Budapest XII. kerülete

Budapest kerülete

Budapest XII. kerülete (összefoglaló nevén a Hegyvidék) a város budai oldalának középső, főképp hegyvidéki területein (a Budai-hegység magaslatain) fekszik. Területe már az őskorban lakott volt. Jelentős részeit erdő borítja, melynek köszönhetően a középkorban az uralkodók közkedvelt vadászterületévé vált: itt alapította meg Mátyás király híres vadasparkját. Az erdővel borított területek ma pedig sokak kedvelt kirándulóhelyévé váltak. A kerület egyik legkedveltebb kirándulóhelye a Normafa, amely a városban egyedülálló természeti érték, a Budai Tájvédelmi Körzet része. A kerület elhelyezkedésének köszönhetően számos diplomáciai képviseletnek is helyet ad.

Budapest XII. kerülete
Az Erzsébet-kilátó a János-hegyen
Az Erzsébet-kilátó a János-hegyen
Budapest XII. kerülete címere
Budapest XII. kerülete címere
Budapest XII. kerülete zászlaja
Budapest XII. kerülete zászlaja
Egyéb elnevezés: Hegyvidék
Közigazgatás
Település Budapest
Városrészek Budakeszierdő (egy része)
Csillebérc
Farkasrét
Farkasvölgy
Istenhegy
Jánoshegy
Kissvábhegy
Krisztinaváros (egy része)
Kútvölgy
Magasút
Mártonhegy
Németvölgy
Orbánhegy
Sashegy (egy része)
Svábhegy
Széchenyihegy
Virányos
Zugliget
[1]
Alapítás ideje1940
Irányítószám 1121-1126
Testvérvárosok
Polgármester Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP)[2]
Népesség
Teljes népesség55 395 fő (2023. jan. 1.)[3]
Rangsorban 18.
Népsűrűség2181 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,67 km²
Elhelyezkedése
Budapest XII. kerülete (Budapest)
Budapest XII. kerülete
Budapest XII. kerülete
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 00′Koordináták: é. sz. 47° 30′, k. h. 19° 00′
Budapest XII. kerülete weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest XII. kerülete témájú médiaállományokat.
Az Úti Madonna kápolna a Farkas-völgyben
A Libegő télen
XII. kerületi (MOM Kulturális Központ)
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem

Fekvése szerkesztés

Északon a II. kerület, keleten az I. kerület, délen a XI. kerület határolja. Nyugati határa egyben Budapest határa is, a szomszédos települések Budakeszi és Budaörs.

Története szerkesztés

A XII. kerület 1930-ban jött létre Budapest közigazgatásának átszervezése kapcsán az I. kerület egy részéből.

Tényleges működését csak 1940-ben, a Böszörményi úti elöljárósági épület elkészülte után kezdte meg. 1930 és 1940 között az I. kerület intézett minden hivatalos ügyet, többek között az anyakönyvezést is.

A kerület története lényegében a Buda vonzáskörében, annak közigazgatási területén élő kisebb települések, majorságok, erdő- és szőlőbirtokosságok történetéből tevődik össze.

A várhegy, vagy pontosabban Buda városa és a Budai-hegyek közötti, a hajdani Ördög-árok formálta völgyben a Pasaréttől a Tabánig alakult ki a Krisztinaváros. A várhegy nyugati lábánál – a mai Vérmezőnél jóval nagyobb területen – a XVIII. században az ún. „Glacis”, a vár védelmi övezetéhez tartozó, szigorú építési tilalom alatt álló, és a vár katonai kormányzója által kezelt terület volt. Ez akadályozta hosszú ideig az itteni külváros létrejöttét is. Albert szász–tescheni herceg akkori helytartó feleségének, Mária Krisztina főhercegnőnek (Mária Terézia leányának) közbenjárására 1772-ben megkezdődhetett a terület egy részén a parcellázás. Ugyanettől az évtől nevezték a területet hivatalosan mai nevén Krisztinavárosnak. Öt kisebb területe közül a Városmajor tartozik a XII. kerülethez. A „Major”, ahogy a helybéliek hívják, eredetileg az Ördög-árok árterületén elterülő kaszáló volt. A mai parkot II. József alapította 1787-ben, és ekkor kapta a Stadt-Meierhof (Városmajor) nevet is.

A parkon vezetett keresztül a legjelentősebb budai vízfolyás, az Ördög-árok. 1920-ban az árkot beboltozták, a fákat pótolták, és a terület egy részén engedélyezték az építkezést. A park északi sarkában található a budapesti fogaskerekű vasút (60-as villamos) alsó végállomása.

A kerület északi részének képét a Hunyad-orom és a tőle délre és északra lefutó völgyek határozzák meg, melyek legnagyobb része a 18. század végéig a budai karmeliták birtoka volt. Neve a 18-19. században először Sauwinkel (Disznó-zug), majd Auwinkel (Liget-zug) volt. Az 1847-es Dűlőkeresztelőn Döbrentei Gábor keresztelte el az északi szűkebb völgyszakaszt Zugligetnek, a Krisztinaváros felé kiszélesedő déli részt Virányosnak. Ez utóbbi déli csücskében terült el a régi vízivárosi temető, ahova a Martinovics Ignác-féle felkelés Vérmezőn kivégzett tagjait is eltemették.

A Hunyad-orom déli oldalán futó völgy, a német Brunnthal (Brunnental) szintén a Dűlőkeresztelőn „magyarosodott” Kútvölgyre. A még a 19. században is sűrű erdőkkel borított vidék „vadságát” csak egy-egy majorság gyümölcsöse, szántója törte meg. A Zugliget hajdan Mátyás király vadaskertjéhez tartozott, és gazdag volt vadkanokban, innen eredt valószínűleg a német elnevezése, ami az itteni Disznófő-forrásban ma is él.

A városrészek a 19. század második felében, különösen a szőlők pusztulása után kezdtek beépülni. A vidék jelentős része azonban ma is beépítetlen kirándulóterület, és innen indul fel a János-hegy nyergébe 1970 óta a Libegő.

A völgyek és a Sváb-hegy - Széchenyi-hegy vonulata között alacsonyabb, többé-kevésbé beépült hegyeket-dombokat (Márton-hegy, Isten-hegy, Kis-Sváb-hegy, Orbán-hegy) találunk. Királyi vadászterületek, majd a budai polgárok birtokai terültek itt el. A 17. század végén, Buda felszabadításakor bekerültek a várostörténelembe is, mert kedvező stratégiai helyzetük miatt itt voltak a keresztény seregek állásai. A 19. században ezen a vidéken is jelentős szőlőművelés folyt, a század második felében – különösen Jókai Mór hatására – egyre több villa épült. Betelepülését és turistaforgalmát is jelentősen előmozdította az 1874-ben megindult Fogaskerekű vasút.

A kerület legjellemzőbb és legismertebb részét azonban a Budai-hegyek koszorúja alkotja. A János-hegy, Sváb-hegy, Széchenyi-hegy, a Csillebérc és a Budakeszi-erdő „megfizethetetlen” természeti értéke a fővárosnak. A friss levegő forrása, és egyúttal óriási rekreációs park, változatos séta-, kiránduló-, túralehetőségekkel (gyalog, kerékpárral, síléccel és szánkóval), kilátóhelyekkel és különleges hangulatú, értékű műemlékekkel, látnivalókkal.

A Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó Budai Tájvédelmi Körzet – és egész Budapest – legmagasabb pontja a János-hegy, 528,16 m magas kúpjával, rajta az Erzsébet-kilátóval. A Sváb-hegy a Budai-hegység központi, átlagosan 480 m magas dolomitröge, mely északon keskeny nyereggel kapcsolódik a János-hegyhez. Buda török alóli felszabadítása után nevezték el Svábhegynek, utalva az ostromkor a hagyomány szerint itt felállított sváb tüzérségre.

A Budai-hegység legnagyobb kiterjedésű, délkeleti tagja az egykori Nyék-hegy, 1860-ban gróf Széchenyi István halálakor kapta ma is használatos nevét. A fővárosiak kedvelt kirándulóhelyén a 19. század végéig csak néhány nyaralót lehetett találni, mára azonban itt is felkúszott a város szinte a hegy tetejéig. A második világháború után itt indult meg a forgalom a Széchenyi-hegyi gyermekvasúton (korábban Úttörővasút). A hegyvonulat mögött, Budakeszi felé Csillebércet találjuk a Gyermek- és Ifjúsági Központtal.

A hegyvidék északnyugati és délkeleti lankáit több völgy is szabdalja (Diós-árok, Kútvölgy, Denevér-árok, Német-völgy, Farkas-völgy, Irhás-árok, ), és itt terül el a Farkasrétnek nevezett fennsík is, melynek szinte egész területét az azonos nevű temető foglalja el. Az itteni városrészek közül a legnagyobb Németvölgy, mely a 17. század végén kapta a Deutschenthal nevet, a törökök által megszállt Buda ellen itt felvonuló német csapatokról. (Magyar nevét, a német név fordításaként, 1847-től, a Dűlőkeresztelőtől viseli.)

Az itteni szántóföldek és szőlőskertek helyén a 19. század második felétől lett egyre kedveltebb nyaralóhely. Eleinte hétvégi telkekkel üdülőterületként népesült be. A 20. század elején a korabeli elit, jómódú vállalkozók, kereskedők, gyártulajdonosok építettek maguknak impozáns, tágas villákat. A néhány évtizeddel később beépült II. kerületi Rózsadombhoz hasonlóan itt állnak a város legelegánsabb villanegyedei. A Kis-Sváb-hegy lejtője az ügyvédek és jogászok körében vált népszerűvé, amire a domboldal utcanevei is utalnak. A Rózsadombhoz hasonlóan a Hegyvidék utcáiban is magasak a lakásárak. 1884-ben nyílt meg a városrészben a Magyar Vöröskereszt Erzsébet Kórháza (Sportkórház). (A közelmúltbeli elköltöztetésé óta az egykori épületeiben a Testnevelési Egyetem működik.) A századfordulón települt a városrészbe az azóta megszűnt Magyar Optikai Művek (MOM) elődje, amelynek helyén Buda legmodernebb negyede épült ki. (MOM Park)

A második világháború helyi áldozatainak emlékére 2005-ben Turul-szobrot állítottak.[4] Az emlékmű nagy politikai vihart váltott ki, mivel annak talapzatán az áldozatok neve együtt szerepel a nyilas gyilkosaikéval.[5]

Politika szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Polgármester Párt Időszak Források
Sebes Gábor SZDSZ 1990–1994 [6]
Udvardy-Nagy István MDF 1994–1998 [7]
Mitnyan György Fidesz 1998–2006 [8][9]
Pokorni Zoltán Fidesz 2006– [10][11][12][2]

A 2019-es önkormányzati választás eredménye szerkesztés

  • A polgármester-választás eredménye[13]
Jelölt neve Jelölő szerv. Szavazatok száma Szavazatok aránya
Pokorni Zoltán Fidesz-KDNP 16 462 59,57%
Élő Norbert MomentumDKMSZPPárbeszédLMP 11 171 40,43%
Összesen 27 633 100%
  • A képviselőtestület-választás eredménye[14][15]
Párt Mandátumok Képviselő-testület
  FideszKDNP 12 P                      
  MomentumDKMSZPPárbeszédLMPJobbik 4                        
  MKKP 1                        

Népesség szerkesztés

Lakosságszám[16][17]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 2 000 —    
1880 2 306 1,42%
1890 6 060 9,66%
1900 13 684 8,15%
1910 20 629 4,10%
1920 31 011 4,08%
1930 38 653 2,20%
1941 51 966 2,69%
1949 55 943 0,92%
1960 68 372 1,82%
1970 75 643 1,01%
1980 83 382 0,97%
1990 76 495 −0,86%
2001 61 763 −1,94%
2011 57 709 −0,68%
2022 57 295 −0,07%

Az XII. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 57 295 fő volt, ami Budapest össznépességének 3,4%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 414 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 2148 ember volt. A XII. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 15%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 25% volt. 2022-ben a férfiaknál 78,7, a nőknél 82,1 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 29 333 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 13 138 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 91,5%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 21,5%-a, mintegy 12 322 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, ukrán és kínai nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a XII. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1980-ig. Az 50-es években ugrásszerűen megnőtt a kerület népessége, és egészen 1970-ig nőtt a lakosság száma. A legtöbben 1980-ban éltek a kerületben 83 382 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XII. kerületben, mint 1960-ban.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XII. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Iskolai végzettség szerkesztés

Iskolai végzettség[18]
Általános iskolát nem végezte el
  
5002
Általános iskola
  
4262
Szakmunkás
  
1769
Érettségi
  
13138
Diploma
  
29333
A 2022. évi népszámlálás szerint.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, az XII. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 22 205 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 20 187 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 9125 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 5668 fővel, végül a szakmunkások 1564 fővel.[19]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, az XII. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 27 116 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 15 708 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 5109 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 3684 fővel, végül a szakmunkások 1819 fővel.[20]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, az XII. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 29 333 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 13 138 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 5002 fővel, az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 4262 fővel, végül a szakmunkások 1769 fővel.[18]

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

 
A fogaskerekű vasút
 
A városkút
 
Medveszikla a Sashegyen
 
A fogaskerekű svábhegyi állomása madártávlatból

Testvérvárosai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet, korábban Fővárosi Tanács 1990. (IV. 10.) 75., 76. számú határozat.
  2. a b Budapest XII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  3. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  4. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
  5. Gyilkosok emlékműve
  6. Budapest XII. kerületi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Budapest XII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  8. Budapest XII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  9. Budapest XII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  10. Budapest XII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  11. Budapest XII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  12. Budapest XII. kerületének polgármester-választási eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  13. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_teltip=1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=012&p_r_p__prpMegyeKod=01&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1
  14. https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=012&p_r_p__prpMegyeKod=01#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop
  15. https://index.hu/belfold/2023/06/23/idokozi-valasztas-onkormanyzati-valasztas-polgarmester-kepviselo-testulet/
  16. https://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/01/01_4_1_1_1.xls XLS
  17. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBGHIAGBPycgCZKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEBL8krKKSqog7HwiUnIqSJanWPiaTvSA5AA5NFVcNAANCooh8qA===
  18. a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYAJkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQXMzc_IoiqiDsfCJScipI2qdY-Jom9IDkADk0VVw0AA0EjEUcAGls9c2t_JoN7YBmPe2AFnOtoW6KboKgA=
  19. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYAJkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQXMycwuLUTFwCEjIqmujY-Jom9IDkADk0VVw0AA0EjEUcAGlslbX1_JpVjYBmbY2AFhP1oQoi64KgA=
  20. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYAJkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQXJzswuLUTFwCEjIqmujY-Jom9IDkADk0VVw0AA0EjEUcAGlOmlWN_O219YBmFYOAFhONoQoi64KgA=

Források szerkesztés

További információk szerkesztés