Tatárszentgyörgy

Tatárszentgyörgy község Pest megyében, a Dabasi járásban.

Tatárszentgyörgy
Katolikus templom
Tatárszentgyörgy címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Járás	Dabasi
Jogállás	község
Polgármester	Szehofner József (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	2375
Körzethívószám	29
Népesség
Teljes népesség	1811 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	32,96 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	55,06 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tatárszentgyörgy Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 04′ 53″, k. h. 19° 22′ 11″47.0815, 19.369669444444
Tatárszentgyörgy Pozíció Pest megye térképén
Tatárszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tatárszentgyörgy témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

Fekvése

Tatárszentgyörgy Pest megye déli részén, az ország földrajzi középpontjának közelében fekszik. Területét északon Dabas, északkelet felől Táborfalva (teljes hosszúságában egy néhány km széles katonai lőtér mentén) határolja. A tatárszentgyörgyi határ beékelődik Bács-Kiskun megye területébe, ahonnan Ladánybene, Kunbaracs, Kunadacs és Kunpeszér határolják.

A község a Duna-Tisza közén, azon belül a Duna–Tisza közi homokhátság peremén található, mely nyugatról a Duna mentén elnyúló Csepel-solti síksággal, északról pedig a Pesti síksággal érintkezik.

A település jellegét meghatározza, hogy a Dabast Ladánybenével és Örkényt Kunszentmiklóssal összekötő két út kereszteződésében fekszik. A 17. század óta a falu képe sokat változott, de eredeti jellegzetességeit, kettős keresztutcás, fésűs beépítésű szerkezetét – az északkeleti tengelyében kiszélesedő torkú utcával – máig megőrizte.

A tatárszentgyörgyi határ jellegzetes alföldi pusztai táj. A fehér nyárral, borókával tarkított futóhomok, a szőlőkkel, búzatáblákkal váltakozó erdők, rétek üde foltja, a köztük megbúvó, ma is termelő vagy éppen pihenést szolgáló tanyák kellemes élményt kínálnak a városból vidékre látogató, kikapcsolódásra vágyó ember számára.

Története

Tatárszentgyörgy (Zádog) Árpád-kori település. Nevét 1295-1296 között már említette oklevél Zodok (Zádog) néven, mikor idevaló nemesek Zajcsföld birtoklásáról tanúskodtak.

Az Árpád-korban Tatárszentgyörgy területén két község, Esső és Zádog létezett. Előbbi nevét a mai község külterületén fekvő Esőpuszta őrzi. A tatárjárás alatt mindkét község elpusztult, a terület vélhetően évtizedekre pusztává vált. A néptelen környéken később kunok telepedtek meg, akiket később tévesen tatároknak neveztek. A templom melletti halomból nagy kun korsót ástak ki. A községet először 1508-ban említik egy adománylevélben, amelyben II. Ulászló király Kubinyi Lászlónak adja a falut.

A török hódoltság alatt a falu elnéptelenedett. 1710-ben határában táborozott II. Rákóczi Ferenc kuruc serege. A község területét 1783-ban Grassalkovich Antal szerezte meg, ő kezdte el a mai település kialakítását. 1873-ban Tatárszentgyörgyöt Várady Gáborné Csurgay Franciska vásárolta meg, aki a település északi és keleti határában több ezer hektárnyi, többnyire sívó homokkal borított területet néhány éven belül továbbértékesített az államkincstár számára. Az állam a megszerzett területen a mai napig katonai lőteret üzemeltet. A település római katolikus temploma a 19. század közepén épült.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Alsódabasi járásához tartozott. 1910-ben 2085 lakosa volt, melyből 2045 magyar volt. Ebből 1923 római katolikus, 98 református, 34 evangélikus volt. A rendszerváltozás után a település többször is az országos sajtó érdeklődésének fókuszába került. 1993 nyarán a falu határát sújtó sáskajárás miatt került a címlapokra. 1993-ban Tatárszentgyörgyön forgatták a Magyar Televízió Frici, a vállalkozó szellem című sorozatát, amely egyéni vállalkozások alapítására kívánta ösztönözni az attól a tervgazdálkodás évtizedei alatt elszokott vidéki lakosságot. A rendszerváltozást követő időszakot a megye perifériáján fekvő község megsínylette, a 2000-es évtized végére a fokozódó társadalmi feszültség több jelével szembesült az ország: 2007-ben egy rablást követően a Magyar Gárda rendezett felvonulást a községben, majd egy cigányok ellen irányuló gyilkosságsorozat egyik helyszínévé vált a falu.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81%-a magyarnak, 15,6% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 0,4% németnek, 0,2% románnak mondta magát (18,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,7%, református 4,5%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,1% (35,5% nem nyilatkozott).

Közélete

Polgármesterei

Jelenleg

• Szehofner József (FIDESZ-KDNP)

Korábban

Nevezetességei

• Tatárszentgyörgy határában található a ma lőtérként hasznosított Göbölyjárás-puszta, Magyarország egyik legnagyobb területű pusztai borókás-nyáras társulása. Területének egy része a lőgyakorlatok szüneteiben bejárható.
• Katolikus temploma az 1830-as években épült. Kertjében Rákóczira emlékező obeliszk áll.
• A község nyugati külterületének egy részén fekszik a Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Apajpuszta.

Források

• Tatárszentgyörgy története (magyar nyelven). Tatárszentgyörgy község önkormányzat. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
• Tatárszentgyörgy története (magyar nyelven). Ország közepe Többcélú Kistérségi Társulás. [2005. szeptember 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)