Kunadacs

magyarországi község Bács-Kiskun megyében

Kunadacs község Bács-Kiskun megye Kunszentmiklósi járásában.

Kunadacs
Kunok hazatérésének emlékműve.jpg
Kunadacs címere
Kunadacs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKunszentmiklósi
Jogállás község
Polgármester Farkas Ildikó (független)[1]
Irányítószám 6097
Körzethívószám 76
Népesség
Teljes népesség1458 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség16,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület89,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kunadacs (Magyarország)
Kunadacs
Kunadacs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 57′ 00″, k. h. 19° 18′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 57′ 00″, k. h. 19° 18′ 00″
Kunadacs (Bács-Kiskun megye)
Kunadacs
Kunadacs
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Kunadacs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kunadacs témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Kunadacs az Alföldön, a Kiskunság északnyugati, Bács-Kiskun megye északi részén helyezkedik el, Kecskeméttől mintegy 40, Budapesttől nagyjából 80 kilométerre, az északi szélesség 46 fok 58’ és a keleti hosszúság 19 fok 17’ találkozásánál. Közigazgatási területe 8997 hektár, melyből 1620 hektár természetvédelmi oltalom alatt áll.

A szomszédos települések: észak felől Kunpeszér, északkelet felől Tatárszentgyörgy, kelet felől Kunbaracs, délkelet felől Kerekegyháza, délnyugat felől Szabadszállás, nyugat felől pedig Kunszentmiklós-Kunbábony.

MegközelítéseSzerkesztés

Csak közúton közelíthető meg, Kunszentmiklós vagy Kerekegyháza felől, mindkét irányból az 5211-es úton. Déli határszélét érinti még az 5214-es út is.

Nevének eredeteSzerkesztés

Az Adacs (Adach) név feltételezések szerint az ősi magyar Ada név egyik becézése. Ismertek olyan elképzelések is, melyek a kiskunsági helységneveket megkísérlik konkrét személyekhez kötni, így például Peszér és Adacs nevét Kötöny kun király lányaival hozzák összefüggésbe, ám ezt semmi sem bizonyítja.

TörténeteSzerkesztés

A község névével az első írásos emlék alapján 1302-ben találkozunk; két templom romjáról szól a kéziratos feljegyzés. Feltehető, hogy az említett templomokat IV. Béla által befogadott s vezérük megölése miatt az országból dúlva, pusztítva kivonuló kunok rombolták le, akiket később IV. Béla újra befogadott s ezen a területen telepítette le őket.

A XVII. századtól 1949-ig a település királyi birtok volt, 1872-től Peszéradacs község részeként. 1949. április 1-jével Peszéradacs szétválasztásával két új település jött létre, Kunadacs és Kunpeszér elnevezéssel.

Az 1910-es népszámlálás során 1610 volt a község lakóinak száma.

1920-ra 1256 főre csökkent, az első világháború során sokak eltűntek, meghaltak, mindössze két férfi tért vissza a faluba, ők is vakon. A két világháborúban elesett katonáknak 1999-ben emeltetett emlékművet az önkormányzat.

A Tanácsköztársaságról keveset tudnak azok az idős emberek, akik már akkor is itt éltek. Arra még emlékeznek, hogy beszélték: Pesten forradalom tört ki. Még arra is, hogy abban az időben jártak itt „valami úri emberek” Pestről. Összegyűjtötték a cselédeket és beszéltek nekik, ezekre a beszélgetésekre nem engedték be a földbérlő urakat. Földet nem osztottak.

A szovjet csapatok megérkezéséig a legtöbb lakos (kivéve a bérlőket), cselédsorban élt.

A második világháborúig a falu szinte teljes elszigeteltségben élt. A legtöbben bevonulásuk előtt nem jártak messzebb a környező településeknél. Budapestet bombázó angol és amerikai gépek százai repültek át a falu felett, éjjelente látni lehetett a fényszórók sugarát, amint az eget kutatják. Néhány sebesült gép a falu határában dobta le bombáját.

