Főmenü megnyitása

Mezőkövesd város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járás székhelye.

Mezőkövesd
Hungary Mezokovesd agriculture museum 1.jpg
Mezőkövesd címere
Mezőkövesd címere
Mezőkövesd zászlaja
Mezőkövesd zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállás város
Polgármester Dr. Fekete Zoltán (FIDESZKDNP)[1]
Irányítószám 3400
Körzethívószám 49
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség16 107 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség162,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület100,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mezőkövesd (Magyarország)
Mezőkövesd
Mezőkövesd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 48′ 25″, k. h. 20° 33′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 25″, k. h. 20° 33′ 54″
Mezőkövesd (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Mezőkövesd
Mezőkövesd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Mezőkövesd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkövesd témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Bükk-vidék déli szélénél, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál fekszik. Egertől 20, Miskolctól 50 kilométerre található.

TörténeteSzerkesztés

 
A Szent László-templom

A terület már a népvándorlás korában lakott volt, a környéken feltárt számos avar sírból nagy kiterjedésű, népes avar települést feltételeznek itt a régészek.[3] Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de az 1275-ös egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik.

1450. március 28-án itt kötötte meg Hunyadi János és Hédervári László püspök a huszitákkal a mezőkövesdi békét, melynek értelmében Giskra megtarhatta a bányavárosokat. 1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott. A legenda szerint a város és a környező falvak népének, a matyó népcsoportnak a neve is a Mátyás névből származik (az elnevezés a 18. században alakult ki; az északabbi területek protestáns lakossága által alkalmazott, a terület katolikus népességére utaló, megkülönböztető név volt).

1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár ostromának évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.

1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbérurától, a magyar koronától. 1849. február 28-án a kápolnai csatában vereséget szenvedett honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal.

A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint ekkor csaknem 21 000 lakosa volt.

1939-ben olajkutató talapfúrás alkalmával 800 méter mélyből tört elő a 72 fokos, kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. A víz elősegíti a reumás betegségek, a különböző kopások és ízületi gyulladások, a sérülések és ortopédiai beavatkozások kezelését, de alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére is. Itt épült meg a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő, rövidebben Zsóry-fürdő.

Napjaink Mezőkövesdje őrzi népi hagyományait „Matyóföld fővárosa”-ként, ugyanakkor iskoláival, sportlétesítményeivel és más intézményeivel megfelel a 21. század városaival szemben támasztott követelményeknek is.

 
Matyó népviselet - Országos Bélyegkiállítás, Budapest (1960)

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 70%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát;[4] roma közösség is található a településen.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 5,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 7,9% (29% nem nyilatkozott).[5]

NevezetességeiSzerkesztés

 
Mezőgazdasági Gépmúzeum
 
Mezőkövesdi népviselet (1915)

SportéleteSzerkesztés

Labdarúgócsapattal rendelkezik a város, mely jelenleg az NBI-ben szerepel, ez a Mezőkövesdi SE.

Jelenleg van egy NBI-es kézilabdacsapata is, a Mezőkövesdi KC.

MédiaSzerkesztés

A Mezőkövesdi Televízió a hét minden napján jelentkezik műsorral. Hetente egy híradót, egy magazinműsort, két sport-, egy kulturális műsort, valamint a képviselőtestületi ülések közvetítését, ezek ismétléseit, valamint a szerkesztett műsorok között folyamatos képújságot sugároz kábelhálózaton keresztül.

TestvértelepüléseiSzerkesztés

Partner-településeiSzerkesztés

Híres mezőkövesdiekSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. https://ng.hu/kultura/2003/08/28/kifosztott_avar_kori_sirokra_bukkantak_mezonyaradon/
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként
  5. Mezőkövesd Helységnévtár

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés