Tisza-tó
A Tisza-tó (1988-ig Kiskörei víztározó) Magyarország második[* 1] legnagyobb tava és legnagyobb mesterséges tava a Tiszán, az Alföld északi részén.[1] Létrehozásának legfontosabb okai a Kiskörei Vízerőmű működéséhez szükséges egyenletes vízhozam biztosítása volt, valamint az ugyanebben az időszakban, Tiszaújvárosban épült Tiszai Hőerőmű hűtővíz igényéhez szükséges magas vízszint biztosítása duzzasztással.
Tisza-tó
(Kiskörei víztározó) | |
Ország(ok) | Magyarország |
Hely | Alföld |
Típus | mesterséges tó, víztározó |
Elsődleges források | Tisza |
Elsődleges lefolyások | Tisza |
Hosszúság | 27 km |
Felszíni terület | 127 km2 |
Átlagos mélység | 1,3 m |
Legnagyobb mélység | 17 m |
Tszf. magasság | 83 m |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 33′ 50″, k. h. 20° 37′ 50″47.563889°N 20.630556°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 50″, k. h. 20° 37′ 50″47.563889°N 20.630556°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Tisza-tó
témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésAz Alföld északi részén,[1] Heves vármegye délkeleti szélén, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye határán fekszik.
Területe 127 km², melyen mozaikosan váltakoznak a nyílt vízfelületek, szigetek, holtágak, sekély csatornák.[1] Hossza (a Tisza folyása mentén mérve, vagyis nagyjából észak-déli irányban) 27 kilométer, átlagos mélysége 1,3 méter; a legmélyebb pontján azonban 17 méter mély. 43 km²-nyi sziget található benne.
Négy nagy nyíltvízű medencéből áll: Abádszalóki, Sarudi, Poroszlói, és a Tiszavalki.
Megközelítése
szerkesztésA Tisza-tó közúti megközelítése napjainkban már egyszerű, Budapesttől az M3-as autópályán gyorsan eljuthatunk Füzesabonyig, majd onnan a 33-as főúton a tóig, amely nemcsak, hogy érinti, de (az északi harmadában) keresztül Poroszló és Tiszafüred között át is szeli a tó területét, . A tó (folyásirány szerinti) bal partján fekvő települések között a Tiszaroff-Tiszafüred közti 3216-os húzódik végig, a jobb part községeit a 3213-as út köti össze; a tó északi oldalán fekvő települések megközelítési és összekötő útjai a 3301-es és a 3302-es utak, a két part közti átjárást pedig a 33-as főúton felül még egy út biztosítja: ez a 3209-es, mely Kiskörénél szeli át a Tiszát.
A hazai vasútvonalak között három olyan van, amelyen megközelíthető a Tisza-tó térsége. Kettő ezek közül a Tiszát is keresztezi: a Debrecen–Füzesabony-vasútvonal, amely közvetlenül a 33-as főút nyomvonala mellett húzódva szeli át a tó északi részét, valamint a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal, amely a vízlépcsőtől délre halad át a folyó felett; előbbihez Tiszafürednél csatlakozik a Karcag–Tiszafüred-vasútvonal, mely Karcagtól húzódik a tópart legnagyobb városáig, azonban ez utóbbi vasútvonalon 2023 óta határozatlan ideig szünetel a személyszállítás. A tó megközelítése szempontjából legfontosabb vasúti csatlakozási pontok: Poroszló vasútállomás, Tiszafüred vasútállomás, Kisköre vasútállomás és Abádszalók megállóhely, de a tó körüli községek közül saját állomása van Tiszaszőlősnek, és említést érdemel még e körben Tiszafüred-Gyártelep megállóhely is. A nyári szezonban közvetlen vonatok közlekednek a budapesti Keleti pályaudvar és Tiszafüred térsége között.
Történelem
szerkesztés1967–1973 között építették fel a Kiskörei Erőművet a duzzasztógáttal a tiszai áradások szabályozása és az Alföld hatékonyabb vízellátása érdekében. A feltöltése 1978-ban fejeződött be.[2] A mesterséges tó vize egykori holtágakat, vízfolyásokat, legelőket, erdőket, szántóföldeket borított el.
Azóta kialakult az ökológiája. Változatos növény- és állatvilág talált benne otthonra. A Tiszavalki-medencében madárrezervátum is működik. 1999 óta a Hortobágyi Nemzeti Park bemutatóterületeként az UNESCO világörökség része.[1]
Turizmus
szerkesztésA tó feltöltése után először belföldi turisták kezdték el látogatni a tavat, mert sokkal olcsóbb volt a Balatonnál, idővel a falusi turizmus is beindult, a tó körül kempingek, szállodák, strandok épültek. A part mentén hat szabadstrand működik, Tiszafüreden pedig termálfürdők kínálnak fürdési lehetőséget. Abádszalók környékén a vízi sportok széles skálája gyakorolható, beleértve motoros vízi sportokat is. A horgászat a szabályok betartása mellett engedélyezett.[1]
A Tisza-tó vadvízi világa gyalog, kerékpárral, lóháton és csónakkal is bejárható. A Tisza-tavi madárrezervátum védett terület, csak vezetővel látogatható.[1]
2012-ben nyílt meg Poroszlón a Tisza-tavi Ökocentrum, amely interaktív módon mutatja be a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti értékeit és élővilágát. A látogatóközpont 2600 m²-es főépülete többek között kiállításoknak, rendezvényeknek ad otthont, de kilátó is található itt. A 735 m³ össztérfogatú akváriumrendszer a legnagyobb édesvízű akvárium Európában. A főépületet héthektáros szabadidőpark veszi körül állatbemutatókkal és játszóterekkel; skanzenje a 19. századi életmódot mutatja be. Az ökocentrum kikötőjéből vízitúrák és kishajós kirándulások indulnak.[3]
Légi felvételek
szerkesztésMegjegyzések
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e f Általános tudnivalók. Tisza-tavi Ökocentrum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
- ↑ Szendőfi Balázs - A szőke tó - A Tisza-tó hat évszaka / első rész (dokumentumfilm-sorozat Szendőfi Balázs Youtube csatornáján, 2019.09.22.)
- ↑ Bemutatkozás (magyar nyelven). Tisza-tavi Ökocentrum. (Hozzáférés: 2015. augusztus 14.)
Források
szerkesztés- A Tisza-tó élővilága
- A Tisza-tó általános bemutatása – Tisza-tó.hu
További információk
szerkesztés- Tisza-tó írott és íratlan szabályok – Ljasuk Dimitry környezetvédelmi aktivista dokumentumfilmje a Youtube csatornáján (2023 óta a tó zöld nagykövete)
- Tisza-tó.lap.hu – Linkgyűjtemény
- Tisza-tó a funiq.hu-n
- I love Tisza-tó turisztikai portál