Főmenü megnyitása

A kerületek főbb adataiSzerkesztés

A táblázat a fejléc megfelelő helyére kattintva átrendezhető.

Kerületszám Kerület neve Polgármester Népesség Terület (km²) Népsűrűsége (fő/km²) Létrehozásának dátuma
I. Várkerület V. Naszályi Márta (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 25 172 3,41 7 381,82 1873. november 17.
II. Őrsi Gergely (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 89 452 36,34 2 461,53 1873. november 17.
III. Óbuda-Békásmegyer Kiss László (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 130 560 39,70 3 288,66 1873. november 17.
IV. Újpest Déri Tibor (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 100 071 18,82 5 317,27 1950. január 1.
V. Belváros-Lipótváros Szentgyörgyvölgyi Péter (Fidesz-KDNP) 26 013 2,59 10 043,63 1873. november 17.
VI. Terézváros Soproni Tamás (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 38 541 2,38 16 193,7 1873. november 17.
VII. Erzsébetváros Niedermüller Péter (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 52 362 2,09 25 053,59 1873. november 17.
VIII. Józsefváros Pikó András (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 76 916 6,85 11 228,61 1873. november 17.
IX. Ferencváros Baranyi Krisztina (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 59 720 12,53 4 766,16 1873. november 17.
X. Kőbánya D. Kovács Róbert Antal (Fidesz-KDNP) 78 030 32,49 2 401,66 1873. november 17.
XI. Újbuda László Imre (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 148 517 33,49 4 434,67 1934. március 1.x
XII. Hegyvidék Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) 57 566 26,67 2 158,46 1940. július 1.x
XIII. Tóth József (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 121 657 13,44 9 051,86 1938. június 15.x
XIV. Zugló Horváth Csaba (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 124 218 18,13 6 851,52 1935. június 15.x
XV. Rákospalota-Pestújhely-Újpalota Németh Angéla (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 79 675 26,94 2 957,5 1950. január 1.
XVI. Kovács Péter (Fidesz-KDNP) 74 499 33,51 2 223,19 1950. január 1.
XVII. Rákosmente Horváth Tamás (Fidesz-KDNP) 87 673 54,82 1 599,29 1950. január 1.
XVIII. Pestszentlőrinc-Pestszentimre Szaniszló Sándor (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 102 216 38,60 2 648,08 1950. január 1.
XIX. Kispest Gajda Péter (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 59 648 9,38 6 359,06 1950. január 1.
XX. Pesterzsébet Szabados Ákos (független) 65 611 12,19 5 382,36 1950. január 1.
XXI. Csepel Borbély Lénárd (FideszKDNP) 76 092 25,75 2 955,03 1950. január 1.
XXII. Budafok-Tétény Karsay Ferenc (FideszKDNP) 55 112 34,25 1 609,11 1950. január 1.
XXIII. Soroksár Bese Ferenc (független) 22 965 40,77 563,28 1994. december 11.
Budapest Karácsony Gergely (Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP) 1 752 286 fő (2019. jan 1.)[1] +/- 525,14 3 336,86

x: Bár az 1930. évi XVIII. törvénycikk hozta létre, ténylegesen csak a jelzett dátummal kezdte meg működését.

 

A kerületek történeteSzerkesztés

1873 és 1930 közöttSzerkesztés

1872 decemberében fogadták el Pest, Buda és Óbuda egyesítését, a mai Budapest 1873 őszén jött létre. A főváros napját az egyesítés emlékére november 17-én ünnepelik, ugyanis 1873-ban ezen a napon ült össze az egyesített város tanácsa átvéve az elődvárosok tanácsától az ügyek intézését (ez azonban csak egy volt az egyesítéshez kapcsolódó átszervezés eseményei közül, az önkormányzati választást már szeptemberben megtartották, a főpolgármestert és a polgármestert pedig októberben megválasztották).

A három város egyesítéséből létrejött Budapest eredetileg 10 kerületre oszlott:

  • a Duna jobb partján (Buda és Óbuda): I. kerület (Vár, Tabán és Krisztinaváros), II. kerület (Országút és Víziváros) és III. kerület (Újlak és Ó-Buda)
  • a Duna bal partján (Pest): IV. kerület (Belváros), V. kerület (Lipótváros), VI. kerület (Terézváros), VII. kerület (Erzsébetváros), VIII. kerület (Józsefváros), IX. kerület (Ferencváros) és X. kerület (Kőbánya)

1930 utánSzerkesztés

1930 májusában az 1930. évi XVIII. törvénycikk (Budapest székesfőváros közigazgatásáról) jelentősen módosította a kerületi beosztást: négy új kerület kialakítását határozta el, XI-XIV. sorszámokkal, amelyek azonban csak a következő 10 év folyamán alakultak meg ténylegesen. Ezenkívül Budapesthez csatolták Csepeltől az állami kikötő területét, valamint Budakeszitől a város tulajdonában álló erdőterületet.

A XI. és XII. kerület az I. kerület három részre osztásával alakult ki a Duna jobbparti oldalán, az egykori Buda területén. A XI. kerület 1934. március 1-jétől, a XII. kerület pedig 1940. július 1-jétől működött ténylegesen.

A XIII. és XIV. kerületet a balparti részen, az egykori Pest területén alakították ki úgy, hogy az addigi V., VI., VII. és X. kerületeknek a Dráva utca – Aréna út (ma Dózsa György út) – Kerepesi út – akkori városhatár (északi körvasút) – Duna által határolt kültelki területét elszakították és két részre osztották a váci vasútvonal mentén. A nyugati rész lett a XIII., mely 1938. június 15-től, a keleti pedig a XIV. kerület, mely 1935. június 15-től kezdte meg tényleges működését.

A csepeli állami kikötő területét a IX. kerülethez csatolták, a budakeszi erdő pedig az újonnan létrehozott XII. kerület része lett.

Az átszervezés következtében a korábbi szerkezet, amely az apró IV. kerületből és az azt sugárirányban körülvevő és (kivéve a VIII. kerületet) a városhatárig nyúló kerületekből állt, jelentősen megváltozott. A Belvárost további kis kiterjedésű kerületek vették körül: az I., az V., a VI. és a VII., melyek azonban rendkívül sűrűn lakottak voltak, így népesség szerint egyáltalán nem számítottak kicsinek.

1950 utánSzerkesztés

1950. január 1-jével Budapesthez csatoltak Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye területéből hét megyei várost (Budafok, Csepel, Kispest, Pestszenterzsébet, Pestszentlőrinc, Rákospalota és Újpest) és tizenhat nagyközséget (Albertfalva, Békásmegyer, Budatétény, Cinkota, Mátyásföld, Nagytétény, Pesthidegkút, Pestszentimre, Pestújhely, Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákosszentmihály, Sashalom és Soroksár). Budapest területéhez csatolták továbbá Csömörtől Szabadságtelepet, Nagykovácsitól Adyligetet és Vecséstől a Ferihegyi repülőteret és környékét.

Az így kialakult Nagy-Budapestet 22 kerületre osztották. A korábbi 14 kerületből egyet (IV.) megszüntettek, és az összes többinek a határai is kisebb-nagyobb mértékben megváltoztak. A fővárossal egyesített 23 településből hármat, a hozzácsatolt három településrészből egyet a régi kerületekhez csatoltak (Albertfalva – XI., Békásmegyer – III., Pesthidegkút – II., Adyliget – II.). A többi 20 egyesített településből és két településrészből kilenc új kerületet hoztak létre. A legészakabbra fekvő Újpest kapta a megszűnt IV. kerület sorszámát, a többi kilenc új kerület pedig körben sorrendben a XV-XXII. számokat. Ezek területe nagyjából az alábbiak szerint alakult ki (a kerülethatárok kisebb-nagyobb részben szinte mindenütt eltérnek az egykori települések határaitól):

  • IV. kerület: Újpest megyei város (m.v.)
  • XV. kerület: Rákospalota m.v. és Pestújhely nagyközség (nk.)
  • XVI. kerület: Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nk., továbbá Szabadságtelep Csömörtől
  • XVII. kerület: Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nk.
  • XVIII. kerület: Pestszentlőrinc m.v., Pestszentimre nk., továbbá a Ferihegyi repülőtér és környéke Vecséstől
  • XIX. kerület: Kispest m.v.
  • XX. kerület: Pesterzsébet m.v. és Soroksár nk.
  • XXI. kerület: Csepel m.v.
  • XXII. kerület: Budafok m.v., Budatétény és Nagytétény nk.

A legutóbbi változás 1994-ben történt, amikor az egykori Soroksár területén létrejött a XXIII. kerület a XX. kerületből való kiválással.

VárosrészekSzerkesztés

Budapest 23 kerületének 2007-ben még 198 városrésze volt. Azóta alakultak újabbak is (pl Palotanegyed), illetve a 2012. december 12-én kelt rendeletben a Fővárosi Közgyűlés részben újraszabályozta a városrészek nevét és területét, aminek folytán egyes városrészeket megszüntettek. A rendelet nyomán Budapestnek ma 203 városrésze van.

A legtöbb, szám szerint 33 városrésszel (amiből hármon másik kerülettel is osztozik) a II. kerület büszkélkedhet, míg a legkevesebb, egészen pontosan egyetlen városrészből a VI. kerület áll, amelyet kizárólag Terézváros alkot.

Margitsziget városrész 2013. július 20. óta nem tartozik egy kerülethez sem.

A kerületek testvértelepüléseiSzerkesztés

I. kerület

II. kerület

III. kerület

IV. kerület

V. kerület

VII. kerület

VIII. kerület

IX. kerület

X. kerület

XI. kerület

XII. kerület

XIII. kerület

XIV. kerület

XV. kerület

XVI. kerület

XVII. kerület

XVIII. kerület

XIX. kerület

XX. kerület

XXI. kerület

XXII. kerület

XXIII. kerület

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés