Magyar Optikai Művek
Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek. |
A Magyar Optikai Művek (rövidítve MOM) egy jelentős, világhírű, magyar iparvállalat volt.
Magyar Optikai Művek | |
Típus | üzleti vállalkozás |
Alapítva | 1876. július 1. |
Megszűnt | 1998 |
Jogutód | nem volt |
Székhely | Budapest |
Irányítószám | 1124 |
Cím | Csörsz u. 39. |
Alapító | Süss Nándor |
Iparág | könnyűipar |
é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 01′ 23″47.490556°N 19.023056°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 26″, k. h. 19° 01′ 23″47.490556°N 19.023056°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Optikai Művek témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Névváltozatok | |||||||||||||||||
|
Székhelye
szerkesztésA gyár jogelődje a Kolozsvári Egyetemen volt, később a budapesti Mozsár utcába került. 1905-től működött önálló üzemként a Csörsz utcában.[1]
- 1876 – Kolozsvári Egyetem (műszergyártás, műszerészképzés)
- 1884 – Mechanikai Tanműhely (Államilag segélyezett), Bp. Mozsár u. 8. 1891-től Bp. Alkotás u. 9.
- 1900 – Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézet, Bp. Alkotás u. 9. 1905-től Bp. Budapest XII. kerület Csörsz u. 39.
- 1918 – Süss Nándor Precíziós Mechanikai Intézet Részvénytársaság
- 1922 – Süss Nándor Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt.
- 1939 – Magyar Optikai Művek Rt.
- 1952 – Magyar Optikai Művek
- 1998 – A Magyar Optikai Művek jogutód nélkül megszűnik
Története
szerkesztésKolozsvárott, majd Budapesten a Mozsár utca és az Alkotás utca voltak a cég előző telephelyei. A Németvölgyben, a mai Alkotás utca 2×3 útpályás forgalmát tekintve különösnek tűnik, hogy az utolsó helyszínt éppen a villamos által keltett rezgések miatt kellett elhagyni. Így települt a vállalat a mai Csörsz utcai terület egy részére. 3-4 évtized alatt, folyamatos fejlesztések hatására foglalta el az Alkotás utca, Csörsz utca, Nagy Jenő utca és Dolgos utca által határolt területet. A nyolcvanas évek közepéig állandóan bővült, megújult az épületegyüttes. Az utolsó beruházások egy része kényszerűségből született, mivel a második világháború előtt készült épületek a gyors kötést biztosító bauxit betonból készültek, már a hatvanas évek elején állandó figyelést, statikus megerősítést igényeltek. A hatvanas évek végén készült a négyemeletes korszerű raktárépület, valamint a ma már FOTEX Rt. tulajdonban lévő optikai toronyház. Az országban kevés vállalat települt ilyen gyönyörű környezetben. Az itt dolgozók nap mint nap gyönyörködhettek a Sas-hegy, Gellért-hegy, Széchenyi-hegy látványában. Az első kapavágások idején a Budai vár, a Rózsadomb és a Hármashatárhegy is a panoráma része volt.
Az 1997-ben megkezdett bontási műveletek szívszorító látványt nyújtottak az arra járóknak. A közel százéves műemlék jellegű épületek mellett alig tíz éve átadott vasbeton szerkezetű műhelyek is bontási romhalmazzá váltak. Nemcsak az egykori MOM dolgozók könnyezték meg a fizikai megsemmisülést, hiszen enyészetté vált a több mint száz év alatt kialakult, világszínvonalra jutó magyar finommechanikai ipar is. Az Alkotás utca és a Csörsz utca sarkán állt gyártelep helyén 2001-ben nyílt meg a MOM Park bevásárlóközpont.
- A végről
Rosch Gábor építész, a Hegyvidéki épületek című könyv szerzője:
- „1997. Személyes emlékek: esténként tompa dübörgésre alszom el, s reggelenként betonszerkezetek halk recsegése-ropogása ébreszt. Bontják a MOM-ot. Az ablakunkból kitekintve napról napra változik a kilátás. Lassan a leomló téglafalak és betonpanelek mögül újra előkandikálnak a Vár házsorai. Valamikor elemista kisdiák koromban naponta mentem el a hatalmas gyárépület mellett, a régi Tanítóképző gyakorló iskolájába menet. Láttam a romjaiból újjáéledő gyárat, majd a nagy iparosítási lázban egyre sűrűsödő beépítést. Később építészmérnökként a mellettem lévő rajztáblán születtek meg kollégám keze alatt a MOM fénykorának épületei. Ha nosztalgiával gondolok vissza a gyárra, ebbe az is beletartozik, hogy jóval később, nyári szünidejében fiam itt szerelgetett optikai berendezéseket, itt dolgozott néhány lakótársam, s a rendszerváltás után az egykori irodaházban tervezőirodánk a KÖZTI Rt. bérelte a két legfelső szintet. A hely, ahol akkor dolgoztam, már összeomlott a bontódaru lengő acélgömbjének pörölycsapásai alatt.”
