Mezőkövesd
Mezőkövesd város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járás székhelye. A megye negyedik legnépesebb települése.
Mezőkövesd | |||
A Szent László-szobor és -templom 2009-ben | |||
| |||
Becenév: a Matyóföld fővárosa | |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Mezőkövesdi | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Dr. Fekete Zoltán (Fidesz–KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 3400 | ||
Körzethívószám | 49 | ||
Testvértelepülései | |||
Népesség | |||
Teljes népesség | 16 098 fő (2021. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 162,3 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 100,49 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 48′ 25″, k. h. 20° 33′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 25″, k. h. 20° 33′ 54″ | |||
Mezőkövesd weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Mezőkövesd témájú médiaállományokat. |
FekvéseSzerkesztés
A Bükk-vidék déli szélénél, az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál a Borsodi-Mezőség vidékén fekszik. Egertől 20, Miskolctól 50 kilométerre található.
TörténeteSzerkesztés
A terület már a népvándorlás korában lakott volt, a környéken feltárt számos avar sírból nagy kiterjedésű, népes avar települést feltételeznek itt a régészek.[3] Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de az 1275-ös egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik.
1450. március 28-án itt kötötte meg Hunyadi János és Hédervári László püspök a huszitákkal a mezőkövesdi békét, melynek értelmében Giskra megtarhatta a bányavárosokat. 1464-ben Mátyás királytól pecsétet, később más kiváltságokat kapott. A legenda szerint a város és a környező falvak népének, a matyó népcsoportnak a neve is a Mátyás névből származik (az elnevezés a 18. században alakult ki; az északabbi területek protestáns lakossága által alkalmazott, a terület katolikus népességére utaló, megkülönböztető név volt).
1544-től török hódoltság alatt állt a város, 1552-ben – az egri vár ostromának évében – elpusztult, az 1596-os mezőkeresztesi csata után évekre lakatlan maradt, és nem is nyerte vissza régebbi népességszámát a török idők végéig.
1784-ben Mezőkövesd megváltotta magát hűbérurától, a magyar koronától. 1849. február 28-án a kápolnai csatában vereséget szenvedett honvéd hadsereg a település határában Kmety György, Aulich Lajos és Guyon Richárd vezetésével győztes ütközetet vívott a császáriakkal.
A település virágzott, jó hatással volt rá a vasútvonal kiépülése (1860-as évek). A lakosság számát tekintve az 1941-es év tartja a rekordot, a népszámlálás szerint ekkor csaknem 21 000 lakosa volt.
1939-ben olajkutató talapfúrás alkalmával 800 méter mélyből tört elő a 72 fokos, kéntartalmú gyógyvízforrás Zsóry Lajos országgyűlési képviselő családi birtokán. A víz elősegíti a reumás betegségek, a különböző kopások és ízületi gyulladások, a sérülések és ortopédiai beavatkozások kezelését, de alkalmas nőgyógyászati panaszok enyhítésére is. Itt épült meg a Zsóry Gyógy- és Strandfürdő, rövidebben Zsóry-fürdő.
Napjaink Mezőkövesdje őrzi népi hagyományait „Matyóföld fővárosa”-ként, ugyanakkor iskoláival, sportlétesítményeivel és más intézményeivel megfelel a 21. század városaival szemben támasztott követelményeknek is.
KözéleteSzerkesztés
PolgármestereiSzerkesztés
- 1990–1991: Dr. Somogyi Márton (nem ismert)[4]
- 1991–1994: Pap János (nem ismert)
- 1994–1998: Herkely György (Választási Szövetség Mezőkövesd)[5]
- 1998–2002: Halmai Gyula (MSZP)[6]
- 2002–2006: Tállai András (Fidesz-MDF-MKDSZ)[7]
- 2006–2010: Tállai András (Fidesz-KDNP-Nemzeti Fórum)[8]
- 2010–2014: Dr. Fekete Zoltán (Fidesz-KDNP)[9]
- 2014–2019: Dr. Fekete Zoltán (Fidesz–KDNP)[10]
- 2019-től: Dr. Fekete Zoltán (Fidesz–KDNP)[1]
A településen 1991. május végén időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző év őszén megválasztott polgármester eddig tisztázatlan okból néhány hónap után lemondott a posztjáról.[11]
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 70%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát;[12] roma közösség is található a településen.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 4% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 5,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 7,9% (29% nem nyilatkozott).[13]
NevezetességeiSzerkesztés
- Matyó hímzés
- Matyó Múzeum
- Városi Galéria (Takács István festményei)
- Kis Jankó Bori Emlékház
- Szent László-templom (Takács István freskói)
- Zsóry Gyógy- és Strandfürdő
- Hadas városrész (Matyó tájházak, jellegzetes 19. századi vidéki utcácskák)
- Mezőgazdasági Gépmúzeum
SportéleteSzerkesztés
Labdarúgócsapattal rendelkezik a város, mely jelenleg az NBI-ben szerepel, ez a Mezőkövesdi SE.
Jelenleg van egy NBI/B-s kézilabdacsapata is, a Mezőkövesdi KC.
MédiaSzerkesztés
A Mezőkövesdi Televízió a hét minden napján jelentkezik műsorral. Hetente egy híradót, egy magazinműsort, két sport-, egy kulturális műsort, valamint a képviselőtestületi ülések közvetítését, ezek ismétléseit, valamint a szerkesztett műsorok között folyamatos képújságot sugároz kábelhálózaton keresztül.
TestvértelepüléseiSzerkesztés
- Bad Salzungen, Németország (1969)
- Żory, Lengyelország (1995)
- Kiskövesd, Szlovákia (2008)
- Nagykövesd, Szlovákia (2008)
- Petriolo, Olaszország (2015)
PartnertelepüléseiSzerkesztés
- Rüdesheim am Rhein, Németország (1991)
- Nagyszőlős, Ukrajna (1997)
- Kézdivásárhely, Románia (1997)
- Berettyószéplak-Dólyapuszta, Románia (2001)
Híres mezőkövesdiekSzerkesztés
- Balogh Vilmos ökölvívó olimpikon
- Bíró József színművész
- Csézy (Csézi Erzsébet, 1979) énekesnő
- Érdi Mária vitorlázó olimpikon
- Funktasztikus (Csató Adorján) rapzenész
- Keleti Part zenekar – Életképek MK 1992
- Harsányi Kálmán (1876–1929) író
- Ittes József (1954–) színész
- Jacsó József (1962) magyar súlyemelő, olimpiai ezüstérmes. A legnagyobb tömeget megmozgató magyar súlyemelő (427,5 kiló, Szöul)
- Kis Jankó Bori (1876–1954) hímzőasszony
- Kovács János Jászai Mari-díjas magyar színész
- Menachem Zevi Kaddari (1925–2011) hebraista és nyelvész
- Szekeres Csaba filmrendező
- Takács István (1901–1985) festőművész
- Zubai Szabolcs (1984) olimpiai 4. helyezett magyar válogatott, és a Pick Szeged EHF-kupát nyert beállósa
KépgalériaSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ a b Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2021. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal
- ↑ https://ng.hu/kultura/2003/08/28/kifosztott_avar_kori_sirokra_bukkantak_mezonyaradon/
- ↑ Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
- ↑ Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 24.)
- ↑ Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Mezőkövesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
- ↑ (kj). „Hamarosan polgármester-választás”, Észak-Magyarország, Hungaricana, 1991. május 24., 1. oldal (Hozzáférés ideje: 2020. július 4.) (magyar nyelvű)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
- ↑ Mezőkövesd Helységnévtár
További információkSzerkesztés
- Hongarije, képek a húszas évek Magyarországáról. A tudósítás apró részletességgel a mezőkövesdi hímzéseket és a matyó népviseletet is bemutatja., youtube.com
- Mezőkövesd állomáson kiállított gőzmozdony
- Mezőkövesd honlapja Archiválva 2011. március 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Információk a városról
- Kövesdi népművészet - bútorfestés
- Magyar néprajzi lexikon. Mezőkövesdi matyó népviselet
- Húsvéti locsolás a matyók városában, Mezőkövesden, 1932. április, Magyar Világhíradó online