Tard

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Tard község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban.

Tard
Béke út, Tard főutcája
Béke út, Tard főutcája
Tard címere
Tard címere
Tard zászlaja
Tard zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMezőkövesdi
Jogállás község
Polgármester Kleszó Tibor (független)[1]
Irányítószám 3416
Körzethívószám 49
Népesség
Teljes népesség1206 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség29,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület40,47 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájEgri-Bükkalja[3]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tard (Magyarország)
Tard
Tard
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 52′ 37″, k. h. 20° 36′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 52′ 37″, k. h. 20° 36′ 11″
Tard (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Tard
Tard
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén
Tard weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tard témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Tard az Egri-Bükkalja területén helyezkedik el, Borsod-Abaúj-Zemplén megye déli részén. A település szoros kapcsolatot tart fenn az Alfölddel és a Bükkel, ez a két nagy tájegység határozza meg domborzatát, állatvilágát és növényzetét.

A 3-as főúttól 4 km-re található; típusa: szalagtelepülés. Néhány kaptárkő és a Tatárdomb a határában van; a Bükki Nemzeti Park peremvidéke. 15 km távolságban két horgásztó és 25 km távolságban a Tisza-tó található.[4]

TalajviszonyokSzerkesztés

A falu mezőgazdasági művelésre kiváló öntéstalaj, réti talaj, csernozjom, magas humusz- és kalciumtartalommal.

ÉghajlatSzerkesztés

Mérsékelten meleg, száraz, az évi középhőmérséklet 9, a januári –2, a júliusi 16 °C. A napsütéses órák száma évi 1900, az évi átlagos csapadék összege 630 mm. Időjárásának különlegessége a nyáron a Bükkből hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű csapadékból keletkező árvizek a Tardi-patak csekély vízáteresztő képessége miatt, ez a „tardi harmat” [5]

ElnevezésSzerkesztés

A község feltehetően a „tar” szó kicsinyítőképzős változatból kapta a nevét.[6]

TörténeteSzerkesztés

ÓkorSzerkesztés

Már az ókorban lakott település volt, erről tanúskodnak a Tatárdombon talált régészeti leletek.[7] Szlávok és avarok lakták, akik földműveléssel foglalkoztak.[6]

KözépkorSzerkesztés

A honfoglalás után a terület az Örsúr nemzetség birtokába került.[6] Az Árpád-korban királyi tárnokok lakták,[8] akárcsak a szomszédos, azóta elpusztult falut, Tárnokbálát, avagy Bálát (a hely ma puszta Tard területén belül van).[forrás?]

A falu első említése 1220-ból való.[6]

Thord néven fordul elő a Váradi Regestrumban egy per kapcsán.[forrás?]

A 14. században Diósgyőrhöz, majd Cserépvárhoz tartozott a mindenkori királyné személyes birtokaként.[6]

ÚjkorSzerkesztés

A 16. században több főúr tulajdonában volt, de végül a Báthory-család birtokába került.[6]

A 17. században a Homonnai, Esterházy, Révai családok birtokában volt, de ez csak formailag volt igaz, mert a török hódoltság felügyelte.[6]

1552-ben a törökök felégették a falut, majd amikor újra betelepült, adófizetésre kényszerítették.[6]

A török hódoltság idején többször elpusztult, a 17. század végén, a török kiűzésével párhuzamosan települ be újra.[forrás?]

A török kiűzésekor magát 100% magyar nemzetiségűnek valló úrbéres jobbágyság élt a területen.[6]

A 18. században L’Huillier Ferenc egri várnagy vásárolta meg a falu határát. Öröklés útján szász–coburg–gothai hercegi birtok lett. Egészen a szovjet megszállásig megmaradt az 5000 holdas birtok, amelynek cselédsége a falu lakosaiból állt.[6]

A Rákóczi-szabadságharc idejében másodszor is elpusztult, de kissé délebbre újjáépítették.[8]

A 20. században Szabó Zoltán kiadta a „A tardi helyzet” című tanulmányát, amely a település nevét országosan is ismertté tette.[8]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Kovács János (független)[9]
  • 1994–1998: Czufor József (független)[10]
  • 1998–2002: Czufor József (független)[11]
  • 2002–2006: Czufor József (független)[12]
  • 2006–2010: Czufor József (független)[13]
  • 2010–2014: Gál János (Fidesz-KDNP)[14]
  • 2014–2019: Gál János (Fidesz-KDNP)[15]
  • 2019-től: Kleszó Tibor (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

NépcsoportokSzerkesztés

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.[16]

NevezetességeiSzerkesztés

 
A Tardi katolikus templom
  • Római katolikus egyház
Plébánia: Tard, Béke tér 2.; Tel.: 49/332-188
Templom: Tard, Rákóczi út 24.
 