Makovecz Imre építész 1998-ban írta:
- „Ma már a MOM nincs sehol. Lebontották. A magyarországi építészet enyhén utóromantikus , de CIRPAK szellemében fogant alkotásai eltűntek a századforduló iskolatípusát megtestesítő szomszéd épületegyüttes házaival együtt. Kivágták az öreg gesztenye- és akácfákat is az utolsó szálig. Eltűnt Magyarország egyik világhírű gyára, eltűntek a munkások, elenyészett a gyár hosszú története, eltűnik a múlt, s vele együtt a jövő is, a Magyar Optikai Művek jövője is.”
Kezdetek
szerkesztésA vállalatot Süss Nándor alapította 1876. július 1.[2] (A vállalat 1976 őszén ünnepelte centenáriumát). Ebben az évben még sikerült interjút készíteni Kelenvölgyben Leitgib Ferenccel, aki a Csörsz utcai gyár első portásainak egyike volt és ismerte az alapító Süss Nándort, aki egyébként villamos baleset áldozata lett az egykori Tabánban, a Szarvas téren. A cikk a FÓKUSZ című üzemi lap centenáriumi mellékletében jelent meg.
A cég neve és változásai
szerkesztés- 1876–1884 Egyetemi Mechanikai Állomás, Kolozsvár
- 1884–1900 Államilag Segélyezett Mechanikai Tanműhely, Budapest
- 1900–1918 Süss Nándor-féle Precízio Mechanikai Intézet, Budapest
- 1918–1922 Süss Nándor-féle Precízio Mechanikai Intézet Rt., Budapest
- 1922–1931 Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt., Budapest
- 1931–1938 Süss Nándor Finommechanikai és Optikai Részvénytársaság, Budapest
- (1938) 1939–1951 Magyar Optikai Művek Részvénytársaság, Budapest[3]
- 1951–1966 Magyar Optikai Művek, Budapest
- 1966– Magyar Optikai Művek, ipari nagyvállalat, Budapest
- 1989–1991 Magyar Optikai Művek Mechanikai és Optikai Részvénytársaság
- 1991–2006 Magyar Optikai Művek Vízméréstechnikai Részvénytársaság
- 2006–2016 Magyar Optikai Művek Vízmérésétechnikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság
- 2016– MOM Magyar Optikai Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Csatolt cégek
szerkesztésAz iparcentralizáció jegyében a következő vállalatok kerültek – kisebb, nagyobb önállósággal – MOM irányítás alá:
Vidéki ipartelepítés
szerkesztésA következő városokban telepített a cég, többségében zöldmezős beruházással -az észszerűség határain belül teljes technológiai vertikummal- gyáregységeket:
- Mátészalka
- Dunaújváros
- Komló
- Zalaegerszeg
- Battonya
- Veszprémben az egyetemmel karöltve laborkísérleti üzemet működtetett a vállalat.
A szervezet
szerkesztésA vállalat felépítése más cégekhez hasonló volt, a következő logikai struktúrával:
Felsővezetés
szerkesztés- 1876–1919: Süss Nándor
- 1919–?: Gönczi Jenő
- ?–1945: Preisinger (Perényi)[4] Frigyes
- 1945–1947: Hamburger Tamás
- 1947–1949: Nyikolaj Romanov
- 1949–1952: Konsztantyin Szmirnov. Először a szovjet állam (jelentős érdekeltségei voltak a MOM Rt.-ben) szaktanácsadóként delegálta, rövid ténykedés után azonban vezérigazgatónak nevezték ki. Műszaki, és nem politikai káder volt, tevékenységét általános, politikai sztereotípiákkal nem szabad minősíteni. Irányítása alatt a termelési érték megnégyszereződött, a nyereség pedig 5 millióról 47 millióra nőtt. A vállalati struktúrát időtállóan, évtizedes perspektívában korszerűsítette. A változások időállónak bizonyultak. Nagy műveltségű, szociálisan érzékeny vezető volt. Az ő nevéhez kötik a MOM első gyermekintézményeinek létrehozását, munkás lakások kialakítását és a kultúrház építését is. 1952-ben a Szovjetunió lemondott a vállalatnál lévő érdekeltségeiről, megszűntek a jóvátételi szállítások. Az új helyzetnek megfelelően megbízatása 1952. október 1-jén megszűnt.
- 1952–1956: Poór József
- 1956–1983: Posch Gyula 1956 novemberében a Kultúrházban a vállalat dolgozói választották meg.
- 1983–1990: Balogh András A vezérigazgatói kinevezése előtt a vállalat kereskedelmi igazgatója, 1973-ig a Labor-műszerosztály főkonstruktőre, vezetője volt.
- 1990–1992: Sebesfi József
- 1992–1994: Lévai Gábor (miniszteri biztos)
- 1994–1998: Toldi János (végelszámoló)
Személyzeti és munkaügy
szerkesztésMűszaki
szerkesztés- műszaki fejlesztés
- konstrukció gondozás
- technológia, technológia fejlesztés
- szerszámtervezés-fejlesztés, gyártás
- MEO / minőség-ellenőrzés
- üzemfenntartás
Gazdasági
szerkesztésGazdasági igazgatók: Gancsov János és Gömböcz József
- számvitel
- pénzügy
- tervezés
Termelés
szerkesztésKereskedelem, logisztika
szerkesztés1948 után a cég csak a centrális kereskedelmi vállalatokon keresztül értékesíthette, a tervgazdálkodásnak megfelelően meghatározott mennyiségű és féleségű termékeket. Főbb partnerek voltak: Metrimpex, Elektroimpex, Migért, OFOTÉRT, Fővárosi Óra Ékszer Vállalat.
1968-ban, az új gazdasági mechanizmus bevezetésekor a MOM elsők között kapott önálló export, illetve optikai területen import korlátozott jogot. Ekkor alakult a kereskedelmi igazgatóság. A szervezet összetétele a következő volt:
- Külkereskedelmi főosztály
- Feladatköre a közvetlen és közvetett export szervezése, bonyolítása. Közvetlenül bonyolíthatta a labor és geodéziai termékek exportját, valamint az optikai importot. Az "állami" katonai műszerek értékesítését a Technika Külker, a számítástechnikai termékekét a Videoton Rt., a lakossági termékekét az Elektroimpex közreműködésével bonyolíthatta. Közvetetten értékesített a Metrimpex, KGM Gépexport és az AKADIMPORT cégeken keresztül is.
- Belföldi értékesítési osztály
- Feladatköre a lakossági cikkek értékesítése volt a korábbi partnereken keresztül (OFOTÉRT, MIGÉRT, Fővárosi Óra Ékszer Vállalat).
- Vevőszolgálati és Szerviz osztály
- Államközi osztály
- Anyag ellátási főosztály
- A teljes logisztikai vertikumot (anyag- és raktárgazdálkodás, vám, szállítás) átfogta ez a szervezet.
Kereskedelmi igazgatók: Lastofka Béla, Balogh András, Tobak Ottó, Kozáry Vilmos.
Humán
szerkesztésOrvosi ellátás
szerkesztésAz ötvenes évektől – a korszak elvárásainak megfelelően – a cégnél komplett rendelőintézet működött. A szakmai felügyeletet a János Kórház látta el. A belgyógyász illetve a fogszakorvosok egész nap a dolgozók rendelkezésére álltak. Más szakterületeken (sebészet, nőgyógyászat, ideg stb.) rész munkaidőben voltak rendelések.
A cég, munkaidőben – éjjel-nappal – állandó orvosi ügyeletet biztosított.
Gyermekintézmények
szerkesztésTanműhely, szakképzés
szerkesztés- Az alapító Süss Nándor legfontosabb célkitűzéseinek egyike a szakemberek nevelése volt. Budapestre településkor ezt a cég neve: "Állami Mechanikai Tanműhely" is kifejezte. A tradíció nem szakadt meg. A vállalat folyamatosan fenntartott ilyen intézményt. A harmincas évek közepén hat hetes felvételi vizsgán válogatták a bekerülőket. Az oktatás négyéves volt.
- Az ötvenes évektől szorosan együttműködött a szomszédságában létesült MÜM 28-as szakiskolával. Más tanintézetekkel is komoly kapcsolatot ápolt. Ezek közé tartozott a Hernád utca-i MÜM 14-es és a Wesselényi utcai MÜM 30-as ipari-tanuló iskola. Ezekből az intézményekből érettségizett szakember utánpótlást biztosított.
- A cég működtette a középfokú, technikusi képzettséget biztosító MOM technikumot. Több száz dolgozója végzett ebben az intézményben.
- Sokat áldozott a vállalat felsőfokú végzettségű szakemberek képzésére is. Elsősorban a Budapesti Műszaki Egyetemmel volt kapcsolata. A fiatal szakemberek továbbképzését segítette a kutatóintézetekkel való együttműködés. Ezek közül a legjelentősebb a KFKI-val volt, többek között lézer és buborék memória témák kutatásában, fejlesztésében.
Vállalati kapcsolatok
szerkesztésKooperációs partnercégek
szerkesztés- OMH
- BRG (Budapesti Rádiótechnikai Gyár), EMG, MMG, LABORMIM
- KFKI, TÁKI, SZKI, Szilikátipari Kutató Intézet, Villamosipari Kutató Intézet
- Szegedi Gyufagyár (hemolizáló pálca)
Referencia partnerek
szerkesztés- Szegedi Biológiai Központ
- BME
Fejlesztési együttműködés
szerkesztésMOM mint alvállalkozói beszállító
szerkesztés- Videoton
- KFKI
- Terta (Telefongyár)
- Ikarus
- Rába Magyar Vagon- és Gépgyár (Győr)
- Bakony Művek
A MOM tradíció folytatói
szerkesztés- MOMERT – Dunaújváros (honlapja)
- MOM Faktor Gépipari Kft. – Komló (honlapja)
- BUCHMANN-MOM Rt Műanyag- és Üveglencse Gyártó Üzem – Mátészalka ([1])
- MOM Magyar Optikai Művek Zrt. – Mátészalka (honlapja)
- MOM GeoDesy Kft. (honlapja Archiválva 2008. március 17-i dátummal a Wayback Machine-ben)
- MOM Szerviz Kft. (honlapja)
- MOM Globios Kft. (Információk a cégről)
- Schmidt & Bender Hungária Optikai Kft. (honlapja)
- MOM Tömegsport Klub (honlapja Archiválva 2017. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben)
A MOM hagyomány ápolói különböző civil szerveződések is. A Magyar Optikai Művek (MOM) Közhasznú Emlékalapítvány kifejezetten ilyen céllal alakult, a XII. kerület Maros utca 1.[5] szám alatt a relikviákat tárolják, rendszerezik, kiállítják.
2001 óta, minden évben egy alkalommal a „MOM Kultúrházba” invitálják az egykori dolgozókat.
Kezdeményezték a MOM-nak emléket állító „Íjász” szobor felállítását a MOM parkban. A Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat szervezésében, az Önkormányzat, a MOM Park PBW Hungary ZRT, és a volt MOM-os dolgozók anyagi hozzájárulásával az emlékszobor felállításra került a MOM park Süss Nándor sétánya mellett. Az ünnepélyes szoboravatás 2009. november 27-én volt, a Magyar Optikai Művek elnevezés felvételének 70. évfordulóján.
Termékek
szerkesztésEgy lexikoni szócikk, amelyet – látszólag – terjedelmi korlátok nem zavarnak, nem törekedhet sem teljes körű felsorolásra, sem bemutatásra. Cél tehát a vállalati gyártmány keresztmetszet érzékeltetése és néhány meghatározó termék részletesebb bemutatása. A meghatározó termékcsaládok részletes bemutatását önálló szócikkekben tervezzük.
Geodézia
szerkesztésA MOM-nál a kutató és fejlesztő munkát mindig a magyar tudományos élet legkiválóbb képviselőivel való együttműködés jellemezte. Bár a gyártmányfejlesztés túlnyomó többségben saját erőből történt, abban közreműködött:
- MTA Soproni Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézete dr. Tárczy Hornoch Antal akadémikus vezetésével.
- Veszprémi Vegyipari Egyetem dr. Pungor Ernő akadémikus vezetésével
- BME dr. Erdey László professzor, dr. Paulik Ferenc és dr. Paulich Jenő
- A hőskor műszerei többségében ebbe a termékcsaládba voltak sorolhatók. Néhány termék az 1909-es illetve az 1933-as árjegyzékből. Minden terméken szerepelt a Süss embléma:
- 1909 /19 műszer/ Nagy ismétlő teodolit; Kicsiny utazási teodolit; Egyetemes szintezőműszer; Dr. Fasching-féleszabatos teodolit-tachiméter; Bodola-féle szintező műszer; Belházy-féle Erdészeti tájoló műszer; Ismétlő bányászati teodolit; Cséti-féle szintező műszer.
- 1933 /25 műszer/ Nr. 3 Elsőrendű csavarmikroszkópos teodolit szorzó, tengelyrendszerrel; Nr. 20 Kis egyetemes műszer; Nr. 128 Oltay-féle egyszerű precíziós szintező léc; Nr. 163 Középnagyságú távcsöves vonalzóNr. 266 Szovátay féle polárkoordinatográf; Nr. 312 Kompenzáló planiméter; Nr. 315 Hellebranth-Kövesi precíziós orthogonalkoordinatográf
- A korszak legkiemelkedőbb terméke az Eötvös-inga volt, melynek kísérleti példánya is a MOM-ban készült.
- Geodézia termékek a második világháború után
- Az ötvenes években a kisszámú fejlesztőgárda nem tudta növelni teljesítményét, ezért a "D" típusú teodolit és tachiméter család prototípusait az Optikai Kutató Laboratórim fejlesztette ki. Az OKL átszervezése után a MOM a szakemberek egy részét átvette.
- 1958-ban megalakult az elektronikai tervezőcsoport. Feladat a fénytávmérő tervezése volt. Ezt a projektet azonban két évvel később leállították, mert megbízást kaptak giroteodolitok fejlesztésére. A sorozatgyártás 1963-ban indult.
- A leghíresebb MOM gyártmányok egyike a: giroteodolit. Főkonstruktőre Pusztai Ferenc, alkotásáért Kossuth-díjat kapott. 3 szögmásodperces pontosságát évtizedekig nem tudták elérni, az évezred végére a németek megközelítették, de sorozatgyártását nem tudták megoldani. A katonai célú alkalmazás mellett használták a budapesti, a prágai, varsói metróépítésénél valamint a Genf melletti CERN részecske gyorsító alagút építésénél is.
- A geodéziai termékek konstruktőrei többek között: Bors Károly, Schinagl Ferenc, Bezzeg László, Tóth Pál, Pusztai Ferenc, Hollai Kornél, Tarcsafalvi András, Kisfalusi Gábor, Farnady Pál, Gallai Gyula, Geszthelyi Endre, Bánhidi Béla, Szántó Tamás, Széles Vince, Zsebők János.
- 1958-ban három műszer, a Te-D1 típusú teodolit, a Ni-B1 típusú szintező és az Ma-1 mérőasztal-felszerelés a brüsszeli világkiállításon aranyérmet nyert.
Optika
szerkesztésA MOM 1961. január 1-jei hatállyal átvette a Gamma Optikai Művek optikai profilját, valamint az Optikai Kutató Laboratórium optikai kutató részlegét.
Néhány optikai terméke:
- szemüveglencse (üveg, műanyag)
- interferencia szűrő
- síkoptika
- száloptika
Labor
szerkesztésNéhány laborterméke:
- ultracentrifuga
- derivatográf
- fotométer
- hemoglobinmérő
- cukorvizsgáló
Számítástechnika
szerkesztésA hatvanas évek végére központi döntések (és az érintett vállalatok „lobbizása”) nyomán alakult ki a tömeges gyártásra alkalmas számítógépes iparág. A számítógépek szériaszerű gyártása a Videotonnak jutott. Mások háttérbe szorultak (Orion, EMG, Telefongyár). A mechanikai és mágneses elvű perifériák gyártásának meghatározó vállalata a Magyar Optikai Művek lett.
A MOM által gyártott számítástechnikai termékcsaládok:
- francia licencszerződés alapján a merevlemezes tároló „DISCMOM”
- lyukszalag lyukasztó és olvasó
- hajlékonylemezes tároló (floppy)
Lakossági
szerkesztésNéhány lakossági terméke:
Egyéb
szerkesztésGyártott még mérőeszközöket, (pl. tolómérő, mikrométer, finommechanikai kaliber), járműalkatrészeket (pl. mozdony-armatúra, olajfék) és hadiipari eszközöket is.
MOM Kulturális Központ
szerkesztésTájékoztatás, kommunikáció
szerkesztésAz ötvenes évek elején 3 alkalommal jelent meg a „A MOM Dolgozók Lapja”. Később, 1971-ig csak eseti tájékoztató brosúrák készültek. 1971-ben a Hírlapkiadó Vállalattal kötött szerződés értelmében megalakult a FÓKUSZ tájékoztató orgánum. Kezdetben havonta, 1973-tól kéthetenként jelent meg. Főszerkesztők voltak: Suha Andor, Horváth Tiborné, Varga Miklós
MOM Autómodellező Klub
szerkesztésTöbb évtizeden át Európa és a világ legjobbjai között szerepeltek versenyzői. A legeredményesebb, legismertebb versenyző: Pető József, Szepes Attila, Szűts László, id. Ruzsa József, ifj. Ruzsa József, valamint az egykori klub utolsó elnöke és szintén eredményes versenyzője: Tóth József
Sport, szabadidő
szerkesztésA húszas évek közepén alakult meg a sportkör öt szakosztállyal, az elnöki jellegű feladatokat Solti János látta el. A sportolók munka után gyalog jártak a kelenföldi KFC pályára. Ebben az időben a labdarúgócsapatban két későbbi legendás játékos – Sebes Gusztáv és Toldi Géza – is szerepelt: A tízórás nagyszünetben a gyárudvaron élő-lánccal körülvett ringben bokszmérkőzéseket rendeztek. Ezeken rendszeresen győztes volt egy mokány fekete fiú: Papp László. Az 1942-ben ujjá alakuló ökölvívó szakosztályba tanulótársa Krebs Lajos vitte le. A későbbi bajnok első edzője Fehér István volt. 1968-ban készült el – a felszámolt Németvölgyi úti temető egy részén – a sporttelep. Az avató ünnepség főattrakciója a FTC vendégjátéka volt. Ekkor labdarúgó-, tenisz-, röplabda- és kosárlabda pályák kerültek átadásra. Ekkor készült el a klubház öltözőkkel és egy asztaliteniszedzésre, valamint tornára alkalmas nagy teremmel. Második ütemben épült meg a korszerű tekepálya, felette egy asztaliteniszre és tollaslabdára alkalmas teremmel. A sporttelep mára átalakult. A XII. kerületi Önkormányzat kezelésébe került. Itt készült el a kerület első műfüves pályája, valamint a korábbi épület helyén egy multifunkcionális sport és szabadidő központ.
Minőségi sport
szerkesztésA sí szakosztály eredménylistáján országos bajnoki címek is szerepelnek. 1943-ban a Katona József, Pásztor György, Regős Ferenc összeállítású csapat középsáncon magyar bajnok lett. A legeredményesebb versenyző: Szilágyi Gyula, aki kétszer nyert magyar bajnokságot síugrásban, egyéniben és csapatban is. Északi összetettben három egyéni és egy csapat aranyat szerzett. A győztes csapatok tagjai voltak: Kun Sándor, Tóth István, Hényel Gyula, Gellér Gábor valamint Gellér Mihály is. Utóbbi a MOM színeiben is nyert -kétszer- egyéni magyar síugró bajnokságot. Szilágyi volt az első, aki az újjáépített mátraházi sáncon nyolcvan méter fölé repült. A szakosztálynak 1972 és 1974 között tagja tagja volt Fischer László, az egyik legeredményesebb magyar síugró is.
A szakosztály vezetői, mindenesei az 50-es évektől Sárkány Kálmán, Binder József és Berecz Sándor voltak.
Nagy hagyományokkal és jelentős tagsággal rendelkezett és rendelkezik a természetjáró szakosztály. Süss Precíziós Mechanikai Rt. Sport Club Turista Szakosztálya néven alakult 1936-ban. 1938-tól új néven, MOM Természetbarát Szakosztály néven működtek tovább. A szakosztály a gyár felszámolása után is működött.[6]
A legmagasabb osztályban szerepelt a férfi tekecsapat. Hosszú évekig a teke válogatottnak is tagja volt: Mészáros József.
A labdarúgók néhány évig az NB III-ban is szerepeltek. Legismertebb nevelésük a későbbi válogatott, majd szövetségi kapitány Bicskei Bertalan.
A tenisz szakosztály elsősorban a csapatbajnokságban szerepelt. Az NB II-ig jutott.
Az asztalitenisz, kosárlabda, valamint a röplabda szakosztály a Budapest-bajnokságban szerepelt.
A klub elnöke hosszú időn át Mogyorósi József volt.
Tömegsport
szerkesztésA sporttelep mindenkor a tömegsport szolgálatában állt. Különösen népszerűek voltak a teke és a kispályás foci bajnokságok. Ezek szabályos bajnoki rendszerben 30-40 csapat részvételével kerültek megrendezésre. Tekében rendszeresek voltak az egyéni bajnokságok is. A részvételi csúcs, 1200 induló volt.
Évente egy-két alkalommal nagy vállalati sportnapot is tartottak.
A tömegsport élet főszervezője – társadalmi munkában – Fehér József volt.
Üdülő
szerkesztésA MOM kevés saját kezelésű üdülővel rendelkezett. Ezek a következő településeken voltak:
- Bors Károly (1958). Mérnöki diplomával, 1934-ben csak segédmunkásként tudott a gyárban munkát vállalni. Mérnöki feladatot csak a háborús konjunktúra idején kapott. 1945-től részese a geodéziai műszercsalád korszerűsítésének, megújításának. A távcsöves vonalzó és a Te-B1 másodperc teodolit tervezésével jelentőset alkotott. Újításai közül számos találmányként, szabadalmi oltalmat kapott.
- Dr. Bezzegh László (1960)
- Schinagl Ferenc (1960)
- Pusztai Ferenc (1963)
Állami díjasok
szerkesztés1975-ben a képtovábbító száloptika kifejlesztésért és hazai gyártásának megszervezéséért megosztva kapták az Állami Díj II. fokozatát:[7]
A sóalapú hőmérséklet-megfigyelő optikai rendszer kifejlesztéséért 1978-ban a Ságvári Endre szocialista brigád kapott Állami Díjat.
- Posch Gyula (1975)
- Perendi Jenő (1975)
- Haffenscherer Károly (1975)
- dr. Horváth Róbert
- Hollai Kornél
Továbbá:
- Dr. Hullay Lajos (1975)
- Dr. Kretschmer Árpád (1975)
- Bányik István (1974)
- Buday György (1974)
- Buday Józsefné (1974)
- Czivisz József (1969)
- Krebsz Lajos (1974)
- Németh Istvánné (1975)
- Csésznák Ferenc (1974)
Tudományos munkásságukkal hírnevet szerzett munkatársak
szerkesztés- Bárány Nándor Kossuth-díjas egyetemi tanár
- Bátor Béla a műszaki tudományok kandidátusa
- Dr. Bernolák Kálmán, (1914-1999) A műszaki tudományok kandidátusa. 1971 és 1976 között a vállalat kutatási főosztályvezetője. Aktívan foglalkozott a MOM, különösen az optikai gyártás történetével. A centenárium évében megjelent "100 éves a MOM" kiadvány társszerzője. A szócikkben, optikai témakörben ő az elsődleges információforrásunk. Antikváriumokban ma is fellelhető szakkönyvei:
- A fény
- Az elektromos kettős réteg
- Változó sugarú kör gördülése
- A mikroszkóp – Zsebkönyv (Társszerzők: Szabó Dezső és Szilas László)
- Dr. Lukács Gyula (1917-2007) A színmérés hazai és nemzetközi szaktekintélye, a MOMCOLOR műszer tervezője. A színmérés című munkája 1982-ben jelent meg a Műszaki Könyvkiadónál. Nevét őrzi az MKE által alapított, a 35 év alatti kutatók munkáját elismerő díj. A Műszerügyi és Méréstechnikai Közlemények című lap szerkesztőbizottságának tagja volt. Itt rendszeresen publikált, a szakmai cikkek mellett számos esszéje is megjelent.
- Závodszky Péter biofizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
- Kmetty József mérnök, a Kürt Rt. vezérigazgatója.
Más területen hírnevet szerzett MOM dolgozók
szerkesztés- Wurm Pál, nemzetközi bíró (kardvívás). A bojkottált Los Angeles-i olimpia "momos" tévénézői meglepetten ismerhették fel a közvetítések során. A MEO dolgozója volt.
- Sarlós György (FTC), evezős az 1968-as mexikói olimpián nagy meglepetésre, kormányos nélküli négyesben ezüstérmet szerzett. Sarlós szerszámszerkesztőként dolgozott. Ebben az időben az FTC evezős szakosztályának egyik vezetője Bohn Ferenc a vállalat rezsi irodájának, később a Piackutató és propaganda osztályának vezetője volt.
- A vállalat dolgozói voltak a Csávás fivérek (Bp. Honvéd később Ú.Dózsa), Csávás László és Csávás István síelők. A síugrásban és északi összetettben többszörös magyar bajnokok. Csávás László olimpikon is volt.
- A 11-es osztály szerszámkészítője volt 1957 és 1982 között Bartus Miklós. A Budapesti Honvéd versenyzőjeként sokszoros magyar bajnok lesiklásban, műlesiklásban, óriás-műlesiklásban valamint alpesi összetettben.
- Sulkowsky Endre. Évtizedekig az belföldi értékesítési osztály vezetője volt. Rendszeresen publikált a "Hobbi" és a "Fotó" folyóiratokban illetve alkalmi kiadványokban. Több ismeretterjesztő könyv szerzője, fotózás és filmezés tárgykörben. Néhány ma is elérhető könyvének címe:
- Készítsünk amatőr filmet
- Mozi a lakásban
Más területen híressé vált egykori dolgozók
szerkesztés- Papp László, ökölvívó, háromszoros olimpiai bajnok
- Toldi Géza, labdarúgó
- Sebes Gusztáv, labdarúgó, az aranycsapat szövetségi kapitánya
- Angelusz Róbert magyar szociológus, az MTA doktora
- Mészöly Kálmán, labdarúgó, szövetségi kapitány
- Ihász Kálmán, labdarúgó
- Kiss László, labdarúgóedző
- Tóth Imre olimpikon, Vasas
- Józsa Imre, színész
- Karsai István, színész
- Straub Dezső, színész
- Vajdai Vilmos, színész
- Szabóky Zsolt fotóművész
Érdekességek
szerkesztés- MOM dinasztiák
- Díszes óra Rákosi Mátyás születésnapjára
- Letartóztatása előtt Mansfeld Péter-t a MOM-ban helyezik el
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Archivált másolat. [2018. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. március 5.)
- ↑ Bőhm István: A magyar műszeripar 25 éve (Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület. 1975)
- ↑ Legújabb levéltári kutatások alapján a névváltozás időpontja: 1939. november
- ↑ Levéltári iratokban egységesen Preisinger vezetéknév szerepel
- ↑ A XII: kerületi Önkormányzat Helytörténeti Gyűjteményének helyiségében
- ↑ Hegyvidék-2014. január 20.
- ↑ Kossuth-díjasok és Állami Díjasok almanachja 1948–1985. Szerk. Darvas Pálné, Klement Tamás, Terjék József. Budapest: Akadémiai. 1988. 486., 489., 494. o. ISBN 963-05-4420-2
Források
szerkesztés- Fókusz Centenáriumi melléklet
- Rosch Gábor: Hegyvidéki épületek. HEGYVIDÉK Lapkiadó, 2004 ISBN 963-216-763-5
- Kozák Péter: Ki kicsoda a magyar sportéletben I.-III. Szekszárd: Babits Kiadó, 1995. ISBN 963-7806-90-3, ISBN 963-495-011-6, ISBN 963-495-014-0
- A Magyar Sport Kézikönyve. Sport Lap és Könyvkiadó. 1984. Szerkesztő: Antal Zoltán és Sass Tibor
- Bőhm István: A magyar műszeripar 25 éve (Méréstechnikai és Automatizálási Tudományos Egyesület 1975)
- Antal Ákos: Kettős ünnep a MOM Emlékalapítványnál (Optikai Magazin, 2019/4. ISSN 1417-4995)
- Antal Ákos: Bors Károly (1906-1975), MOI, Budapest, 2019 (ISBN 978-615-00-6875-6)
- Antal Ákos: Süss Nándor hagyatékának folytatói, in: Eötvös-ingák – geofizikai-geodéziai műszerfejlesztés és innováció a Magyar Optikai Műveknél, Magyar Optikai Művek Emlékalapítvány, Budapest (2019) 43-73. o. (ISBN 978-615-81375-0-8)
