Pest megye

magyarországi megye

Pest megye Magyarország középső részén található. Északról Szlovákia és Nógrád megye, keletről Heves és Jász-Nagykun-Szolnok megyék, délről Bács-Kiskun megye, nyugatról Fejér és Komárom-Esztergom megyék határolják. Székhelye Budapest, az ország fővárosa, amely azonban önálló területi egység, nem tartozik Pest megyéhez.

Pest megye
A Pest megye önkormányzatának helyet adó Vármegyeháza Városház u. 7. szám alatt, Budapest V. kerületében
A Pest megye önkormányzatának helyet adó Vármegyeháza Városház u. 7. szám alatt, Budapest V. kerületében
Pest megye címere
Pest megye címere		 Pest megye zászlaja
Pest megye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
Megyeszékhely Budapest
Járások száma 18
Települések száma 187
megyei jogú városok 1
egyéb városok 47
ISO 3166-2HU-PE
Népesség
Teljes népesség1 237 561 fő (2011. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség190 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6393,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Pest megye elhelyezkedése Magyarországon
Pest megye elhelyezkedése Magyarországon
Pest megye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pest megye témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

A megyében található Magyarország földrajzi középpontja, Pusztavacstól 1 km-re északkeletre, természetvédelmi területen.

DomborzatSzerkesztés

Területe igen változatos, hegység és dombság éppúgy található itt, mint síkság. A megye legmagasabb pontjai a Csóványos (939 m), a Pilis (757 m) és a Dobogó-kő (700 m)

ÉghajlatSzerkesztés

Változatos domborzata következtében a megye éghajlata is változatos. Nagyok a különbségek a csapadék és a napos órák száma tekintetében is.

VízrajzSzerkesztés

A Duna magyarországi szakaszának kb. negyede a megye területén található. További nagyobb folyóvizei az Ipoly, amely a Duna egyetlen jelentős Pest megyei mellékfolyója, valamint a Galga és a Tápió, amelyek a Tisza mellékfolyói. A megye legnagyobb állóvizét a délegyházi tórendszer alkotja.

Élővilág, természetvédelemSzerkesztés

A Duna és a kisebb folyók mentén jelentős ártéri ligeterdők találhatóak. A hegyvidéki erdőkben gímszarvasok, őzek és vaddisznók jelentős állománya él, a Börzsönyben előfordul muflon is. Az alföldi területek jellegzetes állatai a mezei nyúl, a fogoly, a fácán és a fürj.

A természetvédelmi területek közül a megyében található a Kiskunsági Nemzeti Park 5000 hektáros része, és a Duna–Ipoly Nemzeti Park jelentős hányada.

Lásd még: Pest megye védett természeti értékeinek listája

 
Dobogó-kői kilátás a Dunakanyarra

Pest megye jellemző földrajzi pontjaiSzerkesztés

TörténelemSzerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A Szent István által 1009-ben kiadott adománylevélben megnevezett Visegrád vár ispánsága magába foglalta a mai Pest megye területét is. Visegrád lett az egyik első királyi székváros, Visegrád vármegye pedig a középkori Magyar Királyság központjává fejlődött. A környező Pilist szent helynek tekintették. Visegrád vármegye területéből még az Árpád-korban két újabb vármegyét hoztak létre, Pest vármegyét és Pilis vármegyét. Az előbbiben alakult ki az új főváros, Buda.

A török hódoltság után a két vármegye egykori területén egységes új vármegyét szerveztek, és Solt-széket is idecsatolták Fejér vármegye területétől. A 19. század első felében épült fel Pesten a vármegyeháza. 1876-ban a Kiskunság területét is a vármegyéhez csatolták. Így alakult ki az óriási területű Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.

Pest megye mai határai a második világháború utáni módosításokkal, majd az 1950-es megyerendezéssel és Nagy-Budapest létrejöttével alakultak ki, utoljára 1954-ben csatoltak el tőle egy települést. A mai Pest megye lényegében a korábbi Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye északi részét és Hont vármegye Magyarországon maradt részét foglalja magában, határait azonban néhány község átcsatolásával kiigazították Nógrád, Heves, Szolnok és Fejér megyék irányában is.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 közöttSzerkesztés

Járások 1950–1983 közöttSzerkesztés

Pest megyének az 1950-es megyerendezéssel kialakult területén 1950. február 1-je előtt tizenhárom járás volt: Abonyi, Alsódabasi (székhelye Dabas volt), Aszódi, Budakörnyéki (székhelye Budapest volt), Gödöllői, Gyömrői, Központi (székhelye Budapest volt), Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, Szobi és Váci. Ezek közül a Szobi járást Nógrád-Hont megyétől csatolták ide, a többi előzőleg Pest-Pilis-Solt-Kiskun megyéhez tartozott.

A megyerendezéssel egyidejűleg megszűnt az addigi Központi járás, mely január 1-je óta csupán egyetlen községből állt, mivel a többit Nagy-Budapest létrehozásakor Budapesthez csatolták. Az egyetlen megmaradt községet, Dunaharasztit a Ráckevei járáshoz csatolták. Így Pest megyéhez február 1-jei megalakulásakor tizenkét járás tartozott (Abonyi, Alsódabasi, Aszódi, Budakörnyéki, Gödöllői, Gyömrői, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, Szobi és Váci).

Az 1950-es járásrendezés során június 1-jén megszüntették a Gyömrői járást (beolvasztották a Monori járásba), az Abonyi járás székhelyét áthelyezték Ceglédre és nevét Ceglédi járásra változtatták, az Alsódabasi járás nevét székhelyének megfelelően Dabasi járásra, a Budakörnyéki járás nevét pedig Budai járásra változtatták. Így a tanácsrendszer bevezetésekor Pest megyében tizenegy járás volt (Aszódi, Budai, Ceglédi, Dabasi, Gödöllői, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, Szobi és Váci).

Ezt követően 1983-ig a tizenegyből két járás szűnt meg: az Aszódi 1965-ben (felosztották a Gödöllői és a Váci járás között) és a Szobi 1970-ben (beolvasztották a Váci járásba). A járások megszűnése előtt, 1983 végén tehát Pest megyéhez kilenc járás tartozott: a Budai, Ceglédi, Dabasi, Gödöllői, Monori, Nagykátai, Ráckevei, Szentendrei, és Váci.

Városok 1950–1983 közöttSzerkesztés

Pest megyéhez megalakulásakor négy megyei város tartozott (Cegléd, Nagykőrös, Szentendre és Vác). Ezek jogállása 1950-től 1954-ig közvetlenül a járási tanács alá rendelt város volt: Cegléd és Nagykőrös a Ceglédi, Szentendre a Szentendrei, Vác pedig a Váci járásba lett beosztva. 1954-ben ismét kivették őket a járásokból, 1954 és 1971 között a megye minden városának jogállása járási jogú város lett, majd 1971-től egyszerűen város.

1983-ig a megye négy további települése nyerte el a városi rangot: Gödöllő (1965), Százhalombatta (1970), Dunakeszi (1977) és Érd (1978), ezzel a városok száma nyolcra nőtt.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984–1990 közöttSzerkesztés

1984-ben új közigazgatási rendszer és beosztás lépett életbe az ország egész területén. A járások megszűntek, a községi tanácsok (beleértve a nagyközségieket is) irányítását pedig a megyei tanácsok az erre kijelölt helyi tanácsok közreműködésével látták el. Az így közreműködő helyi tanácsok elsősorban a városi tanácsok voltak, a városhiányos térségekben azonban egyes nagyközségeket városi jogú nagyközséggé nyilvánítottak ebből a célból. A városok illetve a városi jogú nagyközségek körzetének elnevezése városkörnyék illetve nagyközségkörnyék volt.

Pest megye valamennyi városa városkörnyékközpont lett Százhalombatta kivételével, melynek szomszédságában nem volt egyetlen község sem. Az átszervezéssel városi jogú nagyközséggé alakult két nagy népességű nagyközség a budapesti agglomerációban (Budaörs és Szigetszentmiklós), továbbá valamennyi addigi nem város járási székhely (Dabas, Monor, Nagykáta és Ráckeve). A két előbbi 1986-ban, a négy utóbbi pedig 1989-ben városi rangot kapott, ezzel 1990-re Pest megye városainak száma tizennégyre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatásSzerkesztés

Pest Megyei ÖnkormányzatSzerkesztés

A megyei önkormányzat területi önkormányzat, jogi személy, melynek feladatait és hatáskörét a közgyűlés látja el. A megyei önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés.  A megyei testületek és tisztségviselők munkáját megyei önkormányzati hivatal segíti, melynek feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése.

A Pest Megye Közgyűlését kiszolgáló hivatalok, a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal és több megyei közintézmény is Budapesten, a régi pesti megyeháza épületében találhatóak.

JárásokSzerkesztés

Pest megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)		 Terület
(km²)		 Népsűrűség
(fő/km²)
1 Aszódi járás Aszód
11
2
36 992
298,37
124
2 Budakeszi járás Budakeszi
12
4
84 646
288,95
293
3 Ceglédi járás Cegléd
12
3
89 261
886,30
101
4 Dabasi járás Dabas
11
3
48 746
614,23
79
5 Dunakeszi járás Dunakeszi
4
3
78 757
103,08
764
6 Érdi járás Érd
7
4
117 304
184,29
637
7 Gödöllői járás Gödöllő
15
6
140 205
449,66
312
8 Gyáli járás Gyál
4
2
40 309
170,99
236
9 Monori járás Monor
11
3
64 227
329,81
195
10 Nagykátai járás Nagykáta
16
3
74 168
710,12
104
11 Nagykőrösi járás Nagykőrös
3
1
27 824
349,25
80
12 Pilisvörösvári járás Pilisvörösvár
9
2
52 466
130,81
401
13 Ráckevei járás Ráckeve
11
1
36 120
417,05
87
14 Szentendrei járás Szentendre
13
4
77 720
326,58
238
15 Szigetszentmiklósi járás Szigetszentmiklós
9
6
110 033
211,28
521
16 Szobi járás Szob
17
2
24 487
438,32
56
17 Váci járás Vác
18
2
67 781
362,19
187
18 Vecsési járás Vecsés
4
3
47 126
119,74
394

Országgyűlési egyéni választókerületek Pest MegyébenSzerkesztés

Választókerület Országgyűlési képviselő Országgyűlési frakció
Pest 01. OEVK. Székhelye: Érd Aradszki András KDNP
Pest 02. OEVK. Székhelye: Budakeszi Csenger-Zalán Zsolt Fidesz
Pest 03. OEVK. Székhelye: Szentendre Hadházy Sándor Fidesz
Pest 04. OEVK. Székhelye: Vác Rétvári Bence Fidesz
Pest 05. OEVK. Székhelye: Dunakeszi Tuzson Bence Fidesz
Pest 06. OEVK. Székhelye: Gödöllő Vécsey László Fidesz
Pest 07. OEVK. Székhelye: Vecsés Szűcs Lajos Fidesz
Pest 08. OEVK. Székhelye: Szigetszentmiklós Bóna Zoltán Fidesz
Pest 09. OEVK. Székhelye: Nagykáta Czerván György Fidesz
Pest 10. OEVK. Székhelye: Monor Pogácsás Tibor Fidesz
Pest 11. OEVK. Székhelye: Dabas Pánczél Károly Fidesz
Pest 12. OEVK. Székhelye: Cegléd Földi László KDNP

NépességSzerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Pest megye az ország legnagyobb lélekszámú megyéje. Mivel a megye a fővárost teljesen körülveszi, a teljes budapesti agglomeráció a megyében található, ennek köszönhető a népesség magas száma.

2019. január 1-én a népesség 1 278 874 fő, a népsűrűség 196 fő/km² volt.

GazdaságSzerkesztés

 Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés).

  1. Triton Hungary Kft. (7)
  2. Pannon GSM Távközlési Zrt (10)
  3. IBM DSS Információtechnológiai Kft (15)

KultúraSzerkesztés

TurizmusSzerkesztés

Lásd még: a Pest megye turisztikai látnivalóinak listája

Pest megye a magyarországi turisztikai régiók közül a Budapest–Közép-Duna-vidék régiókba tartozik, fő vonzerejét a számtalan műemlék, a természetvédelmi területek és annak kirándulóövezetei, a hangulatos macskaköves utcás Szentendre műemlékei, a Dunakanyar és települései, a Börzsöny, az erdővel borított hegyek és a már az Alföld részét képező síkságok és annak városai jelentik.

TelepüléseiSzerkesztés

A megyének 51 városa van, az ország legtöbb várossal rendelkező megyéje.

VárosokSzerkesztés

(A 2018. január 1-jei lakónépesség csökkenő sorrendjében, a KSH adatai alapján.)

Községek, nagyközségekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. augusztus 22.
  2. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  3. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  4. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  5. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  6. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  7. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  8. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  9. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  10. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  11. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  12. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  13. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  14. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  15. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  16. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  17. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  18. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  19. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  20. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  21. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  22. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  23. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  24. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  25. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  26. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  27. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  28. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  29. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  30. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  31. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  32. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  33. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  34. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  35. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  36. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  37. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  38. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  39. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  40. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  41. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  42. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  43. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  44. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  45. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  46. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  47. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  48. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  49. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  50. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  51. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)
  52. ↑ Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. jan. 1.) (Hozzáférés: 2018. okt. 11.)

További információkSzerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Pest megye témájú médiaállományokat.
  Ez a magyar közigazgatási lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pest_megye&oldid=23893843”