Mezőkövesd

magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Mezőkövesd város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járás székhelye. A megye negyedik legnépesebb települése.

Mezőkövesd
A Szent László-szobor és -templom 2009-ben
A Szent László-szobor és -templom 2009-ben
Mezőkövesd címere
Mezőkövesd címere
Mezőkövesd zászlaja
Mezőkövesd zászlaja
Becenév: a Matyóföld fővárosa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállás város
Polgármester Dr. Fekete Zoltán (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 3400
Körzethívószám 49
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség16 098 fő (2021. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség162,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület100,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőkövesd (Magyarország)
Mezőkövesd
Mezőkövesd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 48′ 25″, k. h. 20° 33′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 25″, k. h. 20° 33′ 54″
Mezőkövesd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Mezőkövesd
Mezőkövesd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Mezőkövesd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkövesd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

FekvéseSzerkesztés

A Bükk-vidék déli szélénél, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, a Borsodi-Mezőség vidékén fekszik, Egertől 20, a megyeszékhely Miskolctól pedig 50 kilométerre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Bogács és Tard, északkelet felől Mezőnyárád, kelet felől Mezőkeresztes, délkelet felől Szentistván, dél felől Egerlövő és Egerfarmos, délnyugat felől Mezőszemere, nyugat felől Szihalom, északnyugat felől pedig Novaj és Szomolya.

MegközelítéseSzerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonalai a 3-as főút és az M3-as autópálya ezeken érhető el a legegyszerűbben az ország távolabbi részei felől. A sztráda néhány kilométerre délre halad el a belterülettől, nyugat-keleti irányban, a 3-as főút pedig sokáig áthaladt a központján, egy ideje már északról elkerüli azt.

A környező kisebb települések közülés Andornaktályával a 253-as főút, Noszvajjal a 2509-es, Bogácson át Bükkszentkereszttel a 2511-es, Egerlövővel és Ároktővel, illetve a közbeeső kisebb falvakkal a 3302-es, Szentistvánnal pedig a 3303-as út köti össze.

TörténeteSzerkesztés

 
A Szent László-templom

A terület már a népvándorlás korában lakott volt, a környéken feltárt számos avar sírból nagy kiterjedésű, népes avar települést feltételeznek itt a régészek.[3] Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de az 1275-ös egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik.

1450. március 28-án itt kötötte meg Hunyadi János és Hédervári László püspök a huszitákkal a mezőkövesdi békét, melynek értelmében Giskra megtarhatta a bányavárosokat. 1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott. A legenda szerint a város és a környező falvak népének, a matyó népcsoportnak a neve is a Mátyás névből származik (az elnevezés a 18. században alakult ki; az északabbi területek protestáns lakossága által alkalmazott, a terület katolikus népességére utaló, megkülönböztető név volt).

1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár ostromának évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.

1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbérurától, a magyar koronától. 1849. február 28-án a kápolnai csatában vereséget szenvedett honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal.

A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint ekkor csaknem 21 000 lakosa volt.

1939-ben olajkutató talapfúrás alkalmával 800 méter mélyből tört elő a 72 fokos, kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. A víz elősegíti a reumás betegségek, a különböző kopások és ízületi gyulladások, a sérülések és ortopédiai beavatkozások kezelését, de alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére is. Itt épült meg a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő, rövidebben Zsóry-fürdő.

Napjaink Mezőkövesdje őrzi népi hagyományait „Matyóföld fővárosa”-ként, ugyanakkor iskoláival, sportlétesítményeivel és más intézményeivel megfelel a 21. század városaival szemben támasztott követelményeknek is.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

A településen 1991 május végén időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző év őszén megválasztott polgármester eddig tisztázatlan okból néhány hónap után lemondott a posztjáról.[11]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 70%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát;[12] roma közösség is található a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 5,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 7,9% (29% nem nyilatkozott).[13]

NevezetességeiSzerkesztés

 
Táncpajta, a hagyományőrző közösségi rendezvények színhelye
 
Részlet a Matyó Néptáncegyüttes műsorából
 
Mezőgazdasági Gépmúzeum
 
Mezőkövesdi népviselet (1915)

SportéleteSzerkesztés

Labdarúgócsapattal rendelkezik a város, mely jelenleg az NBI-ben szerepel, ez a Mezőkövesdi SE.

Jelenleg van egy NBI/B-s kézilabdacsapata is, a Mezőkövesdi KC.

MédiaSzerkesztés

A Mezőkövesdi Televízió a hét minden napján jelentkezik műsorral. Hetente egy híradót, egy magazinműsort, két sport-, egy kulturális műsort, valamint a képviselőtestületi ülések közvetítését, ezek ismétléseit, valamint a szerkesztett műsorok között folyamatos képújságot sugároz kábelhálózaton keresztül.

TestvértelepüléseiSzerkesztés

PartnertelepüléseiSzerkesztés

Híres mezőkövesdiekSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2021. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal
  3. https://ng.hu/kultura/2003/08/28/kifosztott_avar_kori_sirokra_bukkantak_mezonyaradon/
  4. Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  6. Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  7. Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  8. Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  9. Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  10. Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  11. (kj). „Hamarosan polgármester-választás”, Észak-Magyarország, Hungaricana, 1991. május 24., 1. oldal (Hozzáférés ideje: 2020. július 4.) (magyar nyelvű) 
  12. A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
  13. Mezőkövesd Helységnévtár
  14. Mezőkövesd, Hadas városrész. (Hozzáférés: 2022. április 28.)

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés