Wikipédia

Videoton Holding Zrt.

(Videoton szócikkből átirányítva)
Confusion.svgNem tévesztendő össze a következővel: Videoton FC.

A székesfehérvári székhelyű Videoton Holding Zrt. a legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalatcsoport, szerződéses gyártó, egyben a legnagyobb EMS (elektronikai gyártási szolgáltató) a kelet-közép-európai központú cégek között. Világviszonylatban az első 40 között van, az Európai Unióban pedig az első 5-ben a Manufacturing Market Insider nagy tekintélyű szaklap 2015-ös EMS ranglistája alapján.[2] A Forbes 2017-es felmérése szerint a legértékesebb magyar tulajdonban levő vállalat. Csaknem kétszer annyit ér, mint a második helyezett MPF Holding.[3]

Videoton Holding Zrt.
VT logo1.png
Videoton Headquarters.JPG
Típus részvénytársaság
Alapítva 1938
Székhely Magyarország Székesfehérvár, Berényi út 72-100
Vezetők Széles Gábor elnök;
Lakatos Péter vezérigazgató;
Sinkó Ottó vezérigazgató
Iparág szerződéses gyártás, elektronikai gyártási szolgáltatás
Forma Zrt.
Termékek elektronikai cikkek
Szolgáltatások Különböző gyártási és gyártáshoz köthető szolgáltatások
Árbevétel Növekedés155,2 Mrd HUF (2015)[1]
Leányvállalatai 19 tagvállalat
Magyar cégjegyzékszám 07-10-001107
A Videoton Holding Zrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Videoton Holding Zrt. témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Ez a szakasz kronológiát használ folyószöveg helyett.
„A cikkek formája a természetes, folyamatos próza.” (Lásd Stilisztikai útmutató.)
Kérjük, segíts átírni a szócikket folyószöveggé! A szócikkre feltett sablon 2018 júniusából származik.

A Videoton elődjét, a székesfehérvári Vadásztöltény, Gyutacs-és Fémárugyár Részvénytársaságot 1938-ban alapították. A Részvénytársaságnak ekkor már három gyára is működött Magyaróváron, Nagytétényben és Budapesten. Ezekben a gyárakban hadianyag gyártása folyt és a székesfehérvári gyárban is hadianyag gyártást tervezetek a háborús előkészületek miatt. Fő részvényesei báró Weiss Manfréd csepeli gyáros és Brázay Kálmán gyáros kereskedelmi kormányfőtanácsos voltak. A csepeli Hadianyag gyárban már működöt a székesfehérvári gyárnak egy csoportja, ahol a 33.M.p.gy. Gyutacsbiztosító tömbjét gyártották. A II. világháború végéig a német hadiipar számára termeltek. A háború után a német hadsereg az értékes gépeket elszállította, ezért a termelés nehezen indult újra. 1946-tól Vadásztöltény Gyár néven közszükségleti cikkeket kezd gyártani. 1948. áprilisában a Vadásztölténygyár Részvénytársaság ipartelepét államosították. Az államosítás után, szovjet és jugoszláv megrendeléseket kap, állami segítséggel beindulnak a fejlesztések, új üzemegységek épülnek dolgozók létszáma folyamatosan növekszik. 1949-ben, önálló gyárrá válik és felügyeletét a Nehézipari Központ látja el. Ebben az időben kezdeték gyártani, olasz minta alapján a Dongó elnevezésű egyhengeres, kétütemű segédmotort, amely kerékpárra utólag felszerelhető volt, majd a BERVA és a PANNI kismotorokat. 1952-ben döntöttek a híradástechnikára való átállásról és 1955-ben megindult a rádiók sorozatgyártása. Közben az Orion gyárban a televízió gyártását kezdik meg. Az R545 jelű, "Jubilate" névre hallgató első rádiókészülékből 100 ezer darab készült, de 1958-ban már 220 ezer rádiót gyártottak. 1959-ben hagyta el a gyárat az első fekete-fehér televíziókészülék. A hatvanas évek végén évente már több mint, 200 ezer tévé készült. Ezzel a hazai boltokban valóságos verseny alakult ki az Orion és - az időközben VIDEOTON Rádió- és Televíziógyárra keresztelt vállalatnál készült - televíziók között. A KGST-n belüli szakosodás alapján a vállalat komplett részegységeket is gyártott exportra, amelyet a "testvércégek" főleg képcsövek szállítással ellentételeztek. A hadi elektronikai termékek gyártása 1959-ben indult meg, szovjet licenc alapján készültek katonai rádió adóvevő készülékek, valamint mobil híradó eszközök. Népszerű termékük volt a hordozható TC 1620 típusú Mini-Vidi TV-készülék. A fekete-fehér készülékek már integrált áramkörös kivitelben készültek. Az első színes tévé szovjet kooperációban készült, Color Star volt a neve, amelyet a saját fejlesztésű T-5391 jelű, Munkácsy követett. Első nagyképernyős televízió volt, amelyből 121 ezer darabot adtak el. Az autó rádiógyártásnak a Zsiguli gyárral kötött szerződés adott nagy lendületet, a hetvenes években egymilliónál is többet exportáltak. Székesfehérváron készültek az első hazai asztali Hi-Fi kategóriájú sztereórádiók, az Orpheus és a Prometheus. Az 1970-es évek végén, a 80-as évek elején a Videotonban sikerrel folytak QUADROFON akusztikai kísérletek, ami a sztereónál annyiban különbözik, hogy 4 különálló hangcsatornát helyeztek el a hangképben. A hangzása pedig varázslatos. Elterjedését a költséges előállítása akadályozta meg. LÓRODI Attila nevéhez fűződik, aki gyártmányfejlesztőként dolgozott a Videoton akusztikai, majd rádiófejlesztési osztályán, majd a sztereó rádiók hangrészeinek fejlesztésével foglakozott. A KGST számítógépcsaládjának legkisebb darabja, az R-10-es a szakosodás szerint a Videotonnál készült 1971-től. Jelentős volt az exportja, s ekkortól számítják a vállalatot a hazai számítástechnikai ipari fejlesztés egyik fellegvárának. 1981-ben az R-10-esek kifutása után került piacra az R-10-M, majd a közepes teljesítményűnek számító R-11, R-15 és a CM-52-es. 1979-től készítette a gyár az IBM kompatibilis monitorokat, akkoriban a foglalkoztatottak száma megközelítette a 20 ezer főt. A nyolcvanas évek végétől Videoton Elektronikai Vállalatként működött, s gyáregységei voltak Ajkán, Enyingen, Sárbogárdon, Tabon és Veszprémben. Az első tíz legnagyobb magyar vállalat között jegyezték, 1988-ban közel 20 milliárd forintos árbevételt ért el. Kiemelt beruházások eredményeként Közép-Kelet-Európa legnagyobb és legmodernebb gyártókapacitásával rendelkező híradástechnikai cége volt. A rendszerváltás - különösen a kelet-európai megrendelések elmaradása - miatt nehéz helyzetbe került, 1991-ben megindult a felszámolás, s végül három magánszemély, az Euroinvest cég, valamint az MHB alkotta konzorcium vásárolta meg. Később az MHB eladta részét a tulajdonostársaknak. A felszámoláskori hatezres létszám egy év alatt 4300-ra apadt. Az új cég Videoton Holding Rt. néven beszállítóként kezdte meg tevékenységét: elektronikai, informatikai, autóipari háztartási gépipari, telekommunikációs berendezéseket gyártott. 1994-től új gyártócsarnokok épültek, a cég egy sor multinacionális céggel - például IBM, Philips - lépett együttműködésre, újabb vidéki telephelyeket vásárolt, s a korábbi bérmunka tevékenységből kilépve szerződéses termék gyártójává vált. |-valign="top" |1996||LBO: a magánrészvényesek 100%-os irányítása alá került a vállalat. |-valign="top" |1995-1997||Magyarországon a kapacitás bővítése érdekében: új telephelyek Kaposváron, Jászberényben, Törökszentmiklóson, Kunhegyesen, Salgótarjánban. A Videoton belép a háztartási elektronikai iparba. |-valign="top" |1998||Új stratégia: szerződéses gyártás. A Videoton teljes körű megoldást kínál, beleértve az anyagbeszerzést, alkatrészgyártást, végszerelést és tesztelést, finanszírozást illetve mérnöki tevékenységeket. Első üzletek az ipari elektronika terén. |-valign="top" |1999||DZU AD felvásárlása Stara Zagora-ban, Bulgáriában. A Videoton regionális CEM vállalattá válik. Új profil indítása: gyártást segítő szolgáltatások ipari cégek részére a magyar piacon. |-valign="top" |1999||Az első vállalati tőke beruházás csúcstechnológia terén. |-valign="top" |2002||A legnagyobb önálló EMS cég a Közép-Kelet európai régióban, világviszonylatban az első 30 között, Európában az első 10 között. A védelmi (hadi) elektronika megszűnése. |-valign="top" |2005||A Videoton kezd ODM vállalattá fejlődni egyes piaci területeken. Első befektetések bio-energia projektekbe. |-valign="top" |2007||Első befektetés egészségvédelmi projektekbe. |-valign="top" |2009||Új telephely Ukrajnában (Munkács) |-valign="top" |2010||Nyitás új piacok felé, mint pl. a zöldenergia, és az ipari légtechnika. Az STS Group ZRt.,[4] és a Ventifilt ZRt.[5] felvásárlása Magyarországon. |-valign="top" |2011||A nagy komplexitású gépek integrálásában specializálódott, korábban STS Group-hoz tartozó STS Technology Kft. közvetlen többségi tulajdonának akvizíciója.[6] |-valign="top" |2013||75 éves a Videoton, Magyarország legnagyobb magyar magántulajdonban levő ipari vállalatcsoportja. |-valign="top" |2014||A Figyelő TOP200 nagyvállalatai közül a Videoton Holding ZRt. vehette át a Bisnode Megbízhatósági Díját.[7] A vállalatcsoport immáron az 5. egymást követő évben ért el rekord árbevételt.[8] |}

NapjainkbanSzerkesztés

 
A Videoton központja Székesfehérvárott

A Videoton egy regionális, integrált szerződéses gyártó, amely Európában a 6., míg világviszonylatban a 35. legnagyobb EMS cégnek (elektronikai gyártási szolgáltatónak) számít.[2]

A Videoton a saját, a cégnél nagy hagyománnyal bíró technológiáinak és kompetenciáinak bázisán - pl. elektronikagyártás, műanyag fröccsöntés, lemezmegmunkálás, mechanikai megmunkálás, szerszámgyártás, felületkezelés, szerelési tevékenységek - alkatrészek, szerelvények és modulok multi-technológiájú beszállítója.

A csoport összesen 19 specializált, közepes méretű tagvállalatból áll, amelyek elsősorban az autóipar, a háztartási gépipar, az ún. ipari alkalmazások piaca számára szállítanak.

A csoporthoz tartozó tagvállalatok két különböző kategóriába sorolhatóak:[9]

  1. Gyártóvállalatok
  2. Szolgáltatók

Összességében véve a Videoton csoport vertikális integráltságából eredő szolgáltatások az alkatrészgyártástól a végszerelésen és tesztelésen át a legyártott termékek disztribúciójáig terjednek.

2011. május 3-án a vállalat bejelentette, hogy megszerezte a nagy komplexitású gépek integrálásában specializálódott, korábban STS Group-hoz tartozó STS Technology Kft. közvetlen többségi tulajdonát.[6]

2011. június 23-án a cég hivatalosan is bejelentette, hogy megvásárolta az ipari légtechnikával, valamint a környezetszennyezést csökkentő berendezések tervezésével, gyártásával és telepítésével foglalkozó Ventifilt Zrt. 94%-át.[5]

2013 januárjában közzétett cikke alapján a Videoton az elmúlt három évben folyamatosan növekedett és mind 2011-ben, mind 2012-ben eddigi legmagasabb árbevételét érte el.[10] A növekedés 2013-ban és 2014-ben is folytatódott.[11]

A VIDEOTON név eredeteSzerkesztés

A „VIDEOTON” név felvételének ötlete Érczfalvy Gyula nevéhez fűződik, aki a vállalat reklám- és propaganda-osztályvezetője volt.

Az ötlet 1967 egyik nyár eleji vezérigazgatói értekezletén hangzott el azzal az indoklással, hogy a „Villamossági, Televízió és Rádiókészülékek Gyára” név helyett sokkal jobb és a vállalat tevékenységi körét jobban szimbolizáló, kihangsúlyozó „VIDEOTON” nevet kellene használni. Az ötlet részét képezte a „VT-TV” „kocka” (logó) megjelenése is. Papp István vezérigazgató az ötlet hallatán hümmögött egyet, és néhány nap múlva áldását adta a névváltoztatásra, amelyre még egy évet kellett várni.[12]

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ Pénzügyi jelentés 2015 (PDF). Videoton Holding Zrt. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
  2. ↑ a b The MMI Top 50 for 2015. Manufacturing Market Insider. [2006. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 26.)
  3. ↑ Forbes – MAGYAR 100 - a legértékesebb cégek magyar kézben: lássuk a megyei bajnokokat!
  4. ↑ „A Videoton megvásárolta az STS Group 51 százalékát”, Világgazdaság Online, 2010. június 29. (Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 27.) 
  5. ↑ a b „A gépgyártásban is megjelenik a Videoton”, Világgazdaság Online, 2011. június 23. (Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 27.) 
  6. ↑ a b „Rendkívül precíz műszereket gyártó magyar cég a Videotoné”, Gazdasági Rádió Online, 2011. május 3.. [2013. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 27.) 
  7. ↑ Bisnode megbízhatósági díjat kapott a Videoton. Videoton Holding Zrt. (Hozzáférés: 2015. december 1.)
  8. ↑ Rekord árbevétellel zárta a 2014-es évet a Videoton. Videoton Holding Zrt. (Hozzáférés: 2015. december 1.)
  9. ↑ Szervezeti felépítés. Videoton Holding Zrt. [2012. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  10. ↑ Három éve folyamatos növekedés a Videotonnál. [2013. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 9.)
  11. ↑ Rekord árbevétellel zárta a 2014-es évet a Videoton. Videoton Holding Zrt. (Hozzáférés: 2015. december 1.)
  12. ↑ szerk.: Baráth István, Kázsmér János, Ujvári Zoltán: A Videoton története. Videoton Holding ZRt., 167. o.. ISBN 978-963-08-5110-7 

ForrásokSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

  Ez a gazdasági témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Videoton_Holding_Zrt.&oldid=22880475”