Erzsébet-kilátó

kirándulóhely Budapesten

Az Erzsébet-kilátó népszerű kirándulóhely Budapesten. A magyar főváros legmagasabban lévő pontján, a Budai-hegységhez tartozó, kupola alakú János-hegy tetején építették meg 527 méteres magasságban. A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek és ez az építmény az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye volt.

Erzsébet-kilátó
János-hegyi kilátó
A kilátó 2023 szeptemberében
A kilátó 2023 szeptemberében
TelepülésBudapest
Cím Magyarország, Budapest, János-hegy
Építési adatok
Építés éve1908–1910
Megnyitás1910. szeptember 8.
Rekonstrukciók évei2001–2005
Építési stílusNeoromán
Felhasznált anyagokharaszti mészkő és borosjenői mészkő
TervezőSchulek Frigyes
Építész(ek)Schulek Frigyes
KivitelezőKlunzinger Pál
Hasznosítása
Felhasználási területJános-hegy
Alapadatok
Tszf. magasság527 m
Magassága23,5 m
Elhelyezkedése
Erzsébet-kilátó (Budakeszi)
Erzsébet-kilátó
Erzsébet-kilátó
Pozíció Budakeszi térképén
é. sz. 47° 31′ 05″, k. h. 18° 57′ 33″47.518056°N 18.959167°EKoordináták: é. sz. 47° 31′ 05″, k. h. 18° 57′ 33″47.518056°N 18.959167°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet-kilátó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A főváros legmagasabban lévő pontján, a Budai-hegységbe tartozó, kupola alakú János-hegy tetején, 527 méteres tengerszint feletti magasságon található. A negyedik teraszról tiszta időben 75–80 km-es körkilátás nyílik. Kényelmesen áttekinthető belőle a Budai-hegység vidéke: észak felé a Hármashatár-hegy, mögötte pedig a Pilis és a Visegrádi-hegység magasodik, kelet felé sorrendben az Ördög-árok mély völgye, mögötte a Duna völgyében és a Pesti-hordalékkúpsíkságon a főváros terül el, amit északkelet felől a Gödöllői-dombság határol, északnyugat felé a Nagy-Hárs-hegy magasodik, délnyugati irányból a széles Budakeszi-medence, mögötte a Nagy-Kopasz látszik, délkelet felé a Széchenyi-hegy és a Budaörsi-hegy dominálja a tájképet. A kilátóból jó időben (megfelelő széljárás mellett) akár a Magas-Tátra hófedte csúcsai, a Börzsöny és a Mátra kontúrja is felismerhető.[1] [2] Téli, különösen szmogos napokon gyakran előfordul, hogy miközben Budapestet sűrű köd fedi, a János-hegyen ragyogó napsütés van.

Megközelíthetősége

szerkesztés

A Libegő felső állomásától vagy a Gyermekvasút Jánoshegy vagy Virágvölgy vasútállomásától könnyen elérhető. A 21-es, 210B, 212-es, 212B, 221-es és 990-es busz Normafa, látogatóközpont megállóhelyétől közel félórás sétával is megközelíthető a kilátó.

Története

szerkesztés

A kilátótorony építése előtt a hegytetőn egy alacsony, fából készült emelvény állt, melyet 1908-ban bontottak le. A kőből készített kilátótorony építését Glück Frigyes[3] javasolta, majd gyűjtés indult az építkezéshez szükséges pénz előteremtésére, aminek során 51 000 korona gyűlt össze. A főváros közgyűlése 1907-ben elfogadta az építkezés tervét, és Schulek Frigyest bízták meg a tényleges tervek elkészítésével.

1908 tavaszán indult be az építkezés. Az építés vezetője Klunzinger Pál, az építőmester Wellisch Hugó[4] volt. Az építkezéshez szükséges köveket a hegy előtt elterülő lapos tetőről épített kötélpályával szállították a helyszínre, míg a vizet puttonyos kocsikon szállították fel a Svábhegyről. Az építkezéshez haraszti és borosjenői mészkövet használtak fel.

A felépült kilátótornyot 1910. szeptember 8-án adták át a közönségnek, az építmény az akkori Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye volt. A kilátót Erzsébet királynéról nevezték el, aki 1882-ben járt a hegyen.

Neoromán stílusban épült, kör alaprajzú építmény 23,5 m magas és 100 lépcső vezet fel a legfelső szintre. Az alapnál az épület kerülete 53 méter, majd a felére csökken.

A szocializmus éveiben, 1950-től a kilátó tetején messzire világító vörös csillag volt (1956-ban eltávolították, de az 1960-as évek elején ismét visszakerült).[5] A rendszerváltás után lebontották.

Az 1990-es évekre az egész kilátó állaga leromlott. Az életveszélyes állapota miatt a felső szinteket a látogatók elől lezárták. Teljes felújítására 2001-2005 között került sor. Azóta a fogadószinten kis kiállítás tekinthető meg a műemlék épület múltjáról.

Erzsébet-emlékkő

szerkesztés

Sisi 1882-ben háromszor is fölkereste a helyszínt. Látogatásáról egy 1884-ben elhelyezett, 1911-ben felújított emlékkővel emlékeztek meg, szövege Szász Károly 1883-ban kelt alkalmi verse: "Itt állt, s nézett szét Erzsébet drága királynénk, / hol koronát viselő fő soha sem vala még. / S mig itt elragadó látványon lelke merengett, / érzé, országunk szive feléje dobog. / Hódolatunk e helyet nevezé Erzsébet oromnak, / fogják, mig magyar él, áldani lába nyomát."[6]

A jelenlegi emlékkő avatására 2006. szeptember 17-én került sor, a felújított kilátó újbóli megnyitásának egyéves évfordulóján.[7] Felirata megegyezik a korábbiakéval.[8] "Erzsébet császárné és királyné őfelsége 1882-ik év Április 30-án, Május 16-án és Október 9-én e hegyvidéken időzött."

  1. Varga Sándor - Budapestről is látni lehetett a Magas-Tátra csúcsait (Időkép.hu, 2020.12.17.)
  2. Az Erzsébet-kilátó, 2010. április 13. (Hozzáférés: 2017. február 16.)
  3. A kilátó építésének egyik támogatója Halmos János polgármester volt. Emlékét a Normafánál egy dombormű is őrzi. Egyes itt is közölt források Halmos Károlyt említenek. Feltételezhető az elírás, mivel egyéb dokumentummal nem erősíthető meg ez az állítás.
  4. https://www.origo.hu/tudomany/2017/12/hunyadi-janos-es-kirallya-lett-fia-matyas-is-szerepel-az-erdekes-tortenetben
  5. Cartographia: János-hegyi Erzsébet-kilátó (magyar nyelven). funiQ. (Hozzáférés: 2021. január 21.)
  6. Vér Eszter Virág: Budapesti Erzsébet-emlékhelyek; in: Budapesti Negyed, 2006. nyár-ősz
  7. https://hetnap.rs/cikk/Normafai-latleletek-27856.html
  8. https://www.hegyvidek.hu/elet-a-hegyvideken/keruleti-szobrok/erzsebet-emlekko