A baptista imaház
  • Baptista gyülekezet
Imaház: Tard, Béke út 52.
Képviselő: Gaál Miklós, Tard, Béke út 115. Tel.: 49/332-011
 
Tard, tájház
 
Tard, tájház
 
A Tardot körülvevő dombok oldalában található borospincék
  • Pincesor
  • Kaptárkövek – a közelben
  • Országos turistautak
  • Zsóri fürdő: 15 km[4]
  • Bogács falu strandja: 3 km[4]

TájházSzerkesztés

A Herman Ottó Múzeum ápolja. Megközelíthetőség: Béke út 55-57. Nincs nyitvatartási idő, telefonon lehet bejelentkezni, az idegenvezető 10 percre lakik. A díj jelenleg fejenként 200 forint.

Három háztájból áll. Balról az első ház több mint 200 éves. A másodikat a huszadik század elején építették. A berendezési tárgyak azonban a második világháború idejéből valóak. A harmadik ház felújított, modern; a berendezéseit a neves iparművész, Szabó László készítette. Tartozik hozzá egy ponyvával fedett udvar is, amelyet rendezvények alkalmával adnak ki. Előbbi kettő nádtetős, utóbbi cseréptetős ház. A falakat fehérre meszelték. Az első két ház padlója döngölt, a padló és a fal találkozását „feketézéssel” díszítették (koromból készült színező anyag). A harmadikban kő padlólapok vannak.

A házakat hagyományosan felülről kezdték építeni. Először felállították a gerendákat, megépítették a tetőt, majd az agyagból készülő falat földöngölték a tető magasságáig.

A bejárat a ház hosszanti oldalán található; bemenve a konyhába lépünk, amelynek elengedhetetlen tartozéka volt a kemence (többféle változat és technológia is megtalálható volt a matyóknál). Balra a nők és gyermekek szobája, jobbra a kamra található. A bal oldali szobában egy erre a célra fenntartott ágyon csak addig hálhatott együtt az ifjú pár, amíg az asszony először teherbe nem esett. A ház hátsó részén külön bejárattal található az istálló, amelyből nyílt a legények szállása, ahol a férfiak aludtak.

Egyéb helyi jellegzetességekSzerkesztés

  • Matyó hímzése eltér a mezőkövesditől; kisebbek a díszített sávok, kevesebb virágos mintát használnak. Kedvelik a kereszt alakokat, a szív-tyúknyak szövéseket.
  • Tardiakat csúfoló mondás: „Tardiak vagytok / két part közt laktok, / Ha a két part összemenne, / Tardotoknak vége lenne.” – Tard fekvésére vonatkozik; két domb veszi a völgyben elnyúló települést közre.
  • Mezőkövesdi mondás: „Esik, mint a tardi harmat!” A tardi embert Mezőkövesden megkérdezték, esett-e Tardon eső. Azt mondta, nem esett, csak egy kis harmat. Mire hazaért, a falut vitte a víz, mivel a falutól északra, a Bükkben lezúduló eső addigra megárasztotta a patakot.

Tardi hímzés motívumkincseSzerkesztés

A tardi hímzéseken a keresztszemes minta uralkodott. A díszítőelemek mértani formák, levelek, virágkosarak. A színezéshez kezdetben pirosat és kéket használtak. A többi szín később jelentkezett, de a piros dominanciája megmaradt.

A díszes szőttesnek is sajátos kultúrája alakult ki Tardon, színes szőttes sávokkal díszítették a vásznakat ünnepi alkalmakra, a vetett ágy díszlepedőjének szélét, a dunna – és párnaaljakat, abroszokat, gyúrósurcokat, komakendőket, kalácskendőket, litániás kendőket díszítették jellegzetes motívumokból álló látványos szőttesminták.

Jellemző motívum az eperlevélnek nevezett leveles ág, az almaként ismert gránátalma, a csillagok és madárkák. A madarak mellett gyakori elem a szív, a szívesmadár mintában a szívet két egymásnak fordított madár fogta össze.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt alakult ki az ún. Kossuth-bankó, a szabadságharc bankjegyeinek rajza nyomán, amely az egyik leggyakrabban hímzett minta lett.

A keresztszemes minták jellegzetességet mutatnak a szőttesekkel is.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Tard települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. a b c Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 20.)
  5. Itthon vagy
  6. a b c d e f g h i j Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 4.)
  7. Tard-Tatárdomb mikrorégójának régészeti kutatása
  8. a b c Kliens vizsgálat. [2007. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 4.)
  9. Tard települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  10. Tard települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
  11. Tard települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  12. Tard települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  13. Tard települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 2.)
  14. Tard települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  15. Tard települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 8.)
  16. A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]

Külső hivatkozásokSzerkesztés