Főmenü megnyitása

Hevesi József (író)

(1857-1929) újságíró

Hevesi József, 1877-ig Kronstein (Fegyvernek, 1857. március 15.Budapest, 1929. január 21.) író, újságíró, a Magyar Salon szerkesztője.

Hevesi József
Élete
Született 1857. március 15.
Fegyvernek
Elhunyt 1929. január 21. (71 évesen)
Budapest
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) novella, színdarab

PályájaSzerkesztés

Előbb magánúton tanult és elég későn, tizenhárom évesen jutott gimnáziumba, Kecskemétre. A szokásosnál rövidebb idő alatt végezte el a középiskolát. 1877-ben Budapestre ment, ahol az egyetem bölcsészeti karán végezte tanulmányait, azután újságíró lett.

Első verse 1875-ben jelent meg. Több tárcát és elbeszélést írt vidékről a Lukács Béla szerkesztése alatt megjelent Közvéleménybe, majd a fővárosba érkezve e lap munkatársa lett. Később több lapot és folyóiratot is szerkesztett. Rendkívül termékeny novellista volt, elbeszéléseinek témáit lírai hangon dolgozta fel.

MunkáiSzerkesztés

  • Ibolyák. Versek. Budapest, 1879.
  • A malom alatt. (Alphonse Daudet után, fordította.) Budapest, 1879.
  • Névjegyek Janka asztalára. Mezőtúr, 1880. (Elbeszélések.)
  • Vig elbeszélések. Esztergom, 1883. – (Mulattató Könyvtár, 22.)
  • A feltámadt halott. Budapest, 1886. (M. Mesemondó 11. sz., névtelenül.)
  • Hamis gyémántok. Novellák. Budapest, 1886.
  • Apró történetek. Novellák. Budapest, 1887.
  • Nászúton. Novellák. Budapest, 1892.
  • Az ár ellen. Regény. Budapest, 1892.
  • A gordiusi csomó. Novellák. Budapest, 1895.
  • Piros narancsok. Novellák. Budapest, 1900.
  • Márkus-téri galambok. Novellák. Budapest, 1903.
  • Azur történetek. Novellák. Budapest, 1906.
  • Hevesi József válogatott művei. Tíz kötet. Budapest, 1910.

Írt színműveket Hetényi Bélával együtt: A harmadik, dramolette egy felvonásban, (első előadása: 1885. február 20., a Nemzeti Színházban; megjelent a Magyar Salonban II. 1884–1885.); A lidércz, előadták 1885. szeptember 6-án a Budai Színkörben; Ősz és tavasz, előadták 1886 március 3-án a Nemzeti Színházban; A szamárdiak, előadták Kecskeméten; Nasztya, ezt egy Sarapov Sergius nevű orosszal[1] közösen írta; előadták Kecskeméten.

További színdarabok: A négy évszak (színmű, Hetényi Bélával; Nemzeti Színház, 1897); Hajnali harangszó (népszínmű, Karczag Vilmossal; Népszínház, 1898); A mama (vígjáték; Nemzeti Színház, 1904); Liliomhullás (színmű).[2]

Szerkesztette Budapesten a Vasárnapi Lapokat 1880–81.; az Ellenőrt 1883.; a Magyar Salont 1884. május 1-jétől 1891. szeptemberig Fekete Józseffel együtt; a Szépirodalmi Könyvtárt, melyet a Műbarátok Köre adott ki 1890–93-ban, 12 kötetben; a Szabad Szó című képes politikai napilapot 1893. májustól 1894. májusig, a Magyar Géniusz című képes lapot 1892. januártól, az Otthon című képes havi folyóiratot 1894-től. Számos más lapban is jelentek meg írásai. Összeállította a Magyar Dekameront (száz magyar író elbeszélése). Budapest, 1891–1893.

Álnevei: Figaró, Lucifer.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Feltehetően Szergej Fjodorovics Sarapov (1855–1911) katonatiszt, író; Zágrábnál magyar fogságba esett, 1877 májusában szabadult, utána rövid ideig egy orosz lap külföldi tudósítójaként dolgozott.
  2. Magyar Zsidó lexikon

ForrásokSzerkesztés