1944 szeptemberében már mindenki tudta, hogy „jönnek az oroszok”, a fronttól menekülő civilek tovább fokozták a félelmet. Főleg a nők féltek, hallva, hogy a vonuló vörös hadsereg mit tesz az ellenség civil lakosságával. Erdélyből 17 menekült magyar család telepedett le a községben, akik ma is itt élnek. Október 18-án a 18. harkocsihadtest betört Kecskemétre. A nyilas vezetés elrendelte Peszéradacs kiürítését, az iratok Dunántúlra szállítását. A község lakói közül mégis sokan maradtak, október végén már itt is jól lehetett hallani az ágyúzást, napról napra közelebb ért a front. A szovjet hadsereg nem ütközött semmilyen ellenállásba, a falu november 2-án megadta magát. Az első szovjet alakulat tovább haladt Kunszentmiklós irányába, Malinovszkij marsall itt rendezte be főhadiszállását, és innen irányította Budapest ostromát. Kunadacs és Kunszentmiklós között létesítettek egy ideiglenes repteret, ahonnan a Budapestet ostromló csapatokat támogatták. A községben még két lókórházat létesített a szovjet hadsereg, ahol a helyieknek is segédkezni kellett.

1949. június 3-a BM. 5203/3516/1949. számú rendeletével Peszéradacsot újra két különálló községgé szervezték, ettől a naptól két önálló település alakult, Kunadacs és Kunpeszér néven.

1950 októberében a falu lélekszáma 2150 fő.

1962. Az első telekosztás, az első engedélyre történő építkezés.

1962-1999-ig 450 lakóház épült, egészségház, orvosi rendelő, modern iskola, óvoda, tornacsarnok, művelődési ház, 19 utca, minden utcában vezetékes víz, gáz, kábel-tv, crossbaros telefon, minden utca szilárd burkolatú.

2003-ban a település pályázati úton lehetőséget kapott saját honlap indítására (http://www.kunadacs.hu)

2005-ben kiépült a szelektív hulladékgyűjtő.

2009-ben a kunok hazatérésének 770. évfordulójára fából faragott emlékművet állított a község.

A település azóta is évről évre fejlődik, szépül. Részben pályázaton nyert támogatásoknak köszönhetően új labdarúgópálya, kézilabda- és futópálya épült az iskolásoknak. Közpark és játszótér épült, régóta hiányolt parkolót létesítettek. A belterületeken a szennyvízhálózat kivételével minden infrastruktúra kiépült.

A külterületen 1620 hektár a Kiskunsági Nemzeti Park kezelésében lévő természetvédelmi terület, ahol rengeteg védett növény és állatfaj él.

A község lakossága 1604 fő. A község jelenlegi belterülete 1962-ben lett kialakítva, ahol 1250 fő él, a többi jelenleg is a szétszórt tanyarendszerben.

A lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, elsősorban virginiai típusú dohány termesztése öntözéses formában mesterséges szárítással. Az utóbbi 15 évben jelentősen változott a régió éghajlata. Az 1995-96-os csapadék maximum-minimum a visszájára fordult. A Kiskunság országunk legcsapadékszegényebb része. A természeti adottságok és az éghajlatváltozás miatt egyre nagyobb problémát jelent az aszály. A faluban kezd kiépülni a falusi turizmus.[3]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Halcsik Antal (független)[4]
  • 1994–1998: Halcsik Antal (független)[5]
  • 1998–2002: Sipos Balázs (független)[6]
  • 2002–2006: Sipos Balázs (független)[7]
  • 2006–2010: Sipos Balázs József (független)[8]
  • 2010–2014: Dunai László (független)[9]
  • 2014–2019: Farkas Ildikó (független)[10]
  • 2019-től: Farkas Ildikó (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 1,1% németnek, 0,4% románnak mondta magát (5,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,8%, református 10,7%, izraelita 0,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 11,3% (16,1% nem nyilatkozott).[11]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Kunadacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. http://www.kunadacs.hu/?module=news&action=show&nid=11958#MIDDLE Kunadacs története
  4. Kunadacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kunadacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  6. Kunadacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  7. Kunadacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  8. Kunadacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  9. Kunadacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  10. Kunadacs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 16.)
  11. Kunadacs Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

  • Antal Anikó: Kunadacs története 1945-től napjainkig, 1995
  • Szabó Sándor: Vázlat Kunadacs természetrajzához, 1989
  • Halcsik Antal: Kunadacs Község története a legrégebbi időktől a felszabadulásig, l970

További információkSzerkesztés