona lett. Ebben a században Kenderessy Balázs földbirtokos révén a huszitizmus egyik központjává lett. A 17. század második felében a török-tatár hadak pusztításától sokat szenvedett falu később, a 18. század végétől a Magyari-Kossa, a 19. század közepétől pedig a nagybányai Horthy család birtoka is lett.

Az 1771-es úrbérrendezés idején még kizárólag református, módos jobbágyfaluból az 1848-as forradalom idejére Kenderes felerészben katolikus, nagyszámú zsellérség és szegényparasztság lakta településsé vált, mégis ekkor kezdett kibontakozni a helyi ipar és kereskedelem is. A két világháború között a szegény lakosság magas száma ellenére a település látványos fejlődést mutat, amit jórészt a falu szülöttjének, Horthy Miklósnak személyes támogatása eredményezett: középületek, iskolák, vízvezeték- és villanyhálózat létesült, korszerű egészségügyi és szociális ellátás alakult ki.

Mivel a legsúlyosabb társadalmi probléma, a földkérdés nem oldódott meg, az 1945-ös földreform a Magyar Kommunista Párt (MKP) mellé állította a szegényparasztságot, amely a nagybirtokok, köztük a Horthy-uradalom teljes felosztását jelentette. A formálódó új hatalomban a tsz-szervezések és beszolgáltatások azonban kiábrándították a lakosságot. Így az 1956-os forradalom Kenderesen radikálisabb formában zajlott, mint általában a megye településein, amiben szerepet játszott a Horthy-korszak pozitív emlékképe is. Az 1960-as évektől ismét lendületes fejlődés jelei mutatkoztak a községben. A 20. század vége a lakosság-szám csökkenését hozta, de a városvezetés - az EU-csatlakozással is összefüggésben - a lehető legtöbb pozitív eredmény elérését tűzte ki, bízva lakói messzemenő támogatásában, segítségében.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Baranyi Mihály (FKgP)[4]
  • 1994–1998: Baranyi Mihály (FKgP-KDNP-Gazdakör-MDF)[5]
  • 1998–2002: Baranyi Mihály (FKgP)[6]
  • 2002–2006: Baranyi Mihály (független)[7]
  • 2006–2010: Bogdán Péter (független)[8]
  • 2010–2014: Pádár Lászlóné (független)[9]
  • 2014–2019: Pádár László Károlyné (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Bogdán Péter (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 5,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,1%, református 13,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 20,8% (23,1% nem nyilatkozott).[12]

NevezetességekSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

TestvértelepülésSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

  • Városháza

  • Református templom

  • Református parókia

  • Római katolikus templom

  • A katolikus templom belső tere

  • A Horthy-kastély főhomlokzata

  • Horthy Miklós mellszobra a kastély előtt

  • A Horthy család kriptája a kenderesi köztemetőben

  • Általános iskola (eredetileg apácazárda) a Horthy-kastéllyal szemben

  • Első világháborús emlékmű a Horthy-ligetben

  • Zsidó temető

JegyzetekSzerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Kenderes témájú médiaállományokat.
  1. ↑ a b Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  2. ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  6. ↑ Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. ↑ Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. ↑ Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  9. ↑ Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  10. ↑ Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Kenderes Helységnévtár

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kenderes&oldid=22903875”