Wikipédia

Jankovics Marcell (filmrendező)

(1941–2021) magyar filmrendező
Ez a szócikk a filmrendezőről szól. Hasonló címmel lásd még: Jankovics Marcell (egyértelműsítő lap).

Jankovics Marcell (Budapest, 1941. október 21. – Budapest, 2021. május 29.[4][5]) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus. 1998-tól 2000-ig, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöke volt.

Jankovics Marcell
2016-ban (Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele)
2016-ban (Tóth Csilla Ilona fényképfelvétele)
Született1941. október 21.[1][2]
Budapest
Elhunyt2021. május 29. (79 évesen)[3]
Budapest
Állampolgárságamagyar
HázastársaRubovszky Éva
Foglalkozásarajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, politikus
IskoláiPannonhalmi Bencés Gimnázium és Szakkollégium (–1959)
Kitüntetései
SírhelyeFarkasréti temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Jankovics Marcell témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Apja Jankovics Marcell (1906–1970) banktisztviselő, anyja Bartha Margit (1906–1981?), nagyapja Jankovich Marcell (1874–1949) író, politikus, ügyvéd volt. Nővére Jankovics Eszter (1934). Felesége Rubovszky Éva (1945) magyar–perzsa szakos bölcsész.[6] Apjukat 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták, és életfogytiglani kényszermunkára ítélték. '56-ban kiszabadították; a forradalom leverése után felügyelettel szabadlábon maradhatott. Közben családját 1951-ben kitelepítették, ahonnan csak 1953-ban térhettek vissza. A gyermek Marcell 1955-től a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumba járt, ott is érettségizett.

1959–60-ban segédmunkásként dolgozott, majd a Pannónia Filmvállalathoz (ma Pannóniafilm Kft.) került, ahol fázisrajzolóként kezdett. 1965-ben rendezőnek nevezték ki, majd három évig, 1968-ig Dargay Attilával és Nepp Józseffel közösen készítették a nagy sikerű Gusztáv című rajzfilmsorozatot.

1971–72-ben a Kisképzőben tanított animációt. 1973-ban a Hanna-Barbera megvásárolta a János vitéz című rajzfilmje amerikai forgalmazási jogát, ám azt nem mutatták be Amerikában.[7] A Sisyphus c. munkáját 1974-ben Oscar-díjra jelölték.

Küzdők c. alkotásával 1977-ben elnyerte a cannes-i fesztivál legjobb rövidfilmnek járó Arany Pálma-díját. Az akkori kultúrpolitika jellemző epizódjaként Jankovics helyett mást küldtek ki a díj átvételére. 1981-től pedig az Iparművészeti Főiskolán tanított szintén animációt. Két évvel később elkészült Az ember tragédiájának animációs film forgatókönyve.

1994-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, majd két évvel később kinevezték a Pannóniafilm Kft. ügyvezető igazgatójává. Még ugyanebben az évben megpályázta a Duna Televízió elnöki posztját, sikertelenül. A következő évben a Magyar Iparművészeti Egyetem DLA tudományos fokozattal rendelkező egyetemi magántanára lett.

1998–2002 között, majd 2010. augusztus 1. és 2011. október 15. között a Nemzeti Kulturális Alap Bizottsága, 1998-tól a Magyar Művelődési Társaság elnöke volt. 2003-tól a Fidesz Kulturális Tagozatának elnökségi tagja volt.

Művei (válogatás) szerkesztés

Rendezései szerkesztés

Egész estés animáció szerkesztés

  1. Toldi (2022)
  2. Az ember tragédiája (2011)
  3. Ének a csodaszarvasról (2002)
  4. Fehérlófia (1981)
  5. János vitéz (1973)

Tévésorozat szerkesztés

  1. Toldi (2021)
  2. Mondák a magyar történelemből (1986)
  3. Magyar népmesék (1980–2012)
  4. Mézga Aladár különös kalandjai (1973)
  5. Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai (1970)
  6. Gusztáv (1964–1979)

Rövidfilm szerkesztés

  1. Arcmás – Imago (2014)
  2. Prometheus (1992)
  3. Küzdők (1977)
  4. Sisyphus (1974)
  5. Az élet vize (1971)
  6. Mással beszélnek (1971)
  7. Mélyvíz (1970)
  8. Hídavatás (1969)
  9. Tendenciák (1967)

Egyéb szerkesztés

  1. Lúdas Matyi (1976) (figuratervező)

Könyvek szerkesztés

  • A népmesék és a csillagos ég; Pannonia Filmstúdió, Budapest, 1980
  • „Csillagok között fényességes csillag”. A Szent László-legenda és a csillagos ég; Képzőművészeti, Bp., 1987
  • Jelkép-kalendárium (1988) [8]
  • A fa mitológiája (1991) [9]
  • Ahol a madár se jár. Hét év tizenkét tanulmánya; Pontifex, Debrecen, 1996
  • A Nap könyve (1996) [10]
  • Jelkép-kalendárium; bőv., átdolg. kiad.; Csokonai, Debrecen, 1997
  • "Mély a múltnak kútja...". Gondolatok a kultúráról; Csokonai, Debrecen, 1998[11]
  • Fehérlófia. Magyar népmese; Arany László feldolgozása alapján; General Press, Bp., 2003
  • A szarvas könyve (2004)
  • „Hívő vagyok anyám méhétől fogva”. Jankovics Marcellal beszélget Kovács Zsolt; Kairosz, Bp., 2005 (Miért hiszek?)
  • "Csillagok között fényességes csillag". A Szent László-legenda és a csillagos ég; fotó Méry Gábor; Helikon–Méry Ratio, Bp.–Šamorin, 2006
  • Lékiratok I-II. (2007)
  • A kassai Szent Erzsébet-dóm; Méry Ratio, Šamorín, 2007 (angolul és szlovákul is)
  • A lőcsei Szent Jakab templom szárnyasoltárai; Méry Ratio, Somorja, 2007 (angolul és szlovákul is)
  • 3+1. A négy évszak szimbolikája. Fejezetek A számok könyvéből; Csokonai, Debrecen, 2008
  • A bártfai Szent Egyed-bazilika; Méry Ratio, Šamorin, 2009 (angolul és szlovákul is)
  • „Jessze szent gyökere lett erős fává”. Amiről a gyöngyöspatai Jessze fája oltár regél; Napkút, Bp., 2009 (Káva téka)
  • Képregények; forgatókönyv Cs. Horváth Tibor; Gar-Wind Bt., Ócsa, 2010 (Fekete fehér képregénymúzeum)
  • A szepeshelyi Szent Márton-székesegyház; Méry Ratio, Šamorín, 2010 (angolul és szlovákul is)
  • Madách Imre: Az ember tragédiája; Jankovics Marcell animációs filmváltozatának képeivel; Akadémiai, Bp., 2011
  • A szepesszombati Szent György-templom; Méry Ratio, Šamorín, 2011 (angolul és szlovákul is)
  • A bakabányai Szent Miklós-templom; Méry Ratio, Šamorín, 2012
  • A késmárki Szent Kereszt-bazilika; Méry Ratio, Šamorín, 2013
  • Mese, film és álom. Emlékezem 1-2.; Csokonai, Debrecen, 2013
  • St. Elisabeth's Cathedral, Košice; angolra ford. Frank Orsolya; Méry Ratio, Šamorín, 2013
  • Lékiratok; átdolg. kiad.; Helikon, Bp., 2014
  • Szmrecsány Szűz Mária-temploma; fotó Méry Gábor; Méry Ratio, Šamorín, 2014
  • Képes bibliai történetek. Egy töredékben maradt film képeskönyve; Akadémiai, Bp., 2015
  • Kisszeben Keresztelő Szent János-temploma; Méry Ratio, Šamorín, 2015
  • A vizuális nevelésről; Akadémiai, Bp., 2015
  • Nagyőr Szent Anna-temploma; Méry Ratio, Šamorín, 2016
  • Héthárs Szent Márton-temploma; Méry Ratio, Šamorín, 2017
  • Kakaslomnic Szent Katalin-temploma; fotó Méry Gábor, szöveg Jankovics Marcell; Méry Ratio, Šamorín, 2018
  • Jankovics Marcell. Képpraxisok 2. / Image praxes 2. Műcsarnok, Budapest, 2019; kurátor Fazakas Réka, Medve Mihály, szöveg Orosz István; Műcsarnok, Bp., 2019
  • Trianon; angolra ford. Katona József Álmos, Szabó Zsuzsanna; Méry Ratio, Bp., 2019
  • A népmesék és a csillagos ég; szerk. Rubovszky Éva; 2. kiad.; Méry Ratio, Budapest, 2022

Társszerzőkkel szerkesztés

  • Jelképtár (1990)
  • Csodakút. Népmese, beavatás, álomfejtés, Napút, mélylélektan, ezotéria. Tanulmányok a népmeséről (1994)
  • Égforgató csodagyűrű (Mirtse Zsuzsa mesekönyvének illusztrálása) (Méry Ratio Kiadó, 2004)
  • A lőcsei Szent Jakab templom szárnyasoltárai (Méry Gábor–Jankovics Marcell díszalbuma) (2007)
  • Lovagkór (Mirtse Zsuzsa könyvét tusrajzokkal illusztrálta. A kötet a Méry Ratio kiadó gondozásában jelent meg, 2007.)

Az ember tragédiája film szerkesztés

Az ember tragédiája c. Madách‑műnek a rajzfilmváltozatáért 2012-ben megkapta a Magyar Újságírók Országos Szövetségének díját, a filmet több mint 20 000-en látták a magyar mozikban.[12] A teljes művet a forgatókönyv 1983-as megírása után 28 évvel, 2011. november 27-én mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban, Budapesten. (Részleteiben látni lehetett korábban, többek között a Duna Televízióban, a Magyar Tudományos Akadémián). Az ember tragédiáját világ különböző pontjain vetítették, többek között bemutatták Krakkóban,[13] Portugáliában, Los Angelesben és Kanadában is.

Főbb díjai szerkesztés

„32 díjat nyertem, amiből egyet vehettem át személyesen.” (Jankovics Marcell)

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ Who's Who in Animated Cartoon (2006 Applause Theatre & Cinema Books ed.), Jankovics, Marcell
  2. ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  3. ↑ NM – Jankovics Marcell
  4. ↑ Elhunyt Jankovics Marcell, az MMA tiszteletbeli elnöke | Magyar Művészeti Akadémia. www.mma.hu. (Hozzáférés: 2021. május 29.)
  5. ↑ Jankovics Marcell | MMA. www.mma-tv.hu. (Hozzáférés: 2021. május 29.)
  6. ↑ https://www.breuerpress.com/2016/12/30/rubovszky-eva-a-nemzetek-haza-vezetoje-beszelt-eleterol-szakmai-sikereirol-a-kultura-fontossagarol/
  7. ↑ 1973. május elsején mutatták be a János vitéz c. rajzfilmet | Évfordulók, események | József Attila Könyvtár - Dunaújváros
  8. ↑ Moly.hu
  9. ↑ A fa mitológiája
  10. ↑ A Nap könyve
  11. ↑ Mély a múltnak kútja...
  12. ↑ A Nemzetközi Képzőművészeti Filmszemle fődíját nyerte Az ember tragédiája Archiválva 2020. október 30-i dátummal a Wayback Machine-ben, mozinet.hu
  13. ↑ A Nemzetközi Képzőművészeti Filmszemle fődíját nyerte Az ember tragédiája, kultography.hu
  14. ↑ Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  15. ↑ Budapest portál | Fővárosi elismerő díjak a a Főváros napja alkalmából (magyar nyelven). budapest.hu. (Hozzáférés: 2020. november 18.)
  16. ↑ A 17. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál díjazottjai. Cinefest Miskolc, 2021. szeptember 18. „a záróünnepségen Posztumusz Életműdíjjal tüntette ki Jankovics Marcellt.”

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jankovics_Marcell_(filmrendező)&oldid=27073529”