- Antal Ákos: Giroteodolit fejlesztések a Magyar Optikai Műveknél, in: Eötvös-ingák – geofizikai-geodéziai műszerfejlesztés és innováció a Magyar Optikai Műveknél, Magyar Optikai Művek Emlékalapítvány, Budapest (2019) 97-104. o. (ISBN 978-615-81375-0-8)
- Antal Ákos: A Bors Károly műszergyűjtemény (Optikai Magazin, 2019/3. ISSN 1417-4995)
- Antal Ákos: Lézerfejlesztések a Magyar Optikai Műveknél (Optikai Magazin, 2018/3. ISSN 1417-4995)
- Antal Ákos: Geodéziai műszerek a Magyar Optikai Művek Emlékalapítvány gyűjteményében (Optikai Magazin, 2018/2. ISSN 1417-4995)
- Antal Ákos: Vékonyréteg-fejlesztések a Magyar Optikai Műveknél (Optikai Magazin, 2017/3. ISSN 1417-4995)
- Antal Ákos: A magyar optikai–finommechanikai ipar múltja és jövője, Emlékkonferencia a MOM Kulturális Központban (Optikai Magazin, 2017/1. ISSN 1417-4995)
- Antal Ákos: Újváry Imre, 1920-2016 (Optikai Magazin, 2016/4. ISSN 1417-4995)
- Antal Ákos: A Magyar Optikai Művek Emlékalapítvány gyűjteménye (Optikai Magazin, 2016/1. ISSN 1417-4995)
- Antal Ákos: Optikai rendszerek gyártása Magyarországon (Optikai Magazin, 2014/1. ISSN 1417-4995)
- Antal Ákos: Bors Károly geodéziai műszertervező (1906-1975), Historia Scientiarum (ISSN [https://portal.issn.org/resource/ISSN/2602-0475 2602-0475), 18.évf. 2020. 14-31. o].
- Antal Ákos: Pörgettyűs teodolitok fejlesztése a Magyar Optikai Műveknél, Historia Scientiarum (ISSN 2602-0475) 20. évf. 2022. 1-14. o.
- Antal Ákos: In Memoriam Kisfalusi Gábor és dr. Lisziewicz Antal Műszertervezők, Magyar Építőipar, LXII. évf. 3.sz. (2022) 136-141. o.
- Kisfalusi Gábor: 110 éve nyitotta meg kapuit a Magyar Optikai Művek a Csörsz utcában (Honismeret, 2015/2)[halott link]
- Kisfalusi Gábor: A MOM parkban álló Íjazó szobor története (In: Hegyvidéki Históriák, Tarsoly Kiadó Budapest, 2014)
- Kisfalusi Gábor: A finommechanikai ipar meghonosítása Magyarországon – A Magyar Optikai Művek (MOM) vázlatos története, Unicus Kiadó, 2018
- Kisfalusi Gábor: Mikor alapították a Magyar Optikai Műveket? Geodézia és kartográfia72. évf. 6. sz. (2020.) 19-23. o.
- A túlélő betűszó, Nyolcvanéves a MOM márkanév (1939 -2019), MOM Emlékalapítvány, Budapest 2021 (ISBN 978-615-81375-2-2)
- Süss Nándor Emlékkötet, MOM Emlékalapítvány, Budapest 2018, (ISBN 978-615-00-2906-1)
- Fejezetek a MOM és utódai történetéből, MOM Emlékalapítvány, Budapest 2015 (ISBN 978-963-12-4186-0)
- Pintér Nándor: A Magyar Optikai Művek története 1876-1963. (Magyar Történelmi Társulat – Üzemtörténeti Füzetek 5., Bp., 1972.)
További információk
szerkesztés- A Ferencvárosi Evezős Club története
- ..hol van ma a VIDEOTON? És hol van a MOM? FN.HU
- Kmetty József emlékezése
- Húsz éve lett földdel egyenlővé a MOM
- ELTE méréstechnikai leírás, a MOM 3170/B ultracentrifugára való hivatkozással
- Emlékezés Pusztai Ferenc főkonstruktőrre 80. születésnapján (Geodézia és Kartográfia)
- Nagy gyűlés és szilveszter a MOM Kultúrházban
- Hruscsov látogatás – 1964 (Az Archivnet gyűjteményéből)
- Belgiumi befektetések (Diplomacy and trade)
- A geodézia tudományos–kutatási–fejlesztési eredményei
- Gíroteodolitok használata a budapesti 4-es metró alapponthálózatánál (Diplomamunka kivonat; Geodézia és kartográfia)
- Dr. Lukács Gyula: A MOMCOLOR szinmérők története
- Magyar Műszergyárak a www.mek.oszk.hu portálon
- Papp László pályafutása
- A Magyar Optikai Művek rövid története a Hegyvidék című lapban
- Greguss Pál professzor találmánya, egy objektív okokból elmulasztott lehetőség
- Dr. Ábrahám György: A magyar optika története
- Ismét íjazhat egy szobor, cikk a Hegyvidék című lapból[halott link]
- Komló társadalom földrajza
- HVG Magyar márkák története
- A Magyar Optikai Művek Közhasznú Emlékalapítvány honlapja