Örményes (Magyarország)
Örményes község az Észak-Alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Törökszentmiklósi járásban.
Örményes | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Törökszentmiklósi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Török Tamás (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 5222 | ||
Körzethívószám | 56 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 923 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 29,27 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 34,13 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 11′ 23″, k. h. 20° 34′ 38″47.189730°N 20.577210°EKoordináták: é. sz. 47° 11′ 23″, k. h. 20° 34′ 38″47.189730°N 20.577210°E | |||
Örményes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Örményes témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA község az Alföldön, a vármegye középső, tiszántúli részén fekszik, Szolnoktól 38 kilométerre keletre, a Nagykunsági-főcsatorna partján. Szomszédos települések: észak felől Fegyvernek, kelet felől Kisújszállás, dél felől Kuncsorba, nyugat felől pedig Törökszentmiklós. Közigazgatási határa északkeleten egy pontban érintkezik még Kenderes területével is.
Megközelítése
szerkesztésKözút
szerkesztésA településen észak-déli irányban végighúzódik a Fegyvernek-Kétpó közti 4204-es út, ezen érhető el közúton mindkét végponti település felől; Kisújszállással a 4207-es út köti össze.
Az ország távolabbi részei felől érkezve – megközelítési iránytól függően – a 4-es vagy a 34-es főúton haladva közelíthető meg a település, majd a két út találkozási pontjától mintegy fél kilométerre nyugatra, Fegyvernek Szapárfalu településrészének keleti szélénél kell letérni dél felé a 4204-es útra.
A közúti tömegközlekedést a Volánbusz autóbuszai végzik.
Vasút
szerkesztésA községet a hazai vasútvonalak közül a MÁV 100-as számú Budapest–Záhony-vasútvonala érinti, amelynek jelenleg egy megállási pontja van itt, Fegyvernek-Örményes vasútállomás, mely a belterület északi szélén helyezkedik el, a 4204-es út vasúti kereszteződésétől keletre. Korábban Örményes nyugati határszélén működött Pusztaszakállas megállóhely is.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Zsolczai Lajos (független)[3]
- 1994–1998: Zsolczai Lajos (független)[4]
- 1998–2002: Török Csaba (független)[5]
- 2002–2006: Kudelka Éva (független)[6]
- 2006–2010: Török Csaba (független)[7]
- 2010–2012: Török Csaba Imre (független)[8]
- 2013–2014: Fürj Jánosné (független)[9]
- 2014–2019: Török Tamás (független)[10]
- 2019–2024: Török Tamás (Fidesz-KDNP)[11]
- 2024– : Török Tamás (Fidesz-KDNP)[1]
A településen 2013. március 24-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester halála miatt.[12]
Örményes képviselő-testülete, a 2010-es önkormányzati választás óta, a polgármesterrel együtt 7 főből áll.
Története
szerkesztésNagyobb birtoka a Glaser, a Bíró, Schwarz családnak volt. Jelenleg is a település értékes épületei a Glaser-, a Bíró- és a Kepich-kastély.
A lakosság az 1800-as évek végén már Örményesnek nevezte faluját, de a hivatalos helységnévtár 1913-ban említi először. Az 1920-as években alakult ki a település falusias arculata. A lakosság már az 1920-as években szerette volna elérni, hogy a puszta önálló községgé alakuljon ám ez csak jóval később, 1950-ben következett be.
A török uralom idején pusztává vált a 19. század végéig, majd több birtokos család is megjelent, többek között a Glaser család.
Örményes-puszta 1950-ben alakult községgé. Lakosai mezőgazdaságból élnek, jelentős a községben a szállítási vállalkozás is.
Neve
szerkesztésA település nevének eredete nem tisztázott, mert az egyik verzió szerint Árpád-korból az "örmény-malom" szóból származik, mert gabona-őrléssel foglalkoztak ezen a vidéken.
Az idősebbek körében ma is élő szájhagyomány a másik verzió, hogy a 16. században Örmény nevű grófoknak volt birtokuk a vidéken.
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 1064 | 1033 | 997 | 949 | 973 | 940 | 923 |
2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[13]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,4%-a magyarnak mondta magát (17,6% nem nyilatkozott).
2022-ben a lakosság 96,3%-a vallotta magát magyarnak, 1% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 0,1% görögnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
Gazdasága
szerkesztésMezőgazdaság
szerkesztésÖrményes igen jó minőségű kötött agyag, réti csernozjom és mészlepedékes talaja kedvez a mezőgazdasági termelésnek. Jelentős a kalászos gabona és a zöldségfélék termesztése, a cukorrépa termesztésének pedig történelmi hagyományai vannak a településen. Az állattenyésztés terén a sertés- és tehéntenyésztés a legjellemzőbb, de a gazdálkodók foglalkoznak baromfi- és juhtartással is.
Ipar
szerkesztésA község ipara nem jelentős: jelenleg mezőgazdasági gépeket gyártanak a településen.
Vallás
szerkesztésA 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakosság 30,4%-a római katolikus, 20,9%-a református, 0,3%-a pedig görögkatolikus vallású. 38,7% nem tartozik egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 9,3% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[14]
2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19,7%, református 11,3%, felekezeten kívüli 41,4% (26,9% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben vallása szerint 11,3% volt római katolikus, 7,2% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 0,3% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 40,9% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[16]
Római katolikus egyház
szerkesztésAz Egri főegyházmegye (érsekség) Jász-Kun Főesperességének Törökszentmiklósi Esperesi Kerületében lévő Fegyverneki plébániához tartozik, mint filia.
Evangélikus egyház
szerkesztésAz Északi Evangélikus Egyházkerület (püspökség) Dél-Pest Megyei Egyházmegyéjében (esperesség) lévő Szolnoki Evangélikus Egyházközséghez tartozik, mint szórvány.
Természeti értékek
szerkesztésA település határában szikes mocsarak, vakszikfoltok és sós-sivatagi társulások találhatóak. Jellegzetes növényei: a süntök, a farkasfog és a magyar sóballa.
Nevezetességei
szerkesztés- Glaser-kastély: 1880-ban építtette az Ehrlich család. Szabadon álló, földszintes, hosszan elnyúló épület.
- Bíró-kastély: Eredetileg a 20. század elején épült. Az 1920-as években emelettel bővítették, ekkor kapta neobarokk jellegét.
- Kepich-kastély
- Diana emlékpad
- Ökumenikus templom
- Fegyvernek-Örményes vasútállomás: 1857-ben épült.
Sport
szerkesztés- Az Örményesi Sport Club (ÖSC) labdarúgó-csapata a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei bajnokság III. osztályában szerepel.
Rendezvények
szerkesztés- Falunap: minden év augusztus 20-án.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Örményes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Örményes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Örményes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Örményes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Örményes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Örményes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
- ↑ Örményes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ a b Örményes települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. március 24. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
- ↑ Örményes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
- ↑ Örményes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 1.)
- ↑ 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=29382[halott link]
- ↑ Örményes Helységnévtár
- ↑ Örményes Helységnévtár
Források
szerkesztés- Örményes település rövid története. [2011. november 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 1.)
További információk
szerkesztés- Örményes Önkormányzatának honlapja: https://web.archive.org/web/20190915190819/http://ormenyes.hu/
- Kósa Károly: "Tornyos kastély" Örményesen (Biró Zoltán kastélya)