Főmenü megnyitása

Fegyvernek város Jász-Nagykun-Szolnok megye Törökszentmiklósi járásában.

Fegyvernek
Szent Vendel templom a magasból
Szent Vendel templom a magasból
Fegyvernek címere
Fegyvernek címere
Fegyvernek zászlaja
Fegyvernek zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
MegyeJász-Nagykun-Szolnok
JárásTörökszentmiklósi
Jogállás város
Polgármester Tatár László (független)[1]
Irányítószám 5231
Körzethívószám 56
Népesség
Teljes népesség6246 fő (2017. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség88,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület71,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fegyvernek (Magyarország)
Fegyvernek
Fegyvernek
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 20° 31′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 16′ 00″, k. h. 20° 31′ 60″
Fegyvernek (Jász-Nagykun-Szolnok megye)
Fegyvernek
Fegyvernek
Pozíció Jász-Nagykun-Szolnok megye térképén
Fegyvernek weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Fegyvernek témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Nagykunságban fekvő település. Törökszentmiklós 12 km, Tiszabő 7,5 km, Bánhalma 9,5 km, Örményes 6 km, Kenderes 10,5 km, Kisújszállás 16 km távolságra található.

MegközelítéseSzerkesztés

Közúton elérhető a 4-es főúton. Vasútállomása (Fegyvernek-Örményes vasútállomás) a Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon található, a településtől kb. 7 km-re. Fegyvernek határába olvadt Kesző Árpád-kori település is.

ÖnkormányzatSzerkesztés

A település képviselő-testülete (a polgármesterrel együtt) 9 főből áll.

TörténeteSzerkesztés

Fegyvernek nevét az egykor itt élő fegyverhordozók foglalkozásának neve után kapta. A település területén már a bronzkorban is éltek emberek, a későbbi korokból pedig vaskori, illetve szarmata-kori leletek kerültek elő. 1212-ben találkozunk először a falu nevével, ezután pedig 1219-ben a Váradi Regestrumban említik. 1300-tól a terület a Domoszlai, a Kompolti és a Guthi-Országh családok birtoka volt. A 15. században Fegyverneknek már mezővárosi és vásártartási kiváltságai is voltak, de 168687-ben Giráj tatár kán elpusztította a vidéket Fegyvernekkel együtt. 184546-ig majorsági cselédek, pásztorok és dohányosok lakták, de ekkor gróf Szapáry József a terület birtokosa németeket telepített be a településre, akik a 19. század végére szinte teljesen elmagyarosodtak. A fegyvernekiek az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban fegyveresen egyáltalán nem vettek részt. Fegyverneknél a Tiszát 1856-ban szabályozták 74 átvágással, és ekkor építették ki a községet védő töltéseket is. 1871-ben nagyközség lett, 1876-ban pedig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye tiszai közép járásába sorolták be. A századfordulóra már 5000 lakosa volt. 1919. július 25-én román katonák 49 helyi lakost lőttek agyon, válaszul arra, hogy valaki lelőtte a turnu-severini ezred parancsnokát.1919 végén internáló tábort hoztak létre a volt vöröskatonák számára, igen zord körülmények között. A tábort 1922-ben számolták fel. A második világháború után sok német származású fegyvernekit hurcoltak el a Don-vidék szénbányáiba. A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.[3]

GazdaságaSzerkesztés

 
Fegyvernek nagyközség neve székely-magyar rovással.

MezőgazdaságSzerkesztés

A településnek és környékének talaja réti szolonyec, réti csernozjom, illetve lepedékes alföldi mész. A legeltetéses állattenyésztés és szántóföldi termelés mellett a gyümölcs -és zöldségtermesztés is virágzik a településen. A Tisza holtága különösen jó lehetőségeket biztosít a horgász- és víziturizmus fejlődéséhez, sőt a horgászatnak már önmagában is fontos gazdasági tényező.

IparSzerkesztés

Manapság már csak az építő -és mélyépítőipar van jelen a településen, a hengermalom, a téglagyár és az egykori jelentősebb feldolgozó üzemek már megszűntek.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4] A lakosok 67,5%-a római katolikus, 8,1%-a református, 0,3%-a görögkatolikus, 0,1%-a pedig evangélikus vallású volt. A lakosság 0,2%-a más egyházhoz, vagy felekezethez tartozott. 13,8% nem tartozott egyetlen egyházhoz, vagy felekezethez sem. 9,9% ismeretlen, vagy nem válaszolt.[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 4,3% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,3%, református 6,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 19,3% (31,5% nem nyilatkozott).[6]

NevezetességeiSzerkesztés

RendezvényekSzerkesztés

  • Országos Diák-gulyásfesztivál (május második vagy harmadik szombatján)
  • Virágzó Tisza Napja (június végén)
  • Fegyvernek Város Napja (augusztus)

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Fegyvernek települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2017. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2017. szeptember 3. (Hozzáférés: 2017. szeptember 4.)
  3. A köztársasági elnök 325/2013. (VII. 10.) KE határozata városi cím adományozásáról (pdf). Magyar Közlöny 2013. évi 118. szám, 64033. oldal, 2013. július 5. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  5. http://portal.ksh.hu/pls/portal/!CP.hnt2.telep?nn=16647
  6. Fegyvernek Helységnévtár
  7. Czellár Katalin, Somorjai Ferenc: Magyarország. Budapest : Panoráma, 1996. 583. o. ISBN 9632437616

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés