Videoton Holding Zrt.

A székesfehérvári székhelyű Videoton Holding Zrt. a legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalatcsoport, szerződéses gyártó, egyben a legnagyobb EMS (elektronikai gyártási szolgáltató) a kelet-közép-európai központú cégek között. Világviszonylatban az első 40 között van, az Európai Unióban pedig az első 5-ben a Manufacturing Market Insider nagy tekintélyű szaklap 2015-ös EMS ranglistája alapján. A Forbes 2017-es felmérése szerint a legértékesebb magyar tulajdonban levő vállalat. Csaknem kétszer annyit ér, mint a második helyezett MPF Holding.

Videoton Holding Zrt.
Típus	részvénytársaság
Alapítva	1938
Székhely	Székesfehérvár, Berényi út 72-100
Vezetők	Széles Gábor elnök; Lakatos Péter vezérigazgató; Sinkó Ottó vezérigazgató
Iparág	szerződéses gyártás, elektronikai gyártási szolgáltatás
Forma	Zrt.
Termékek	elektronikai cikkek
Szolgáltatások	Különböző gyártási és gyártáshoz köthető szolgáltatások
Árbevétel	155,2 Mrd HUF (2015)
Leányvállalatai	19 tagvállalat
Magyar cégjegyzékszám	07-10-001107
A Videoton Holding Zrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Videoton Holding Zrt. témájú médiaállományokat.

