Kenderes

magyarországi város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében

Kenderes város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Karcagi járásában.

Kenderes
Kenderes címere
Kenderes címere
Kenderes zászlaja
Kenderes zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásKarcagi
Jogállásváros
PolgármesterBarabásné Forgács Edit (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám5331
Körzethívószám59
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség4027 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület111,24 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájKözép-Tisza-vidék[3]
Földrajzi kistájSzolnok–Túri-sík[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 15′, k. h. 20° 41′47.250000°N 20.683333°EKoordináták: é. sz. 47° 15′, k. h. 20° 41′47.250000°N 20.683333°E
Kenderes (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye)
Kenderes
Kenderes
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok vármegye térképén
Kenderes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kenderes témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Alföld szívében fekszik, Szolnok és Debrecen között, de előbbihez lényegesen közelebb. Távolsága közúton Szolnoktól 38, Debrecentől 85, Budapesttől és Miskolctól 145, Szegedtől pedig 132 kilométer.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Kunhegyes, kelet felől Karcag, délkelet felől Kisújszállás, délnyugat felől Örményes, nyugat felől Fegyvernek, északnyugat felől pedig Tiszabő és Tiszagyenda.

Különálló településrésze Bánhalma, mely a központjától mintegy 8 kilométerre északnyugatra helyezkedik el.

Megközelítése

szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4-es főút, mely áthalad a központján, így ezen érhető el a legegyszerűbben Budapest-Szolnok és Debrecen felől is. Bánhalmán viszont a térség egy másik fontos útvonala, a 34-es főút halad át, amely északi irányban Tiszafüreddel, dél felé pedig Fegyvernekkel köti össze a településrészt. Kenderes központja és Bánhalma között a 3404-es út biztosít közúti összeköttetést.

Autóbusszal Abádszalók, Békéscsaba, Eger, Gyöngyös, Gyula, Karcag, Mezőkövesd, Miskolc, Szeged, Szentes, Szolnok, Tiszafüred felől is megközelíthető a Volánbusz járataival.

A hazai vasútvonalak közül Kenderest a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Kenderes vasútállomás a belterület északkeleti szélén helyezkedik el, közúti elérését a 3404-es útból kiágazó 34 304-es számú mellékút (települési nevén Vasút út) biztosítja. [Bánhalma településrésznek saját vasúti megállója létesült a vonalon, Bánhalma-Halastó megállóhely néven, de az már Kunhegyes határai között üzemelt, pár évvel ezelőtti bezárásáig.]

A déli határszéle közelében húzódik a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal, melynek régebben egy megállója is volt nem messze Kenderestől, bár már kisújszállási területen: Turgony megállóhely, utóbbinak egykori helye ma is elérhető a településről a 42 304-es számú mellékúton.

Története

szerkesztés

Kenderes magában hordozza az alföldi települések jellegzetességét, hangulatát, amely megnyilvánul a határt beterítő búzamezők és kukoricatáblák, erdősávok, ligetek természeti környezetében és a 90-100 éves vagy ennél régebbi lakóházakban. Népi építészeti emlékként az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMH) is „jegyzi” a Nap és Hold motívumos, Jókai út 7. szám alatti lakóházat, amelynek egyszerűbb változata még a Jókai út 3. szám alatti épület is.

Lakossága 5000 fő feletti, ebből 900 fő Kenderes külterületi lakott helyén, Bánhalma területén él. A város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye középső részén, a Szolnok-Túri-sík északi peremén fekszik a nagykun települések szomszédságában. A 4-es számú (E60-as) főközlekedési út kelet-nyugati irányban kettészeli a helységet. Szomszédai Kunhegyes, Karcag, Kisújszállás, Fegyvernek, Tiszabő és Tiszagyenda.

Története visszanyúlik a réz- és bronzkorba, feltehetően már akkor is lakott terület volt. A település határában fellelhető csernozjom és réti talajok a földművelés korai kialakulásához kínáltak kedvező feltételeket. Kenderesről az első írásos emlék 1352-ből való, ekkor említik oklevélben a falut, amely a kunok birtokába került. A 15. században 1/3-1/3 részben a BOI, Kővári Pál ítélőmesteré, és a budai pálos rend tulajdona lett. Ebben a században Kenderessy Balázs földbirtokos révén a husziták egyik központjává lett. A 17. század második felében a török–tatár hadak pusztításától sokat szenvedett falu később, a 18. század végétől a Magyari-Kossa, a 19. század közepétől pedig a nagybányai Horthy család birtoka is lett.

Az 1771-es úrbérrendezés idején még kizárólag református, módos jobbágyfaluból az 1848-as forradalom idejére Kenderes felerészben katolikus, nagyszámú zsellérség és szegényparasztság lakta településsé vált, mégis ekkor kezdett kibontakozni a helyi ipar és kereskedelem is. A két világháború között a szegény lakosság magas száma ellenére a település látványos fejlődést mutat, amit jórészt a falu szülöttjének, Horthy Miklósnak személyes támogatása eredményezett: középületek, iskolák, vízvezeték- és villanyhálózat létesült, korszerű egészségügyi és szociális ellátás alakult ki.

Mivel a legsúlyosabb társadalmi probléma, a földkérdés nem oldódott meg, az 1945-ös földreform a Magyar Kommunista Párt (MKP) mellé állította a szegényparasztságot, amely a nagybirtokok, köztük a Horthy-uradalom teljes felosztását jelentette. A formálódó új hatalomban a tsz-szervezések és beszolgáltatások azonban kiábrándították a lakosságot. Így az 1956-os forradalom Kenderesen radikálisabb formában zajlott, mint általában a megye településein, amiben szerepet játszott a Horthy-korszak pozitív emlékképe is. Az 1960-as évektől ismét lendületes fejlődés jelei mutatkoztak a községben. A 20. század vége a lakosság-szám csökkenését hozta, de a városvezetés – az EU-csatlakozással is összefüggésben – a lehető legtöbb pozitív eredmény elérését tűzte ki, bízva lakói messzemenő támogatásában, segítségében.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Baranyi Mihály (FKgP)[4]
  • 1994–1998: Baranyi Mihály (FKgP-KDNP-Gazdakör-MDF)[5]
  • 1998–2002: Baranyi Mihály (FKgP)[6]
  • 2002–2006: Baranyi Mihály (független)[7]
  • 2006–2010: Bogdán Péter (független)[8]
  • 2010–2014: Pádár Lászlóné (független)[9]
  • 2014–2019: Pádár László Károlyné (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019–2022: Bogdán Péter (független)[11]
  • 2022–2024: Barabásné Forgács Edit (Fidesz-KDNP)[1]
  • 2024– :

A településen 2022. november 20-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert az addigi képviselő-testület néhány hónappal korábban feloszlatta magát.

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
4593
4546
4321
4034
4035
4027
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,9%-a magyarnak, 5,2% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,1%, református 13,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 20,8% (23,1% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 4,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% románnak, 0,1% örménynek, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,6% volt római katolikus, 10,3% református, 0,2% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 0,4% egyéb keresztény, 5,5% egyéb katolikus, 23,7% felekezeten kívüli (34% nem válaszolt).[14]

A római katolikus egyházi közigazgatás szempontjából az egri főegyházmegye része.

Nevezetességek

szerkesztés

Híres emberek

szerkesztés

Testvértelepülés

szerkesztés

Képgaléria

szerkesztés
  1. a b Kenderes települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. november 20. (Hozzáférés: 2022. november 21.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  6. Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  9. Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  10. Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  11. Kenderes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 24.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Kenderes Helységnévtár
  14. Kenderes Helységnévtár
  15. Kenderes város Önkormányzatának 21/2015. (II. 16.) Kt. számú határozata Kenderes és Grusevo (Szentmihálykörtvélyes) Testvérvárosi Szerződés Okiratáról. Jegyzőkönyv Kenderes város önkormányzati képviselő-testületének 2015. február 16-i üléséről, 24. oldal. [2022. november 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 29.)

További információk

szerkesztés
  • Kenderes honlapja Archiválva 2020. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Apáczai Csere János Általános Iskola
  • Kormos László: Kenderes története, 1-2.; Damjanich Múzeum, Szolnok, 1979–1981
    • 1. A honfoglalástól 1728-ig
    • 2. Oklevéltár 1728-ig
  • Cseh Géza–Szikszai Mihály: Kenderes; szerk. Vadász István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Bana Sándor: Szülőfalunk Kenderes. A Bana család története; s.n., s.l., 2004
  • Kenderes város lett; tan. Baranyi Mihály, Pádár Lászlóné, szerk. Turi János; Önkormányzat, Kenderes, 2005 (Helytörténeti füzetek)
  • Kenderesi séta. Útikalauz az idelátogató vendégeknek; összeáll. Bodor Tamás, Turi János; Kenderes, Önkormányzat, 2007
  • Lövei Sándor: A délután emlékei. Képek, versek, találkozások; Színforrás Kft., Debrecen, 2010
  • Értékeink tárháza – Kenderes; összeáll. Bodor Tamás; Móricz Zsigmond Művelődési Ház, Kenderes, 2018