Csillebérc
Csillebérc (németül Dreihotter) Budapest egyik városrésze a XII. kerületben.
| Csillebérc | |
| Közigazgatás | |
| Település | Budapest |
| Kerület | XII. kerület |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 252 fő (2001)[1] +/- |
| Elhelyezkedése | |
 Csillebérc
Pozíció Budapest térképén
| |
| é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 18° 58′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 18° 58′ 06″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csillebérc témájú médiaállományokat. | |
FekvéseSzerkesztés
Határai: A Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) és a Csillebérci Gyermek- és Ifjúsági Központ nyugati és északi kerítése a Konkoly-Thege Miklós úttól - Konkoly-Thege Miklós út – Sötétvágás út – Kázmér út – Edvi Illés út – Szalmavirág utca – Nőszirom utca – Adorján út – Irhás árok – Kakukkhegyi út – Kakukkhegyi erdősor – Budapest határa a Konkoly-Thege Miklós útig.
TörténeteSzerkesztés
Döbrentei Gábor 1847. évi dűlőkeresztelője alkalmával az addigi német Dreihotter területe kapta a magyar „Csile-bércz” nevet.
Az elnevezés mai formája megtévesztő, mert a „csille” szó bányászatra utal, ami a környékre sosem volt jellemző. A nevet eredetileg egy „l”-el írták. Döbrentei Gábor a budai hegyek mondabeli tündérének nevét („Csile”) örökítette meg az elnevezéssel, amely eredeti írásmódjával egészen az 1930-as évekig fennmaradt. A második „L” betoldásával történt névváltozás ideje bizonytalan, oka valószínűleg egy jóhiszemű, de az elnevezés eredetét nem ismerő, ezért téves „javítás” lehetett.
1948-ban „Úttörőváros” létesült e területen, az egykori Úttörővasút egyik állomása is itt van. Az egykori Úttörőváros mai neve Csillebérci Gyermek- és Ifjúsági Központ.
JegyzetekSzerkesztés
ForrásokSzerkesztés
- Budapest teljes utcanévlexikona. (Dinasztia Kiadó - Gemini Kiadó, Budapest, 1998) ISBN 963 657 176 7
- Dr. Pécsi Márton - Budapest természeti földrajza (Akadémiai Kiadó, 1959) ISBN 2399983105337
További információkSzerkesztés
- Kocsis L. Mihály: Csillebérc: elviszem pont; Válasz, Bp., 2002 (Buli van!)
