Kisszeben

város Szlovákiában

Kisszeben (szlovákul: Sabinov, németül: Zeben, latinul: Cibinium) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásának székhelye. Orkuta tartozik hozzá.

Kisszeben (Sabinov)
Slovakia Sabinov 16.jpg
Kisszeben címere
Kisszeben címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rang város
Első írásos említés 1248
Polgármester Peter Molčan
Irányítószám 083 01
Körzethívószám 051
Forgalmi rendszám SB
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség12 700 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség533 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság333 m
Terület23,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisszeben (Szlovákia)
Kisszeben
Kisszeben
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 21° 05′ 50″Koordináták: é. sz. 49° 06′ 10″, k. h. 21° 05′ 50″
Kisszeben weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisszeben témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Eperjestől 16 km-re északnyugatra, a Tarca partján fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

A monda szerint neve a közeli Tarkő urának Szabina nevű lányától származik, aki II. András magyar király hitvese lett volna és a király a várost az ő emlékére építtette.

TörténeteSzerkesztés

A városkát a 12. században alapították. Virágkorát a 12. század végén és a 13. század elején élte, flamand telepeseinek köszönhetően. A város a tatárjáráskor elpusztult. Első írásos említése 1248-ból származik. Lakói kezdetben főként mezőgazdaságból, később kézművességből éltek. Fejlődésére serkentőleg hatott, amikor 1299-ben III. András király Nagysárossal és Eperjessel együtt adómentességet, vámszedési jogot, szabad bíróválasztási és ítélkezési, valamint vadászati és halászati jogokat adott Kisszebennek. 1406-ban Zsigmondtól kapta további kiváltságait és szabad királyi város lett. A 15. század végére Kisszeben Kassával, Eperjessel, Bártfával és Lőcsével együtt az öt legjelentősebb felvidéki város szövetségének, az ún. „Pentapolis”-nak tagja lett. A kezdeti virágzás után a hanyatlás időszaka következett. A 16. században elérte a reformáció, melyet vallási harcok követtek. A város a kuruc harcokban leégett, majd 1709-ben a lakosság több mint fele pestisjárvány áldozata lett, amely veszteséget azóta sem heverte ki.

 
Kisszeben – utcarészlet

A 18. század végén Vályi András így ír róla (részlet): „SZEBEN. Cibinium. Régi szabad Kir. Város Sáros Vármegyében. Istvánfi Kis Szebennek nevezi Libr. I. p. 14. Fekszik Tarcza vizének partyánál, Eperjeshez 2 mértföldnyire, kies, és egésséges helyen, kőfallal, és bástyával körűl vétetve. Eredetét, ’s nevezetét is Tarczi Nemzetségből származott SZABINA Kis Aszszonynak, és II. ANDRÁS’, BÉLA Király’ Fijának tulajdoníttyák; illy formán: Midőn II. ANDRÁS, mint Hertzeg, Sáros Várában lakott vala, különösen megszerette Tarkő Várásban lakott Tarczinak Szabina nevezetű igen szép Leányát, ’s eltökéllette magában, hogy Hitvesévé tegye. Elmenvén az Attyához, meg is kérette az említett Személyt; de az Attya nem állott reá a’ Hertzegnek kívánságára: minek okáért a’ Hertzeg, megtudván a’ Kisaszszonynak eránta vonszó szeretetét, eltökéllette, hogy az Attyának akarattya ellen is tulajdonává tegye. Magokra vállalták a’ Kis Aszszonynak elragadtatását Gergely, és Bodó nevezetű hív Emberei a’ Hertzegnek, ’s végre is hajtották, és érette a’ Hertzegtől Nagy, és Kis Lakot nyerték jutalomúl; amazt Gergely, és róla Gergely Lakának neveztetett; ezt pedig Bodó, ’s Bodó Lakának hivattatott tőle. Meghalálozván BÉLA Király, Várost építtetett Hitvesének, és az előadott tselekedetnek emlékezetére, ’s azt Szabinának nevezte.[2]

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban a város ifjúsága lelkesen részt vett, ezért Kossuth „hű Szebennek” nevezte. A 19. századra azonban Kisszeben lényegében a jelentéktelenebb vidéki mezővárosok szintjére süllyedt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Szeben, Cibinium, Sabinow, szabad kir. város, Sáros vmegyében, Eperjeshez éjszaknyugotra 2 mfdnyire, a Tarcsa vize mellett igen kies vidéken, 2590 tót lakossal, kik közt 1798 r., 200 g. kath., 576 evangel., 16 zsidó. Van kath. paroch. és 2 evangel. anyaszentegyháza, egy kegyesatyák collegiuma, gymnasiummal együtt, papiros malma. A város kőfallal van körülvéve; egyébiránt sok lent termeszt; sok és jó gyolcsot készit; borral kereskedik; gabonából, szilvából sok pálinkát főz. A szilva a házikertekben szokott megaszaltatni.” [3]

A trianoni diktátumig Sáros vármegye Kisszebeni járásának székhelye volt.

 
Kisszeben – utcarészlet

1964-ben itt forgatta Ján Kadár és Elmar Klos: Üzlet a korzón című, Oscar-díjas filmjét.

NépességeSzerkesztés

1880-ban 2825 lakosából 2088 szlovák és 245 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 2817-en lakták, ebből 2007 szlovák és 499 magyar anyanyelvű.

1900-ban 3257 lakosából 2112 szlovák és 680 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 3288-an lakták, ebből 1640 szlovák, 1168 magyar, 341 német és 120 román anyanyelvű.

1921-ben 3749-en lakták: 2749 csehszlovák és 260 magyar.

1930-ban 4312-en lakták: 3133 csehszlovák és 125 magyar.

1991-ben 10 657 lakosából 10 101 szlovák és nyolc magyar volt.

2001-ben 12 290 lakosából 11 137 szlovák és hét magyar volt.

2011-ben 12 710-en lakták, ebből 10 249 szlovák, 1162 cigány és öt magyar.

NevezetességeiSzerkesztés

 
Keresztelő Szent János-templom

Híres emberekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Méry GáborJankovics Marcell 2015: Kisszeben Keresztelő Szent János-temploma.
  • 2007 Archaeologica historica 32
  • Pavol Mikula 1946: Pamätník dobrovoľného hasičského sboru v Sabinove 1874-1944. Sabinov
  • 1914 Zászlószentelés Kisszebenben. In: Kalauz – Körök, egyesületek, társulatok közlönye V/10-11, 303-306.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. február 4.)
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. február 4.)

További információkSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés