Mezőkövesd

	Mezőkövesd
	A Szent László-szobor és -templom 2009-ben
; Mezőkövesd címere	; Mezőkövesd zászlaja
	Becenév: a Matyóföld fővárosa
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Borsod-Abaúj-Zemplén
Járás	Mezőkövesdi
Jogállás	város
Polgármester	Dr. Fekete Zoltán (Fidesz–KDNP)
Irányítószám	3400
Körzethívószám	49
Testvértelepülései	Lista Żory; Rüdesheim am Rhein; Bad Salzungen;
	Népesség
Teljes népesség	16 098 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	162,3 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	100,49 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Mezőkövesd Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 48′ 25″, k. h. 20° 33′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 25″, k. h. 20° 33′ 54″
	Mezőkövesd Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
	Mezőkövesd weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkövesd témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Mezőkövesd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járás székhelye. A megye negyedik legnépesebb települése.

FekvéseSzerkesztés

A Bükk-vidék déli szélénél, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, a Borsodi-Mezőség vidékén fekszik, Egertől 20, a megyeszékhely Miskolctól pedig 50 kilométerre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Bogács és Tard, északkelet felől Mezőnyárád, kelet felől Mezőkeresztes, délkelet felől Szentistván, dél felől Egerlövő és Egerfarmos, délnyugat felől Mezőszemere, nyugat felől Szihalom, északnyugat felől pedig Novaj és Szomolya.

MegközelítéseSzerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonalai a 3-as főút és az M3-as autópálya ezeken érhető el a legegyszerűbben az ország távolabbi részei felől. A sztráda néhány kilométerre délre halad el a belterülettől, nyugat-keleti irányban, a 3-as főút pedig sokáig áthaladt a központján, egy ideje már északról elkerüli azt.

A környező kisebb települések közül Andornaktályával a 253-as főút (korábbi számozás szerint 2502-es út), Noszvajjal a 2509-es, Bogácson át Bükkszentkereszttel a 2511-es, Tarddal és Cserépváraljával a 25 113-as, Egerlövővel és Ároktővel, illetve a közbeeső kisebb falvakkal a 3302-es, Szentistvánnal pedig a 3303-as út köti össze.

TörténeteSzerkesztés

A Szent László-templom

A terület már a népvándorlás korában lakott volt, a környéken feltárt számos avar sírból nagy kiterjedésű, népes avar települést feltételeznek itt a régészek.^[3] Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de az 1275-ös egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik.

1450. március 28-án itt kötötte meg Hunyadi János és Hédervári László püspök a huszitákkal a mezőkövesdi békét, melynek értelmében Giskra megtarhatta a bányavárosokat. 1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott. A legenda szerint a város és a környező falvak népének, a matyó népcsoportnak a neve is a Mátyás névből származik (az elnevezés a 18. században alakult ki; az északabbi területek protestáns lakossága által alkalmazott, a terület katolikus népességére utaló, megkülönböztető név volt).

1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár ostromának évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.

1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbérurától, a magyar koronától. 1849. február 28-án a kápolnai csatában vereséget szenvedett honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal.

A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint ekkor csaknem 21 000 lakosa volt.

1939-ben olajkutató talapfúrás alkalmával 800 méter mélyből tört elő a 72 fokos, kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. A víz elősegíti a reumás betegségek, a különböző kopások és ízületi gyulladások, a sérülések és ortopédiai beavatkozások kezelését, de alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére is. Itt épült meg a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő, rövidebben Zsóry-fürdő.

Napjaink Mezőkövesdje őrzi népi hagyományait „Matyóföld fővárosa”-ként, ugyanakkor iskoláival, sportlétesítményeivel és más intézményeivel megfelel a 21. század városaival szemben támasztott követelményeknek is.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

1990–1991: Dr. Somogyi Márton (nem ismert)^[4]
1991–1994: Pap János (nem ismert)
1994–1998: Herkely György (Választási Szövetség Mezőkövesd)^[5]
1998–2002: Halmai Gyula (MSZP)^[6]
2002–2006: Tállai András (Fidesz-MDF-MKDSZ)^[7]
2006–2010: Tállai András (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum)^[8]
2010–2014: Dr. Fekete Zoltán (Fidesz-KDNP)^[9]
2014–2019: Dr. Fekete Zoltán (Fidesz–KDNP)^[10]
2019-től: Dr. Fekete Zoltán (Fidesz–KDNP)^[1]

A településen 1991 május végén időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző év őszén megválasztott polgármester eddig tisztázatlan okból néhány hónap után lemondott a posztjáról.^[11]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 70%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát;^[12] roma közösség is található a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 5,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 7,9% (29% nem nyilatkozott).^[13]

NevezetességeiSzerkesztés

Táncpajta, a hagyományőrző közösségi rendezvények színhelye

Részlet a Matyó Néptáncegyüttes műsorából

Mezőgazdasági Gépmúzeum

Mezőkövesdi népviselet (1915)

Matyó hímzés
Matyó Múzeum
Népi Művészetek Háza, Táncpajta, Matyóföldi Folklórfesztivál^[14]
Városi Galéria (Takács István festményei)
Kis Jankó Bori Emlékház
Szent László-templom (Takács István freskói)
Zsóry Gyógy- és Strandfürdő
Hadas városrész (Matyó tájházak, jellegzetes 19. századi vidéki utcácskák)
Mezőgazdasági Gépmúzeum
Hoór-völgye víztározó

SportéleteSzerkesztés

A város labdarúgóklubja a jelenleg az NBI-ben szereplő Mezőkövesdi SE. Van egy NB2-es kézilabdacsapata is, a Mezőkövesdi KC 2022.

MédiaSzerkesztés

A Mezőkövesdi Televízió a hét minden napján jelentkezik műsorral. Hetente egy híradót, egy magazinműsort, két sport-, egy kulturális műsort, valamint a képviselőtestületi ülések közvetítését, ezek ismétléseit, valamint a szerkesztett műsorok között folyamatos képújságot sugároz kábelhálózaton keresztül.

TestvértelepüléseiSzerkesztés

PartnertelepüléseiSzerkesztés

Rüdesheim am Rhein, Németország (1991)
Nagyszőlős, Ukrajna (1997)
Kézdivásárhely, Románia (1997)
Berettyószéplak-Dólyapuszta, Románia (2001)

Híres mezőkövesdiekSzerkesztés

Lásd még: Kategória:Mezőkövesdiek

Balogh Vilmos ökölvívó olimpikon
Bíró József színművész
Bollók János (1944–2001), ókortudós, a nyelvtudomány doktora, műfordító, egyetemi tanár
Csézy (Csézi Erzsébet, 1979) énekesnő
Egri Berta (született Unterberg; 1880–1950) színésznő
Érdi Mária vitorlázó olimpikon
Funktasztikus (Csató Adorján) rapzenész
Garamszeghy Sándor (Géczy Sándor Béla, született Goits; 1879-1964) színész, író
Harsányi Kálmán (1876–1929) író
Ittes József (1954–) színész
Jablonkay Éva (1939-2010) Liszt Ferenc-díjas (1977) magyar opera-énekesnő (alt)
Jacsó József (1962) magyar súlyemelő, olimpiai ezüstérmes. A legnagyobb tömeget megmozgató magyar súlyemelő (427,5 kiló, Szöul)
Kápolnai Iván (1925-2014) magyar statisztikus, közgazdász, művelődés- és gazdaságtörténész, könyvtáros
Keleti Part zenekar – Életképek MK 1992
Kis Jankó Bori (1876–1954) hímzőasszony
Kovács János Jászai Mari-díjas magyar színész
Lukács Sándor (1914-1984) gimnáziumi tanár, iskolaigazgató, országgyűlési képviselő
Menachem Zevi Kaddari (1925–2011) hebraista és nyelvész
Morvay József Dr. (1926-1987) magyar gyógyszerész, kémikus, egyetemi tanár
Papp Zoltán Dr. (1942 –) orvosprofesszor, szülész-nőgyógyász, genetikus, egészségügyi menedzser, igazságügyi orvosszakértő, A hazai szülészet-nőgyógyászat kiemelkedő alakja, az Orvosi Hetilap főszerkesztője
Pongrácz Antal^[15] (1827-1880) főhadnagy, honvéd főhadnagy, Cserépfalu jegyzője, járásbírósági írnok.
Pongrácz Mihály (1800-1879) premontrei kanonok és tanár
Szekeres Csaba filmrendező
Takács István (1901–1985) festőművész
Zubai Szabolcs (1984) olimpiai 4. helyezett magyar válogatott, és a Pick Szeged EHF-kupát nyert beállósa