Wikipédia

Pest vármegye

magyarországi vármegye
(Pest megye szócikkből átirányítva)

Pest vármegye, 1950 és 2022 között Pest megye, Magyarország középső részének egyik közigazgatási egysége. Északról Szlovákia és Nógrád vármegye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok, délről Bács-Kiskun, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom vármegyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egységet képez, így nem tartozik hozzá.

Pest vármegye
A Dunakanyar
A Dunakanyar
Pest vármegye címere
Pest vármegye címere		 Pest vármegye zászlaja
Pest vármegye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
Vármegyeszékhely Budapest
Járások száma 18
Települések száma 187
megyei jogú városok 1
egyéb városok 47
ISO 3166-2HU-PE
Főispán Tarnai Richárd
Népesség
Teljes népesség1 333 533 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség190 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6393,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Pest vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Pest vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Pest vármegye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pest vármegye témájú médiaállományokat.

Földrajz szerkesztés

A vármegyében található Magyarország földrajzi középpontja, Pusztavacstól 1 km-re északkeletre, természetvédelmi területen.

Domborzat szerkesztés

Területe igen változatos, hegység és dombság éppúgy található itt, mint síkság. Legmagasabb pontja a Csóványos (938 m).

Éghajlat szerkesztés

Változatos domborzata következtében a éghajlata is változatos. Nagyok a különbségek a csapadék és a napos órák száma tekintetében is.

Vízrajz szerkesztés

A Duna magyarországi szakaszának kb. negyede a vármegye területén található. További nagyobb folyóvizei az Ipoly, amely a Duna egyetlen jelentős Pest vármegyei mellékfolyója, valamint a Galga és a Tápió, amelyek a Tisza mellékfolyói. A megye legnagyobb állóvizét a délegyházi tórendszer alkotja.

Élővilág, természetvédelem szerkesztés

A Duna és a kisebb folyók mentén jelentős ártéri ligeterdők találhatóak. A hegyvidéki erdőkben gímszarvasok, őzek és vaddisznók jelentős állománya él, a Börzsönyben előfordul muflon is. Az alföldi területek jellegzetes állatai a mezei nyúl, a fogoly, a fácán és a fürj.

A természetvédelmi területek közül a itt található a Kiskunsági Nemzeti Park 5000 hektáros része, és a Duna–Ipoly Nemzeti Park jelentős hányada.

Lásd még: Pest vármegye védett természeti értékeinek listája

 
Dobogó-kői kilátás a Dunakanyarra

Jellemző földrajzi pontjai szerkesztés

Történelem szerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A Szent István által 1009-ben kiadott adománylevélben megnevezett Visegrád vár ispánsága magába foglalta a mai Pest vármegye területét is. Visegrád lett az egyik első királyi székváros, Visegrád megye pedig a középkori Magyar Királyság központjává fejlődött. A környező Pilist szent helynek tekintették. Visegrád megye területéből még az Árpád-korban két újabb megyét hoztak létre, Pest megyét és Pilis megyét. Az előbbiben alakult ki az új főváros, Buda.

A török hódoltság után a két megye egykori területén egységes új megyét szerveztek, és Solt-széket is idecsatolták Fejér megye területétől. A 19. század első felében épült fel Pesten a megyeháza. 1876-ban a Kiskunság területét is a megyéhez csatolták. Így alakult ki az óriási területű Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye.

A 20. század második felére létrejött Pest megye határai egyrészt a második világháború utáni módosításokkal, majd az 1950-es megyerendezéssel és Nagy-Budapest létrejöttével alakultak ki; utoljára 1954-ben csatoltak el tőle egy települést. Az így kialakult Pest megye (2023-tól vármegye) lényegében a korábbi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye északi részét és Hont vármegye Magyarországon maradt részét foglalja magában, határait azonban néhány község átcsatolásával kiigazították Nógrád, Heves, Szolnok és Fejér vármegyék irányában is.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között szerkesztés

Járások 1950–1983 között szerkesztés

Pest megyének az 1950-es megyerendezéssel kialakult területén 1950. február 1-je előtt tizenhárom járás volt: Abonyi, Alsódabasi (székhelye Dabas volt), Aszódi, Budakörnyéki (székhelye Budapest volt), Gödöllői, Gyömrői, Központi (székhelye Budapest volt), Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, Szobi és Váci. Ezek közül a Szobi járást Nógrád-Hont megyétől csatolták ide, a többi előzőleg Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéhez tartozott.

A megyerendezéssel egyidejűleg megszűnt az addigi Központi járás, mely január 1-je óta csupán egyetlen községből állt, mivel a többit Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolták. Az egyetlen megmaradt községet, Dunaharasztit a Ráckevei járáshoz csatolták. Így Pest megyéhez február 1-jei megalakulásakor tizenkét járás tartozott (Abonyi, Alsódabasi, Aszódi, Budakörnyéki, Gödöllői, Gyömrői, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, Szobi és Váci).

Az 1950-es járásrendezés során június 1-jén megszüntették a Gyömrői járást (beolvasztották a Monori járásba), az Abonyi járás székhelyét áthelyezték Ceglédre és nevét Ceglédi járásra változtatták, az Alsódabasi járás nevét székhelyének megfelelően Dabasi járásra, a Budakörnyéki járás nevét pedig Budai járásra változtatták. Így a tanácsrendszer bevezetésekor Pest megyében tizenegy járás volt (Aszódi, Budai, Ceglédi, Dabasi, Gödöllői, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, Szobi és Váci).

Ezt követően 1983-ig a tizenegyből két járás szűnt meg: az Aszódi 1965-ben (felosztották a Gödöllői és a Váci járás között) és a Szobi 1970-ben (beolvasztották a Váci járásba). A járások megszűnése előtt, 1983 végén tehát Pest megyéhez kilenc járás tartozott: a Budai, Ceglédi, Dabasi, Gödöllői, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, és Váci.

Városok 1950–1983 között szerkesztés

Pest megyéhez megalakulásakor négy megyei város tartozott (Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és Vác). Ezek jogállása 1950-től 1954-ig közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt: Cegléd és Nagykőrös a Ceglédi, Szentendre a Szentendrei, Vác pedig a Váci járásba lett beosztva. 1954-ben ismét kivették őket a járásokból, 1954 és 1971 között a megye minden városának jogállása járási jogú város lett, majd 1971-től egyszerűen város.

1983-ig a megye négy további települése nyerte el a városi rangot: Gödöllő (1965), Százhalombatta (1970), Dunakeszi (1977) és Érd (1978), ezzel a városok száma nyolcra nőtt.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984–1990 között szerkesztés

1984-ben új közigazgatási rendszer és beosztás lépett életbe az ország egész területén. A járások megszűntek, a községi tanácsok irányítását pedig (beleértve a nagyközségiekét is) a megyei tanácsok az erre kijelölt helyi tanácsok közreműködésével látták el. Az így közreműködő helyi tanácsok elsősorban a városi tanácsok voltak, a városhiányos térségekben azonban egyes nagyközségeket városi jogú nagyközséggé nyilvánítottak ebből a célból. A városok illetve a városi jogú nagyközségek körzetének elnevezése városkörnyék illetve nagyközségkörnyék volt.

Pest megye valamennyi városa városkörnyékközpont lett Százhalombatta kivételével, melynek szomszédságában nem volt egyetlen község sem. Az átszervezéssel városi jogú nagyközséggé alakult két nagy népességű nagyközség a budapesti agglomerációban (Budaörs és Szigetszentmiklós), továbbá valamennyi addigi nem város járási székhely (Dabas, Monor, Nagykáta és Ráckeve). A két előbbi 1986-ban, a négy utóbbi pedig 1989-ben városi rangot kapott, ezzel 1990-re Pest megye városainak száma tizennégyre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás szerkesztés

Önkormányzat szerkesztés

A vármegyei önkormányzat területi önkormányzat, jogi személy, melynek feladatait és hatáskörét a közgyűlés látja el. Az önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés. A testületek és tisztségviselők munkáját önkormányzati hivatal segíti, melynek feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése.

A Pest Vármegye Közgyűlését kiszolgáló hivatalok, a Pest Vármegyei Kormányhivatal és több vármegyei közintézmény is Budapesten, a régi pesti vármegyeháza épületében találhatóak.

Járások szerkesztés

Járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)		 Terület
(km²)		 Népsűrűség
(fő/km²)
1 Aszódi járás Aszód
11
2
36 992
298,37
124
2 Budakeszi járás Budakeszi
12
4
84 646
288,95
293
3 Ceglédi járás Cegléd
12
3
89 261
886,3
101
4 Dabasi járás Dabas
11
3
48 746
614,23
79
5 Dunakeszi járás Dunakeszi
4
3
78 757
103,08
764
6 Érdi járás Érd
7
4
117 304
184,29
637
7 Gödöllői járás Gödöllő
15
6
140 205
449,66
312
8 Gyáli járás Gyál
4
2
40 309
170,99
236
9 Monori járás Monor
11
3
64 227
329,81
195
10 Nagykátai járás Nagykáta
16
3
74 168
710,12
104
11 Nagykőrösi járás Nagykőrös
3
1
27 824
349,25
80
12 Pilisvörösvári járás Pilisvörösvár
9
2
52 466
130,81
401
13 Ráckevei járás Ráckeve
11
1
36 120
417,05
87
14 Szentendrei járás Szentendre
13
4
77 720
326,58
238
15 Szigetszentmiklósi járás Szigetszentmiklós
9
6
110 033
211,28
521
16 Szobi járás Szob
17
2
24 487
438,32
56
17 Váci járás Vác
18
2
67 781
362,19
187
18 Vecsési járás Vecsés
4
3
47 126
119,74
394


Népesség szerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Pest vármegye az ország legnagyobb lélekszámú, hasonló közigazgatási egysége. Mivel területe a fővárost teljesen körülveszi, a teljes budapesti agglomeráció itt található, így leginkább ennek köszönhető a népesség magas száma.

2019. január 1-én a népesség 1 278 874 fő, a népsűrűség 196 fő/km² volt.

Gazdaság szerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezéssel):

  1. Triton Hungary Kft. (7)
  2. Pannon GSM Távközlési Zrt (10)
  3. IBM DSS Információtechnológiai Kft (15)

Kultúra szerkesztés

Turizmus szerkesztés

Lásd még: a Pest vármegye turisztikai látnivalóinak listája

A térség a magyarországi turisztikai régiók közül a Budapest–Közép-Duna-vidék régiókba tartozik, fő vonzerejét a számtalan műemlék, a természetvédelmi területek és azok kirándulóövezetei, a hangulatos macskaköves utcás Szentendre műemlékei, a Dunakanyar és települései, a Börzsöny, az erdővel borított hegyek és a már az Alföld részét képező síkságok és annak városai jelentik.

Települései szerkesztés

187 települése, ezen belül 52 városa van, amivel az ország legtöbb várossal rendelkező vármegyéje.

Városok szerkesztés

(A 2018. január 1-jei lakónépesség csökkenő sorrendjében, a KSH adatai alapján.)

Községek, nagyközségek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  3. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  4. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  5. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  6. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  7. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  8. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  9. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  10. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  11. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  12. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  13. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  14. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  15. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  16. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  17. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  18. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  19. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  20. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  21. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  22. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  23. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  24. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  25. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  26. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  27. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  28. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  29. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  30. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  31. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  32. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  33. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  34. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  35. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  36. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  37. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  38. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  39. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  40. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  41. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  42. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  43. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  44. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  45. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  46. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  47. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  48. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  49. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  50. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  51. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  52. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  53. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)

További információk szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Pest vármegye témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pest_vármegye&oldid=25932408”