Története

A Videoton elődjét, a székesfehérvári Vadásztöltény, Gyutacs-és Fémárugyár Részvénytársaságot 1938-ban alapították. A Részvénytársaságnak ekkor már három gyára is működött Magyaróváron, Nagytétényben és Budapesten. Ezekben a gyárakban hadianyag gyártása folyt és a székesfehérvári gyárban is hadianyag gyártást tervezetek a háborús előkészületek miatt. Fő részvényesei báró Weiss Manfréd csepeli gyáros és Brázay Kálmán gyáros kereskedelmi kormányfőtanácsos voltak. A csepeli Hadianyag gyárban már működöt a székesfehérvári gyárnak egy csoportja, ahol a 33.M.p.gy. Gyutacsbiztosító tömbjét gyártották. A II. világháború végéig a német hadiipar számára termeltek. A háború után a német hadsereg az értékes gépeket elszállította, ezért a termelés nehezen indult újra. 1946-tól Vadásztöltény Gyár néven közszükségleti cikkeket kezd gyártani. 1948. áprilisában a Vadásztölténygyár Részvénytársaság ipartelepét államosították. Az államosítás után, szovjet és jugoszláv megrendeléseket kap, állami segítséggel beindulnak a fejlesztések, új üzemegységek épülnek dolgozók létszáma folyamatosan növekszik. 1949-ben, önálló gyárrá válik és felügyeletét a Nehézipari Központ látja el. Ebben az időben kezdeték gyártani, olasz minta alapján a Dongó elnevezésű egyhengeres, kétütemű segédmotort, amely kerékpárra utólag felszerelhető volt, majd a BERVA és a PANNI kismotorokat. 1952-ben döntöttek a híradástechnikára való átállásról és 1955-ben megindult a rádiók sorozatgyártása. Közben az Orion gyárban a televízió gyártását kezdik meg. Az R545 jelű, "Jubilate" névre hallgató első rádiókészülékből 100 ezer darab készült, de 1958-ban már 220 ezer rádiót gyártottak. 1959-ben hagyta el a gyárat az első fekete-fehér televíziókészülék. A hatvanas évek végén évente már több mint, 200 ezer tévé készült. Ezzel a hazai boltokban valóságos verseny alakult ki az Orion és - az időközben VIDEOTON Rádió- és Televíziógyárra keresztelt vállalatnál készült - televíziók között. A KGST-n belüli szakosodás alapján a vállalat komplett részegységeket is gyártott exportra, amelyet a "testvércégek" főleg képcsövek szállítással ellentételeztek. A hadi elektronikai termékek gyártása 1959-ben indult meg, szovjet licenc alapján készültek katonai rádió adóvevő készülékek, valamint mobil híradó eszközök. Népszerű termékük volt a hordozható TC 1620 típusú Mini-Vidi TV-készülék. A fekete-fehér készülékek már integrált áramkörös kivitelben készültek. Az első színes tévé szovjet kooperációban készült, Color Star volt a neve, amelyet a saját fejlesztésű T-5391 jelű, Munkácsy követett. Első nagyképernyős televízió volt, amelyből 121 ezer darabot adtak el. Az autó rádiógyártásnak a Zsiguli gyárral kötött szerződés adott nagy lendületet, a hetvenes években egymilliónál is többet exportáltak. Székesfehérváron készültek az első hazai asztali Hi-Fi kategóriájú sztereórádiók, az Orpheus és a Prometheus. Az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején a Videotonban sikerrel folytak QUADROFON akusztikai kísérletek, ami a sztereónál annyiban különbözik, hogy 4 különálló hangcsatornát helyeztek el a hangképben. A hangzása pedig varázslatos. Elterjedését a költséges előállítása akadályozta meg. LÓRODI Attila nevéhez fűződik, aki gyártmányfejlesztőként dolgozott a Videoton akusztikai, majd rádiófejlesztési osztályán, majd a sztereó rádiók hangrészeinek fejlesztésével foglakozott. A KGST számítógépcsaládjának legkisebb darabja, az R-10-es a szakosodás szerint a Videotonnál készült 1971-től. Jelentős volt az exportja, s ekkortól számítják a vállalatot a hazai számítástechnikai ipari fejlesztés egyik fellegvárának. 1981-ben az R-10-esek kifutása után került piacra az R-10-M, majd a közepes teljesítményűnek számító R-11, R-15 és a CM-52-es. 1979-től készítette a gyár az IBM kompatibilis monitorokat, akkoriban a foglalkoztatottak száma megközelítette a 20 ezer főt. A nyolcvanas évek végétől Videoton Elektronikai Vállalatként működött, s gyáregységei voltak Ajkán, Enyingen, Sárbogárdon, Tabon és Veszprémben. Az első tíz legnagyobb magyar vállalat között jegyezték, 1988-ban közel 20 milliárd forintos árbevételt ért el. Kiemelt beruházások eredményeként Közép-Kelet-Európa legnagyobb és legmodernebb gyártókapacitásával rendelkező híradástechnikai cége volt. A rendszerváltás - különösen a kelet-európai megrendelések elmaradása - miatt nehéz helyzetbe került, 1991-ben megindult a felszámolás, s végül három magánszemély, az Euroinvest cég, valamint az MHB alkotta konzorcium vásárolta meg. Később az MHB eladta részét a tulajdonostársaknak. A felszámoláskori hatezres létszám egy év alatt 4300-ra apadt. Az új cég Videoton Holding Rt. néven beszállítóként kezdte meg tevékenységét: elektronikai, informatikai, autóipari háztartási gépipari, telekommunikációs berendezéseket gyártott. 1994-től új gyártócsarnokok épültek, a cég egy sor multinacionális céggel - például IBM, Philips - lépett együttműködésre, újabb vidéki telephelyeket vásárolt, s a korábbi bérmunka tevékenységből kilépve szerződéses termék gyártójává vált. |-valign="top" |1996||LBO: a magánrészvényesek 100%-os irányítása alá került a vállalat. |-valign="top" |1995-1997||Magyarországon a kapacitás bővítése érdekében: új telephelyek Kaposváron, Jászberényben, Törökszentmiklóson, Kunhegyesen, Salgótarjánban. A Videoton belép a háztartási elektronikai iparba. |-valign="top" |1998||Új stratégia: szerződéses gyártás. A Videoton teljes körű megoldást kínál, beleértve az anyagbeszerzést, alkatrészgyártást, végszerelést és tesztelést, finanszírozást illetve mérnöki tevékenységeket. Első üzletek az ipari elektronika terén. |-valign="top" |1999||DZU AD felvásárlása Stara Zagora-ban, Bulgáriában. A Videoton regionális CEM vállalattá válik. Új profil indítása: gyártást segítő szolgáltatások ipari cégek részére a magyar piacon. |-valign="top" |1999||Az első vállalati tőke beruházás csúcstechnológia terén. |-valign="top" |2002||A legnagyobb önálló EMS cég a Közép-Kelet európai régióban, világviszonylatban az első 30 között, Európában az első 10 között. A védelmi (hadi) elektronika megszűnése. |-valign="top" |2005||A Videoton kezd ODM vállalattá fejlődni egyes piaci területeken. Első befektetések bio-energia projektekbe. |-valign="top" |2007||Első befektetés egészségvédelmi projektekbe. |-valign="top" |2009||Új telephely Ukrajnában (Munkács) |-valign="top" |2010||Nyitás új piacok felé, mint pl. a zöldenergia, és az ipari légtechnika. Az STS Group ZRt., és a Ventifilt ZRt. felvásárlása Magyarországon. |-valign="top" |2011||A nagy komplexitású gépek integrálásában specializálódott, korábban STS Group-hoz tartozó STS Technology Kft. közvetlen többségi tulajdonának akvizíciója. |-valign="top" |2013||75 éves a Videoton, Magyarország legnagyobb magyar magántulajdonban levő ipari vállalatcsoportja. |-valign="top" |2014||A Figyelő TOP200 nagyvállalatai közül a Videoton Holding ZRt. vehette át a Bisnode Megbízhatósági Díját. A vállalatcsoport immáron az 5. egymást követő évben ért el rekord árbevételt. |}

Napjainkban

A Videoton központja Székesfehérvárott

A Videoton egy regionális, integrált szerződéses gyártó, amely Európában a 6., míg világviszonylatban a 35. legnagyobb EMS cégnek (elektronikai gyártási szolgáltatónak) számít.

A Videoton a saját, a cégnél nagy hagyománnyal bíró technológiáinak és kompetenciáinak bázisán - pl. elektronikagyártás, műanyag fröccsöntés, lemezmegmunkálás, mechanikai megmunkálás, szerszámgyártás, felületkezelés, szerelési tevékenységek - alkatrészek, szerelvények és modulok multi-technológiájú beszállítója.

A csoport összesen 19 specializált, közepes méretű tagvállalatból áll, amelyek elsősorban az autóipar, a háztartási gépipar, az ún. ipari alkalmazások piaca számára szállítanak.

A csoporthoz tartozó tagvállalatok két különböző kategóriába sorolhatóak:

1. Gyártóvállalatok
2. Szolgáltatók

Összességében véve a Videoton csoport vertikális integráltságából eredő szolgáltatások az alkatrészgyártástól a végszerelésen és tesztelésen át a legyártott termékek disztribúciójáig terjednek.

2011. május 3-án a vállalat bejelentette, hogy megszerezte a nagy komplexitású gépek integrálásában specializálódott, korábban STS Group-hoz tartozó STS Technology Kft. közvetlen többségi tulajdonát.

2011. június 23-án a cég hivatalosan is bejelentette, hogy megvásárolta az ipari légtechnikával, valamint a környezetszennyezést csökkentő berendezések tervezésével, gyártásával és telepítésével foglalkozó Ventifilt Zrt. 94%-át.

2013 januárjában közzétett cikke alapján a Videoton az elmúlt három évben folyamatosan növekedett és mind 2011-ben, mind 2012-ben eddigi legmagasabb árbevételét érte el. A növekedés 2013-ban és 2014-ben is folytatódott.

A VIDEOTON név eredete

A „VIDEOTON” név felvételének ötlete Érczfalvy Gyula nevéhez fűződik, aki a vállalat reklám- és propaganda-osztályvezetője volt.

Az ötlet 1967 egyik nyár eleji vezérigazgatói értekezletén hangzott el azzal az indoklással, hogy a „Villamossági, Televízió és Rádiókészülékek Gyára” név helyett sokkal jobb és a vállalat tevékenységi körét jobban szimbolizáló, kihangsúlyozó „VIDEOTON” nevet kellene használni. Az ötlet részét képezte a „VT-TV” „kocka” (logó) megjelenése is. Papp István vezérigazgató az ötlet hallatán hümmögött egyet, és néhány nap múlva áldását adta a névváltoztatásra, amelyre még egy évet kellett várni.

Források

• A Videoton hivatalos honlapja

Kapcsolódó szócikkek

• Videoton FC