Tisza-tó

mesterséges tó Magyarországon

A Tisza-tó (1988-ig Kiskörei víztározó) Magyarország második legnagyobb tava[1] és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén.[1] Létrehozásának legfontosabb okai a Kiskörei Vízerőmű működéséhez szükséges egyenletes vízhozam biztosítása volt, valamint az ugyanebben az időszakban, Tiszaújvárosban telepített új Tiszai Hőerőmű működéséhez szükséges magas vízszint biztosítása duzzasztással.

Tisza-tó
(Kiskörei víztározó)
Tisza-tó1.JPG
Ország(ok) Magyarország
Hely Alföld
Típus mesterséges tó, víztározó
Elsődleges források Tisza
Elsődleges lefolyások Tisza
Hosszúság27 km
Felszíni terület127 km2
Átlagos mélység1,3 m
Legnagyobb mélység17 m
Tszf. magasság83 m
Elhelyezkedése
Tisza-tó (Magyarország)
Tisza-tó
Tisza-tó
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 50″, k. h. 20° 37′ 50″Koordináták: é. sz. 47° 33′ 50″, k. h. 20° 37′ 50″
A Wikimédia Commons tartalmaz Tisza-tó
témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

 
A Tisza-tó látképe
 
Kiskörei vízlépcső

Az Alföld északi részén,[1] Heves megye délkeleti szélén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán fekszik.

Területe 127 km², melyen mozaikosan váltakoznak a nyílt vízfelületek, szigetek, holtágak, sekély csatornák.[1] Hossza 27 km, átlagos mélysége 1,3 méter, legmélyebb pontján 17 méter. 43 km²-nyi sziget található benne.

TörténelemSzerkesztés

1967-1973 között építették fel a Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal a tiszai áradások szabályozása és az Alföld hatékonyabb vízellátása végett. Feltöltése 1978-ban fejeződött be.[2] A mesterséges tó vize egykori holtágakat, vízfolyásokat, legelőket, erdőket, szántóföldeket borított el.

Azóta kialakult az ökológiája. Változatos növény- és állatvilág talált benne otthonra. A tó északi partján madárrezervátum is működik. 1999 óta a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóterületeként az UNESCO világörökség része.[1]

TurizmusSzerkesztés

A tó feltöltése után magyar turisták kezdték el látogatni a tavat, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál. Megkezdődött a falusi turizmus, a tó körül kempingek, szállodák, strandok épültek. A part mentén hat szabadstrand, Tiszafüreden pedig termálfürdők kínálnak fürdési lehetőséget. Abádszalók környékén a vízi sportok széles skálája gyakorolható, beleértve motoros vízi sportokat is. A horgászat a szabályok betartása mellett engedélyezett.[1]

A Tisza-tó vadvízi világa gyalog, kerékpárral, lóháton és csónakkal is bejárható. A Tisza-tavi madárrezervátum védett terület, csak vezetővel látogatható.[1]

2012-ben nyílt meg Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrum, mely interaktív módon mutatja be a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti értékeit és élővilágát. A látogatóközpont 2600 m²-es főépülete többek között kiállításoknak, rendezvényeknek ad otthont, de kilátó is található itt. A 735 000 liter össztérfogatú akváriumrendszer a legnagyobb édesvízű akvárium Európában. A főépületet 7 hektáros szabadidőpark veszi körül állatbemutatókkal és játszóterekkel; skanzenje a 19. századi életmódot mutatja be. Az ökocentrum kikötőjéből vízitúrák és kishajós kirándulások indulnak.[3]

 
Csónakkikötő a Tisza-tavon

A Tisza-tavi Ökocentrum PoroszlónSzerkesztés

Légi felvételekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b c d e f g Általános tudnivalók (magyar nyelven). Tisza-tavi Ökocentrum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
  2. Szendőfi Balázs - A szőke tó - A Tisza-tó hat évszaka / első rész (dokumentumfilm-sorozat Szendőfi Balázs Youtube csatornáján, 2019.09.22.)
  3. Bemutatkozás (magyar nyelven). Tisza-tavi Ökocentrum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés