Főmenü megnyitása

Tatárszentgyörgy

magyar település

Tatárszentgyörgy község Pest megyében, a Dabasi járásban.

Tatárszentgyörgy
Katolikus templom
Katolikus templom
Tatárszentgyörgy címere
Tatárszentgyörgy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásDabasi
Jogállás község
Polgármester Szehofner József (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2375
Körzethívószám 29
Népesség
Teljes népesség1811 fő (2018. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület55,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tatárszentgyörgy (Magyarország)
Tatárszentgyörgy
Tatárszentgyörgy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 04′ 53″, k. h. 19° 22′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 53″, k. h. 19° 22′ 11″
Tatárszentgyörgy (Pest megye)
Tatárszentgyörgy
Tatárszentgyörgy
Pozíció Pest megye térképén
Tatárszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatárszentgyörgy témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Tatárszentgyörgy Pest megye déli részén, az ország földrajzi középpontjának közelében fekszik. Területét északon Dabas, északkelet felől Táborfalva (teljes hosszúságában egy néhány km széles katonai lőtér mentén) határolja. A tatárszentgyörgyi határ beékelődik Bács-Kiskun megye területébe, ahonnan Ladánybene, Kunbaracs, Kunadacs és Kunpeszér határolják.

A község a Duna-Tisza közén, azon belül a Duna–Tisza közi homokhátság peremén található, mely nyugatról a Duna mentén elnyúló Csepel-solti síksággal, északról pedig a Pesti síksággal érintkezik.

A település jellegét meghatározza, hogy a Dabast Ladánybenével és Örkényt Kunszentmiklóssal összekötő két út kereszteződésében fekszik. A 17. század óta a falu képe sokat változott, de eredeti jellegzetességeit, kettős keresztutcás, fésűs beépítésű szerkezetét – az északkeleti tengelyében kiszélesedő torkú utcával – máig megőrizte.

A tatárszentgyörgyi határ jellegzetes alföldi pusztai táj. A fehér nyárral, borókával tarkított futóhomok, a szőlőkkel, búzatáblákkal váltakozó erdők, rétek üde foltja, a köztük megbúvó, ma is termelő vagy éppen pihenést szolgáló tanyák kellemes élményt kínálnak a városból vidékre látogató, kikapcsolódásra vágyó ember számára.[3]

TörténeteSzerkesztés

Tatárszentgyörgy (Zádog) Árpád-kori település. Nevét 1295-1296 között már említette oklevél Zodok (Zádog) néven, mikor idevaló nemesek Zajcsföld birtoklásáról tanúskodtak.

Az Árpád-korban Tatárszentgyörgy területén két község, Esső és Zádog létezett. Előbbi nevét a mai község külterületén fekvő Esőpuszta őrzi. A tatárjárás alatt mindkét község elpusztult, a terület vélhetően évtizedekre pusztává vált. A néptelen környéken később kunok telepedtek meg, akiket később tévesen tatároknak neveztek. A templom melletti halomból nagy kun korsót ástak ki. A községet először 1508-ban említik egy adománylevélben, amelyben II. Ulászló király Kubinyi Lászlónak adja a falut.

A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett. 1710-ben határában táborozott II. Rákóczi Ferenc kuruc serege. A község területét 1783-ban Grassalkovich Antal szerezte meg, ő kezdte el a mai település kialakítását. 1873-ban Tatárszentgyörgyöt Várady Gáborné Csurgay Franciska vásárolta meg, aki a település északi és keleti határában több ezer hektárnyi, többnyire sívó homokkal borított területet néhány éven belül továbbértékesített az államkincstár számára. Az állam a megszerzett területen a mai napig katonai lőteret üzemeltet. A település római katolikus temploma a 19. század közepén épült.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Alsódabasi járásához tartozott. 1910-ben 2085 lakosa volt, melyből 2045 magyar volt. Ebből 1923 római katolikus, 98 református, 34 evangélikus volt. A rendszerváltozás után a település többször is az országos sajtó érdeklődésének fókuszába került. 1993 nyarán a falu határát sújtó sáskajárás miatt került a címlapokra. 1993-ban Tatárszentgyörgyön forgatták a Magyar Televízió Frici, a vállalkozó szellem című sorozatát, amely egyéni vállalkozások alapítására kívánta ösztönözni az attól a tervgazdálkodás évtizedei alatt elszokott vidéki lakosságot. A rendszerváltozást követő időszakot a megye perifériáján fekvő község megsínylette, a 2000-es évtized végére a fokozódó társadalmi feszültség több jelével szembesült az ország: 2007-ben egy rablást követően a Magyar Gárda rendezett felvonulást a községben, majd egy cigányok ellen irányuló gyilkosságsorozat egyik helyszínévé vált a falu.[4][5]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81%-a magyarnak, 15,6% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,4% németnek, 0,2% románnak mondta magát (18,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,7%, református 4,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,1% (35,5% nem nyilatkozott).[6]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Jelenleg
Korábban

NevezetességeiSzerkesztés

  • Tatárszentgyörgy határában található a ma lőtérként hasznosított Göbölyjárás-puszta, Magyarország egyik legnagyobb területű pusztai borókás-nyáras társulása. Területének egy része a lőgyakorlatok szüneteiben bejárható.
  • Katolikus temploma az 1830-as években épült. Kertjében Rákóczira emlékező obeliszk áll.
  • A község nyugati külterületének egy részén fekszik a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Apajpuszta.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Tatárszentgyörgy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Czagányi László: Tatárszentgyörgy története
  4. Szalonnasütéssel feleltek a Gárda akciójára a romák (magyar nyelven). [ORIGO], 2007. december 9. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
  5. Agyonlőtték apát és fiát Tatárszentgyörgyön (magyar nyelven). Index, 2009. február 23. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
  6. Tatárszentgyörgy Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés