Főmenü megnyitása

A Magyar Géniusz magyar társadalmi, irodalmi és művészeti hetilap volt. 1892 és 1903 között jelent meg. Az 1903. évi 39. számmal szűnt meg. A Hét mellett az egyike volt a századvég és a századforduló legnépszerűbb és legelterjedtebb folyóiratainak. Állandó munkatársai között szerepelt a későbbi Nyugat írógárdájának egy része is.

TörténeteSzerkesztés

A folyóirat 1892-ben indult. 1896-ig Hevesi József és Karczag Vilmos szerkesztették. 1897-ben már csak Hevesi József látta el a szerkesztői teendőket és mellette Kéry Gyula segédszerkesztőként, Basch Árpád pedig művészeti szerkesztőként szerepelt. 1898-ban Hevesi József mellett Basch Árpád jegyezte a lapot. Helyettes szerkesztőként Velszi Bárd (Wallesz Jenő) szerepelt. [1] 1899-ben Basch Árpád vette át a lap irányítását, ugyanakkor Velszi Bárd volt a helyette szerkesztője és Hock János a főmunkatársa. 1900 és 1901 folyamán Basch Árpád egyedül végezte a folyóirat szerkesztését. [2]

1902-ben Osvát Ernő lett a felelős szerkesztő. Miután Osvát átvette az addigi képes családi hetilap szerkesztését, [3] azt irodalmi, művészeti és társadalmi hetilappá alakította át. Ettől kezdve a lap is a Nyugat előzményei közé sorolható. [4]

Társszerkesztőként Michailovits István, főmunkatársként Kovács Jenő szerepelt. Ennek az évfolyamnak a 49. számától fogva ők hárman mint szerkesztők jegyezték a folyóiratot. 1903-ban újra szerkesztőváltozás állt be. Az 1. - 6. számot Gellért Oszkár, a 7. - 9. számot Gellért Oszkár, Osvát Ernő, Kovács Jenő, a 10. számtól pedig az év végéig és a folyóirat megszűnéséig Gellért Oszkár szerkesztette a folyóiratot, ugyanakkor Cholnoky Viktor volt a főmunkatársa. 1903-ban a lap formátuma is megváltozott: a régi nagy alak helyett nyolcadrétben jelent meg.

A Magyar Géniusz - minden előzetes bejelentés nélkül - az 1903. évi 39. számmal szűnt meg. [5]

Főbb munkatársaiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Magyar irodalmi lexikon. Akadémiai Kiadó, 1965. 2. kötet, 88. old.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés