Wikipédia

Mezőkövesd

magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. május 20.

Mezőkövesd város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járás székhelye. A megye negyedik legnépesebb települése.

Mezőkövesd
Római katolikus plébániatemplom
Római katolikus plébániatemplom
Mezőkövesd címere
Mezőkövesd címere		 Mezőkövesd zászlaja
Mezőkövesd zászlaja
Becenév: a Matyóföld fővárosa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállásváros
PolgármesterDr. Fekete Zoltán (Fidesz–KDNP)[1]
Irányítószám3400
Körzethívószám49
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség15 541 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség162,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület100,49 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 48′ 24″, k. h. 20° 33′ 53″47.806667°N 20.564722°EKoordináták: é. sz. 47° 48′ 24″, k. h. 20° 33′ 53″47.806667°N 20.564722°E
Mezőkövesd (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Mezőkövesd
Mezőkövesd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Mezőkövesd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkövesd témájú médiaállományokat.

Fekvése

szerkesztés

A Bükk-vidék déli szélénél, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál, a Borsodi-Mezőség vidékén fekszik, Egertől 20, a megyeszékhely Miskolctól pedig 50 kilométerre.

A közvetlenül határos települések: észak felől Bogács és Tard, északkelet felől Mezőnyárád, kelet felől Mezőkeresztes, délkelet felől Szentistván, dél felől Egerlövő és Egerfarmos, délnyugat felől Mezőszemere, nyugat felől Szihalom, északnyugat felől pedig Novaj és Szomolya.

Megközelítése

szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonalai a 3-as főút és az M3-as autópálya ezeken érhető el a legegyszerűbben az ország távolabbi részei felől. A sztráda néhány kilométerre délre halad el a belterülettől, nyugat-keleti irányban, a 3-as főút pedig sokáig áthaladt a központján, egy ideje már északról elkerüli azt.

A környező kisebb települések közül Andornaktályával a 253-as főút (korábbi számozás szerint 2502-es út), Noszvajjal a 2509-es, Bogácson át Bükkszentkereszttel a 2511-es, Tarddal és Cserépváraljával a 25 113-as, Egerlövővel és Ároktővel, illetve a közbeeső kisebb falvakkal a 3302-es, Szentistvánnal pedig a 3303-as út köti össze.

Vonattal a MÁV 80-as számú Budapest–Sátoraljaújhely-vasútvonalán érhető el, melyen a városnak egy állomása és egy megállóhelye van: Mezőkövesd vasútállomás, illetve Mezőkövesd felső megállóhely.

A helyi és a helyközi autóbusz-közlekedést a Volánbusz Zrt. biztosítja. Az eredetileg a Rákóczi utca és a Mátyás király út kereszteződésénél lévő autóbusz-állomás 2023-ban költözött a vasútállomás mellé.

Története

szerkesztés
 
A Szent László-templom

A terület már a népvándorlás korában lakott volt, a környéken feltárt számos avar sírból nagy kiterjedésű, népes avar települést feltételeznek itt a régészek.[3] Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de az 1275-ös egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik.

1450. március 28-án itt kötötte meg Hunyadi János és Hédervári László püspök a huszitákkal a mezőkövesdi békét, melynek értelmében Giskra megtarthatta a bányavárosokat. 1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott. A legenda szerint a város és a környező falvak népének, a matyó népcsoportnak a neve is a Mátyás névből származik (az elnevezés a 18. században alakult ki; az északabbi területek protestáns lakossága által alkalmazott, a terület katolikus népességére utaló, megkülönböztető név volt).

1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár ostromának évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.

1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbérurától, a magyar koronától. 1849. február 28-án a kápolnai csatában vereséget szenvedett honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal.

A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint ekkor csaknem 21 000 lakosa volt.

1939-ben olajkutató talapfúrás alkalmával 800 méter mélyből tört elő a 72 fokos, kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. A víz elősegíti a reumás betegségek, a különböző kopások és ízületi gyulladások, a sérülések és ortopédiai beavatkozások kezelését, de alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére is. Itt épült meg a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő, rövidebben Zsóry-fürdő.

2023-ban adták át a város új autóbusz-állomását.

Napjaink Mezőkövesdje őrzi népi hagyományait „Matyóföld fővárosa”-ként, ugyanakkor iskoláival, sportlétesítményeivel és más intézményeivel megfelel a 21. század városaival szemben támasztott követelményeknek is.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés

A településen 1991 május végén időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző év őszén megválasztott polgármester eddig tisztázatlan okból néhány hónap után lemondott a posztjáról.[12]

A 2024-es önkormányzati választás eredménye

szerkesztés
  • A polgármester-választás eredménye[13]
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok aránya
Dr.Fekete Zoltán Fidesz – KDNP 4878 100,00%
Összesen 4878 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[14]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  Fidesz – KDNP 9      
  SZÖDE 3                      

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
16 644
16 502
16 107
15 504
15 588
15 541
201320142018202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 70%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát;[15] roma közösség is található a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 5,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 7,9% (29% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,2% cigánynak, 0,5% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, szlováknak, románnak és lengyelnek, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,3% volt római katolikus, 5,7% református, 0,7% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,2% evangélikus, 0,1% ortodox, 7,8% felekezeten kívüli (41,2% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

szerkesztés
 
Táncpajta, a hagyományőrző közösségi rendezvények színhelye
 
Részlet a Matyó Néptáncegyüttes műsorából
 
Mezőgazdasági Gépmúzeum
 
Mezőkövesdi népviselet (1915)

Sportélete

szerkesztés

A város labdarúgóklubja a jelenleg az NBI-ben szereplő Mezőkövesdi SE. Van egy NB2-es kézilabdacsapata is, a Mezőkövesdi KC 2022.

Média

szerkesztés

A Mezőkövesdi Televízió a hét minden napján jelentkezik műsorral. Hetente egy híradót, egy magazinműsort, két sport-, egy kulturális műsort, valamint a képviselőtestületi ülések közvetítését, ezek ismétléseit, valamint a szerkesztett műsorok között folyamatos képújságot sugároz kábelhálózaton keresztül.

Testvértelepülései

szerkesztés

Partnertelepülései

szerkesztés

Híres mezőkövesdiek

szerkesztés
 Lásd még: Kategória:Mezőkövesdiek
  • Balogh Vilmos ökölvívó olimpikon
  • Bíró József színművész
  • Bollók János (1944–2001), ókortudós, a nyelvtudomány doktora, műfordító, egyetemi tanár
  • Csézy (Csézi Erzsébet, 1979) énekesnő
  • Egri Berta (született Unterberg; 1880–1950) színésznő
  • Érdi Mária vitorlázó olimpikon
  • Funktasztikus (Csató Adorján) rapzenész
  • Garamszeghy Sándor (Géczy Sándor Béla, született Goits; 1879–1964) színész, író
  • Harsányi Kálmán (1876–1929) író
  • Ittes József (1954–) színész
  • Jablonkay Éva (1939–2010) Liszt Ferenc-díjas (1977) magyar opera-énekesnő (alt)
  • Jacsó József (1962) magyar súlyemelő, olimpiai ezüstérmes. A legnagyobb tömeget megmozgató magyar súlyemelő (427,5 kiló, Szöul)
  • Kápolnai Iván (1925–2014) magyar statisztikus, közgazdász, művelődés- és gazdaságtörténész, könyvtáros
  • Keleti Part zenekar – Életképek MK 1992
  • Kis Jankó Bori (1876–1954) hímzőasszony
  • Kovács János Jászai Mari-díjas magyar színész
  • Lukács Sándor (1914–1984) gimnáziumi tanár, iskolaigazgató, országgyűlési képviselő
  • Menachem Zevi Kaddari (1925–2011) hebraista és nyelvész
  • Morvay József Dr. (1926–1987) magyar gyógyszerész, kémikus, egyetemi tanár
  • Papp Zoltán Dr. (1942–) orvosprofesszor, szülész-nőgyógyász, genetikus, egészségügyi menedzser, igazságügyi orvosszakértő, A hazai szülészet-nőgyógyászat kiemelkedő alakja, az Orvosi Hetilap főszerkesztője
  • Pongrácz Antal[19] (1827–1880) főhadnagy, honvéd főhadnagy, Cserépfalu jegyzője, járásbírósági írnok.
  • Pongrácz Mihály (1800–1879) premontrei kanonok és tanár
  • Szekeres Csaba filmrendező
  • Takács István (1901–1985) festőművész
  • Vályi Lajos (1895–1940) magyar ügyvéd, kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő
  • Zubai Szabolcs (1984) kézilabdázó, olimpiai (2012) 4. helyezett magyar válogatott, és a Pick Szeged EHF-kupát nyert beállósa

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ https://ng.hu/kultura/2003/08/28/kifosztott_avar_kori_sirokra_bukkantak_mezonyaradon/
  4. ↑ Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  6. ↑ Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  7. ↑ Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  8. ↑ Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
  9. ↑ Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  10. ↑ Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  11. ↑ Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 30.)
  12. ↑ (kj). „Hamarosan polgármester-választás”, Észak-Magyarország, Hungaricana, 1991. május 24., 1. oldal (Hozzáférés: 2020. július 4.) (magyar nyelvű) 
  13. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/05/telepulesek/196?tab=results&filter=mayor
  14. ↑ https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/05/telepulesek/196?tab=results&filter=representative
  15. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  16. ↑ Mezőkövesd Helységnévtár
  17. ↑ Mezőkövesd Helységnévtár
  18. ↑ Mezőkövesd, Hadas városrész. (Hozzáférés: 2022. április 28.)
  19. ↑ PONGRÁCZ ANTAL | Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2023. január 4.)

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Mezőkövesd&oldid=28126404”