Mezőkövesd

	Mezőkövesd
; Mezőkövesd címere	; Mezőkövesd zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Megye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Mezőkövesdi
Jogállás	város
Polgármester	Dr. Fekete Zoltán (FIDESZ–KDNP)
Irányítószám	3400
Körzethívószám	49
Testvértelepülései	Lista Żory; Rüdesheim am Rhein; Bad Salzungen;
	Népesség
Teljes népesség	16 107 fő (2018. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	162,3 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	100,49 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Mezőkövesd Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 48′ 25″, k. h. 20° 33′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 25″, k. h. 20° 33′ 54″
	Mezőkövesd Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
	Mezőkövesd weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkövesd témájú médiaállományokat.

Mezőkövesd város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járás székhelye.

FekvéseSzerkesztés

A Bükk-vidék déli szélénél, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik. Egertől 20, Miskolctól 50 kilométerre található.

A terület már a népvándorlás korában lakott volt, a környéken feltárt számos avar sírból nagy kiterjedésű, népes avar települést feltételeznek itt a régészek.^[3] Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de az 1275-ös egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik.

1450. március 28-án itt kötötte meg Hunyadi János és Hédervári László püspök a huszitákkal a mezőkövesdi békét, melynek értelmében Giskra megtarhatta a bányavárosokat. 1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott. A legenda szerint a város és a környező falvak népének, a matyó népcsoportnak a neve is a Mátyás névből származik (az elnevezés a 18. században alakult ki; az északabbi területek protestáns lakossága által alkalmazott, a terület katolikus népességére utaló, megkülönböztető név volt).

1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár ostromának évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.

1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbérurától, a magyar koronától. 1849. február 28-án a kápolnai csatában vereséget szenvedett honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal.

A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint ekkor csaknem 21 000 lakosa volt.

1939-ben olajkutató talapfúrás alkalmával 800 méter mélyből tört elő a 72 fokos, kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. A víz elősegíti a reumás betegségek, a különböző kopások és ízületi gyulladások, a sérülések és ortopédiai beavatkozások kezelését, de alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére is. Itt épült meg a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő, rövidebben Zsóry-fürdő.

Napjaink Mezőkövesdje őrzi népi hagyományait „Matyóföld fővárosa”-ként, ugyanakkor iskoláival, sportlétesítményeivel és más intézményeivel megfelel a 21. század városaival szemben támasztott követelményeknek is.

Matyó népviselet - Országos Bélyegkiállítás, Budapest (1960)

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 70%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát;^[4] roma közösség is található a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 5,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 7,9% (29% nem nyilatkozott).^[5]

NevezetességeiSzerkesztés

Mezőgazdasági Gépmúzeum

Mezőkövesdi népviselet (1915)

Matyó hímzés
Matyó Múzeum
Városi Galéria (Takács István festményei)
Kis Jankó Bori Emlékház
Szent László-templom (Takács István freskói)
Zsóry Gyógy- és Strandfürdő
Hadas városrész (Matyó tájházak, jellegzetes 19. századi vidéki utcácskák)
Mezőgazdasági Gépmúzeum

SportéleteSzerkesztés

Labdarúgócsapattal rendelkezik a város, mely jelenleg az NBI-ben szerepel, ez a Mezőkövesdi SE.

Jelenleg van egy NBI-es kézilabdacsapata is, a Mezőkövesdi KC.

MédiaSzerkesztés

A Mezőkövesdi Televízió a hét minden napján jelentkezik műsorral. Hetente egy híradót, egy magazinműsort, két sport-, egy kulturális műsort, valamint a képviselőtestületi ülések közvetítését, ezek ismétléseit, valamint a szerkesztett műsorok között folyamatos képújságot sugároz kábelhálózaton keresztül.

TestvértelepüléseiSzerkesztés

Partner-településeiSzerkesztés

Rüdesheim am Rhein, Németország (1991)
Nagyszőlős, Ukrajna, Kárpátalja (1997)
Kézdivásárhely, Románia, Székelyföld (1997)
Berettyószéplak-Dólyapuszta, Románia (2001)

Híres mezőkövesdiekSzerkesztés

Lásd még: Kategória:Mezőkövesdiek

Balogh Vilmos ökölvívó olimpikon
Bíró József színművész
Csézy (Csézi Erzsébet, 1979) énekesnő
Érdi Mária vitorlázó olimpikon
Funktasztikus (Csató Adorján) rapper
Keleti Part zenekar – Életképek MK 1992
Harsányi Kálmán (1876–1929) író
Jacsó József (1962) magyar súlyemelő, olimpiai ezüstérmes. A legnagyobb tömeget megmozgató magyar súlyemelő (427,5 kiló, Szöul)
Kis Jankó Bori (1876–1954) hímzőasszony
Menachem Zevi Kaddari (1925–2011) hebraista és nyelvész
Szekeres Csaba filmrendező
Takács István (1901–1985) festőművész
Zubai Szabolcs (1984) olimpiai 4. helyezett magyar válogatott, és a Pick Szeged EHF-kupát nyert beállósa