Erzsébet-kilátó

kirándulóhely Budapesten

Az Erzsébet-kilátó népszerű kirándulóhely Budapesten. A magyar főváros legmagasabban lévő pontján, a Budai-hegységhez tartozó, kupola alakú János-hegy tetején építették meg 527 méteres magasságban. A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek és ez az építmény az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye volt.

Erzsébet-kilátó
János-hegyi kilátó
A kilátó 2023 szeptemberében
A kilátó 2023 szeptemberében
Település Budapest
Cím  Magyarország, Budapest, János-hegy
Építési adatok
Építés éve 1908–1910
Megnyitás 1910. szeptember 8.
Rekonstrukciók évei 2001–2005
Építési stílus Neoromán
Felhasznált anyagok haraszti mészkő és borosjenői mészkő
Tervező Schulek Frigyes
Építész(ek) Schulek Frigyes
Kivitelező Klunzinger Pál
Hasznosítása
Felhasználási terület János-hegy
Alapadatok
Tszf. magasság527 m
Magassága23,5 m
Elhelyezkedése
Erzsébet-kilátó (Budakeszi)
Erzsébet-kilátó
Erzsébet-kilátó
Pozíció Budakeszi térképén
é. sz. 47° 31′ 05″, k. h. 18° 57′ 33″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 05″, k. h. 18° 57′ 33″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet-kilátó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A főváros legmagasabban lévő pontján, a Budai-hegységbe tartozó, kupola alakú János-hegy tetején, 527 méteres tengerszint feletti magasságon található. A negyedik teraszról tiszta időben 75–80 km-es körkilátás nyílik. Kényelmesen áttekinthető belőle a Budai-hegység vidéke: észak felé a Hármashatár-hegy, mögötte pedig a Pilis és a Visegrádi-hegység magasodik, kelet felé sorrendben az Ördög-árok mély völgye, mögötte a Duna völgyében és a Pesti-hordalékkúpsíkságon a főváros terül el, amit északkelet felől a Gödöllői-dombság határol, északnyugat felé a Nagy-Hárs-hegy magasodik, délnyugati irányból a széles Budakeszi-medence, mögötte a Nagy-Kopasz látszik, délkelet felé a Széchenyi-hegy és a Budaörsi-hegy dominálja a tájképet. A kilátóból jó időben (megfelelő széljárás mellett) akár a Magas-Tátra hófedte csúcsai, a Börzsöny és a Mátra kontúrja is felismerhető.[1] [2] Téli, különösen szmogos napokon gyakran előfordul, hogy miközben Budapestet sűrű köd fedi, a János-hegyen ragyogó napsütés van.

Megközelíthetősége szerkesztés

A Libegő felső állomásától vagy a Gyermekvasút Jánoshegy vagy Virágvölgy vasútállomásától könnyen elérhető. A 21-es, 210B, 212-es, 212B, 221-es és 990-es busz Normafa, látogatóközpont megállóhelyétől közel félórás sétával is megközelíthető a kilátó.

Története szerkesztés

A kilátótorony építése előtt a hegytetőn egy alacsony, fából készült emelvény állt, melyet 1908-ban bontottak le. A kőből készített kilátótorony építését Glück Frigyes[3] javasolta, majd gyűjtés indult az építkezéshez szükséges pénz előteremtésére, aminek során 51 000 korona gyűlt össze. A főváros közgyűlése 1907-ben elfogadta az építkezés tervét, és Schulek Frigyest bízták meg a tényleges tervek elkészítésével.

1908 tavaszán indult be az építkezés. Az építés vezetője Klunzinger Pál volt. Az építkezéshez szükséges köveket a hegy előtt elterülő lapos tetőről épített kötélpályával szállították a helyszínre, míg a vizet puttonyos kocsikon szállították fel a Svábhegyről. Az építkezéshez haraszti és borosjenői mészkövet használtak fel.

A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek, az építmény az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye volt. A kilátót Erzsébet királynéról nevezték el, aki 1882-ben járt a hegyen.

Neoromán stílusban épült, kör alaprajzú építmény 23,5 m magas és 100 lépcső vezet fel a legfelső szintre. Az alapnál az épület kerülete 53 méter, majd a felére csökken.

A szocializmus éveiben, 1950-től a kilátó tetején messzire világító vörös csillag volt (1956-ban eltávolították, de az 1960-as évek elején ismét visszakerült).[4] A rendszerváltás után lebontották.

Az 1990-es évekre az egész kilátó állaga leromlott. Az életveszélyes állapota miatt a felső szinteket a látogatók elől lezárták. Teljes felújítására 2001-2005 között került sor. Azóta a fogadószinten kis kiállítás tekinthető meg a műemlék épület múltjáról.

Erzsébet-emlékkő szerkesztés

Sisi 1882-ben háromszor is fölkereste a helyszínt. Látogatásáról egy 1884-ben elhelyezett, 1911-ben felújított emlékkővel emlékeztek meg, szövege Szász Károly 1883-ban kelt alkalmi verse: "Itt állt, s nézett szét Erzsébet drága királynénk, / hol koronát viselő fő soha sem vala még. / S mig itt elragadó látványon lelke merengett, / érzé, országunk szive feléje dobog. / Hódolatunk e helyet nevezé Erzsébet oromnak, / fogják, mig magyar él, áldani lába nyomát."[5]

A jelenlegi emlékkő avatására 2006. szeptember 17-én került sor, a felújított kilátó újbóli megnyitásának egyéves évfordulóján.[6] Felirata megegyezik a korábbiakéval.[7] "Erzsébet császárné és királyné őfelsége 1882-ik év Április 30-án, Május 16-án és Október 9-én e hegyvidéken időzött."

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Varga Sándor - Budapestről is látni lehetett a Magas-Tátra csúcsait (Időkép.hu, 2020.12.17.)
  2. Az Erzsébet-kilátó, 2010. április 13. (Hozzáférés: 2017. február 16.)
  3. A kilátó építésének egyik támogatója Halmos János polgármester volt. Emlékét a Normafánál egy dombormű is őrzi. Egyes itt is közölt források Halmos Károlyt említenek. Feltételezhető az elírás, mivel egyéb dokumentummal nem erősíthető meg ez az állítás.
  4. Cartographia: János-hegyi Erzsébet-kilátó (magyar nyelven). funiQ. (Hozzáférés: 2021. január 21.)
  5. Vér Eszter Virág: Budapesti Erzsébet-emlékhelyek; in: Budapesti Negyed, 2006. nyár-ősz
  6. https://hetnap.rs/cikk/Normafai-latleletek-27856.html
  7. https://www.hegyvidek.hu/elet-a-hegyvideken/keruleti-szobrok/erzsebet-emlekko

Források szerkesztés